• farostlemez
• kőzetgyapot
• tetőszigetelés

Utólag szigetelni: anyagok és munkamenetek

A padlásfödém szigete­lése készen van – de 20 évvel ezelőtti szabvány szerint? Mielőtt beépíte­nénk, a hőszigetelést fel kell javítani! Minden évtizedekkel ezelőtti gondos­kodás ellenére: még több fűtő olajat takaríthatunk meg és a környezetet kevesebb szennyező anyaggal terhel­hetjük, anélkül hogy a komfortérze­tünk romlana. Ez különösen a tető alatti terekre vonatkozik, ami többnyi­re egyáltalán nincs vagy csak nagyon vékonyan van szigetelve, ha a mai ismereteket vesszük alapul. A hőszigete­lési előírások az új épületekre is sok­kal magasabb szigetelés felhasználást írnak elő, mint a régebbi követelmé­nyek.

De mi történik a számtalan régi tetővel? Csak akkor kell az új előírá­soknak megfelelni, ha olyan nagyobb átalakítást végeznek házukon, ami a tetőteret is érinti. Csak abban lehet reménykedni, hogy minden háztulaj­donos tudomásul veszi, hogy jobb szi­geteléssel tudja a kedvezőbb energia­egyensúlyt elérni.

A gyakorlatban mindig visszatérünk egy problémára: a szarufák nem olyan vastagok, hogy közéjük néhány centi­méterrel több szigetelőanyagot lehes­sen elhelyezni. A tető héjalás eltávolí­tása azért, hogy felülről lehessen szi­getelni, túlságosan drága megoldás. De a szarufák alatt lehet utólagosan helyet teremteni a szigetelésnek. Is­mertetjük a különféle anyagok adta le­hetőségeket.

1. javaslat: kőzetgyapot keménylemezek, könnyen kezelhetőek

1. aláfeszített réteg 2. szellőztetés 3. 10 cm kőzetgyapot 4. kiegyenlítő lécek felcsavarozva 5. szigetelőréteg 6. 0,2 mm vastag gőzzáró PE-fólia.

A szarufák alá helyezett kiegyenlítő lécek több helyet biztosítanak

Az eddig szigeteletlen fedélszék meleg kabátja: a felső képen látható a kivitel módja. A 16 cm magas és 8 cm széles szarufa nem nyújt elég helyet a meg­felelő szigetelőréteg vastagságnak. Ezért csavaroztak alájuk kettős tetőlé­ceket. Az eredmény: most megfelelő a hely a 18 cm-es szigetelőrétegnek és a szellőzésnek egyaránt. Ez itt két egy­másra helyezett kőzetgyapot rétegből áll, aminek a hővezetési besorolása 040. A helyiség felőli oldalon 0,2 mm vastag PE-fóliát helyeztek el gőzzárás­ként. Itt arra kell ügyelni, hogy az il­lesztési fugákat 10-15 cm-re átfedjék, és utólag ragasztószalaggal lezárják. A falak csatlakozásánál is így le kell ra­gasztani. Ez az anyag nem éghető. Az egymáshoz illesztés miatt bármilyen szarufatávolsághoz használhatók, nem keletkezik selejt. A fenti szigetelőré­teg k-értéke 0,21.

(Kép fent) Ennél a szigetelőanyagnál a megfelelő méret: a szarufa távolsága +1 cm. Az egymás mellett elcsúsztatott lemezekkel ezt könnyű elérni. A kiálló sarkokat le kell vágni.

(Kép fent) A szarufák alá csavarozva két egymás mellé helyezett léc. Ez biztosítja a megfelelő teret a két rétegszigetelésnek.

(Kép fent) Két-három centiméter szellőzőréteg az alsó fedőrétek és a szigetelőanyag között.

(Kép fent) Szorosan egymáshoz kell illeszteni a rétegeket, fuga nélkül csatlakoznak.

2. javaslat: szarufák közötti teljes szigetelés: teljes szigetelés üveggyapotfilccel és lemezzel

(Kép fent) 1 Szigetelőréteg a szarufák közötti teljes szigetelésre 2. ellenlécezés felcsavarozva 3. pótszi­getelés homlokzati szigetelőlemezzel 4. gőzzáró fólia.

(Kép fent) A lyukak megszüntetése a jól működő szi­getelés feltétele. Sok toldásnál ezért tetőfe­dő habarccsal gondosan ki kell kenni a hé­zagokat.

(Kép fent) Szigetelőszalaggal össze kell ragasztani a fó­lia csatlakozásokat, ha mindkét réteg a sza­rufák és lécek közé került.

(Kép fent) Ki kell a tekercset bontani, hogy pengével pontosan vágható legyen. Itt is 1 cm-rel na­gyobb anyag szükséges, mint a szarufák kö­zötti távolság.

Az egész teret használjuk ki

A szarufák közötti teljes szigetelésnek hívják ezt az aránylag új technológiát, mert az egész teret kitölti. Ez csak speciálisan e célra gyártott anyaggal oldható meg, ami nem vesz fel ned­vességet. Ennek ellenére a fugákat és kis lyukakat, amik a fedésen találha­tók, tetőfedő habarccsal ki kell kenni, akkor is, ha nincs a tető alá feszített lemez. A szigetelőréteg részére a teljes teret ki lehet használni, a mi példán­kon 14 cm. Mivel a jót még lehet javí­tani, itt a szarufák alá keresztben tető­léceket csavaroztak, amik közé elhe­lyezhető még egy szigetelőréteg. Itt 6 cm vastag szigetelőrétegekről van szó. Ez együttesen 20 cm szigetelőré­teg vastagságot biztosít.

Az első réteget tekercsben veszik, ami csak a kibontás után veszi fel valódi térfogatát, eredetileg tömörítve volt. Ennek belső oldalára segédvonalakat kasíroztak fel, hogy a szabás könnyebb legyen. Ha mindkét oldalán kézzel könnyen megnyomjuk, lazán befér a szarufák közé. A második réteg lemezből van, ez ne­hezebben alakítható, itt a léctávolsá­got kell a lemez szélességéhez igazíta­ni. Nagyon fontos, hogy a teljes felü­letet ehhez az anyaghoz megfelelő gőzzáró fóliával takarjuk be. Minden 10 cm-re egy szorítókapcsot helyez­zünk el. Esetleg a széleken szorítóléc­cel lehet lefogni.

3. javaslat: kifogástalan hő védelem kemény hablemezekkel

(Kép fent) 1. 4 cm hátsó szellőzés 2. 10 cm keményhab szigetelőlemez 3. el len lécezés a szarufák alá felcsavarozva 4. 5 cm vastag kemény hablemez beszorítva.

Szigetelés, amihez nem kell gőzzáró réteg

Egyszerűen szigetelni jó, két rétegben még jobb: ez a mottó vezérelte azt a megoldást, ami a felső képen látható. Ahhoz, hogy ez működjön, itt is egy ellenlécezést csavaroztak fel a tető sza­rufáira, ami biztosítja a második szige­telőréteg részére a teret. Ennek a mód­szernek még egy előnye van: az ellen­lécezéssel és az alá elhelyezett 5 cm vastag kemény hablemezzel, a szigetelő­anyaggal egyenlő vezetőképességű sza­rufákat is szigeteltük. A 10 cm vastag kemény hablemezek, amiket a szarufák közé helyeztünk, jó alternatívái az ásványgyapot szigetelő­anyagnak.

A lemezeket körben csappal és ho­ronnyal látták el, és hosszában rések­kel. Ez olyan rugalmassá teszi, hogy a méretre leszabott lemezeket fárad­ság nélkül a szarufák közé lehet szo­rítani. A csaphornyos kötés széllel szemben tömör kapcsolatot teremt, ezek a lemezek víztaszítóak és nem gyúlékonyak. Gőzzáró réteg nem fontos, ha jól szellőztetjük hátulról. A mi példánkban a szigetelés k-értéke 0,22.

(Kép fent) Hála a csaphornyos kivitelnek, szélbiztos fe­lületté lehet a lemezeket összekapcsolni. A lemez maradéka képezi a következő szigete­lőfelület elejét.

(Kép fent) A hosszanti réseknek köszönhetően a lemezeket be lehet a szarufák közé szorítani, mert ezektől a lemez rugalmassá válik. A lemez maradéka ké­pezi a következő szigetelőfelület elejét.

(Kép fent) Pontosan méretre szabhatók a kemény hab­lemezek rókafarkfűrésszel. A legjobb, ha a keletkező finom port porszívóval azonnal el­távolítjuk.

(Kép fent) A horonyba helyezett kalapáló fával lehet a legjobban a lemezeket fentről lefelé össze­kapcsolni. Az oldalirányú kapcsolatot a le­mezek meghajlításával lehet előállítani.

4. javaslat: ökológiai szigetelési megoldás lágy farostlemezzel

(Kép fent) 1. alsó lécezés 2. bitumenes farostlemez 3. 8 cm Pavatex szigetelőlemez 4. 2 cm vastag szi­getelőlemez 5. 2 cm héjalás 6. gőzzáró karton 7. 1,8 cm Gutex lemez

(Kép fent) A szarufákra és tető lécekre csavarozott léc gondoskodik arról, hogy első rétegként bi­tumenes farostlemez legyen felhordható.

(Kép fent) Körben csappal és horonnyal ellátott szige­telőlemezt csavaroznak a lécekre.

(Kép fent) Fűrészelni vagy vágni: ennél a szigetelő­anyagnál választhatunk. Vagy egy éles kést vagy egy durva fogú fűrészt alkalmazunk, amit teljesen laposan kell vezetni.

Sokoldalú, de teljesen termé­szetes

Aki teljesen természetes anyagokkal akar szigetelni, a biológiailag közömbös lágy farostlemezben remek anyagra ta­lál. Ezzel szemben nem olyan egyszerű a szigetelés létrehozása, mint az előző fejezetekben felsorolt szigetelőanyagok esetében. Itt a szó szoros értelmében sokrétegűén kell dolgozni, ami valami­vel nagyobb fáradságot igényel. A jó hátsó szellőzést egy hajlítható fa­rostlemez biztosítja. Ez egy bitumen­réteggel bevonva érzéketlenné válik a nedvességgel szemben, és úgy helyez­kedik el a szarufák között, hogy az esetleg bekerülő nedvességet lefelé elvezesse.

Ezért egy vastagabb lécet kell a szarufamező közepére a tetőlécek alá csavarozni, és két vékonyabb léc kerül jobbról és balról a szarufára. Két további vékony lécet kell kívülről a bitumenes lemez alá csavarozni, ami a hullámosodást egyenlíti ki, és egyben alapul szolgál a 4 cm vastag Pavatherm lemeznek, amit úgy kell átfedni, hogy az illesztések egymáshoz képest el le­gyenek tolva. Ha ezek a lemezek kör­ben csappal és horonnyal vannak is el­látva, ilyen módszerrel a tömítetlenséget megelőzhetjük.

További 2 cm vastag lemez zárja le a szigetelőréteget a szarufák között. A szarufákra keresztirányban egy héjalást készítünk 2 cm vastag és 4 cm széles deszkából, aminek távolsága a fél lemezmérethez igazodik. Speciális, nem szakítható kartonból ké­szült gőzzáró réteg felhordása a követ­kező munkafázis. A kartont teljes felü­letében ki kell tekerni, az alsó héjalásra felerősíteni, és jól átfedni. Ennek a szi­getelésnek utolsó rétege egy 1,8 cm vastag Gutex lemez, amit szintén fa­rostból készítenek, és a belső tér felé lezárja a szigetelést. Ennél is csap és horony biztosítja a tömörséget. Csak a csavarfejeket kell elsüllyeszteni és ki­kenni. Aki akarja, tapétázhatja ezt a fe­lületet. Az öt réteg ellenére ennek a szi­getelésnek csak 0,31 a k-értéke.