• panelház
• tetőszigetelés
• vízszigetelés

Panelépületek vízszigetelésének szempontjai

A tetőszigetelések rétegfelépítését és a megfelelő teljesítőképességű anyagok és szerkezetek kiválasztását ideális esetben a csapadékvíz­-szigetelésre ható igénybevételek, valamint a szigetelés meghibásodá­sa esetén bekövetkező kár (kockázat) nagysága határozza meg. Azo­kat az igénybevételeket és hatásokat, amelyek a csapadékvíz-szige­telés működése és állaga szempontjából jelentősek, már a csapadék­víz-szigetelés (vagy annak felújítása) tervezése, az anyagok kiválasz­tása során figyelembe kell venni.

A szigeteléseket érő legfontosabb hatások:

• nedvességhatások;
• hőhatások;
• mechanikai igénybevételek;
• egyéb hatások (pl. vegyi, biológiai stb.).

A csapadékvíz-szigetelések igénybevételi csoportjai az ÉMSZ „Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei” alapján.

Ezek:

• Csapadékvíz-szigetelések mechanikai igénybevételi csoportjai:
• I. Fokozott mechanikai igénybevételeknek kitett csapadékvíz-szigetelések, amelyekre az aljzat és/vagy a szerkezet mozgásai közvetlenül hatnak, (pl. közvetlenül a hőszigetelésre készülő csapadékvíz-szigetelés, együttdolgozást biztosító vasalt felbeton nélküli előregyártott nagyelemes vagy könnyűszerkezetes födémre készülő szigetelés,
  – a kivitelezés/vagy a használat során fokozott igénybevételnek kitett szerkezetek (pl. intenzív zöldtetők, járműforgalommal ter­helt tetők, vagy a járható tetők mindennapos szerelő-karban­tartás esetén),
  – a meteorológiai terheknek közvetlenül kitett (nehéz felületvé­delem nélküli) tetők,
  – a középmagas és magas épületek, vagy földrajzi értelemben magasan fekvő (h>300m) épületek tetőszigetelései.
• II. Mérsékelt mechanikai igénybevételeknek kitett szigetelések azok, melyek nem tartoznak az I. csoportba.
  Csapadékvíz-szigetelések hőterhelés-igénybevételi csoportjai:
  A. Fokozott hőmérsékleti terhelésű valamennyi nehéz (pl. leterhelő kavicsréteg vagy betonlap, járható burkolati rétegek, vagy növényzettel való telepítés) felületvédelem nélküli csapadékvíz-szigetelés.
  B. Mérsékelt hőterhelésű valamennyi csapadékvíz-szigetelés, amelyre nehéz felületvédelem vagy használatot biztosító réteg kerül (pl. fordított tető).

A csapadékvíz- szigetelések igénybevételi szintje ezek alapján lehet²:

Szélterhelés szempontjából – az épület szerkezetétől függetlenül – az iparosított technológiával épült épületek jellemző épületmagassá­gai a következők: egyszintes, többszintes (2-5 szint), középmagas (6-11 szint), magas épületek (12-20 szint). A szigetelés rögzítését (ragasztás, leterhelés, mechanikai rögzítés) ennek megfelelően kell kiválasztani és méretezni (1. táblázat). A csapadékvíz-szigetelés rögzítését a függőleges felületeken is meg kell oldani.

² Pl. egy „átlagos” 10 emeletes panelos lakóépület egyenes rétegrendű, kavicsolt bitumenes lemez csapadékvíz-szigetelése az IA igénybevételi szintbe sorolható.

1. táblázat: A szélszívás elleni minimális leterhelés értékei

Tetőszigetelés felújításának általános szempontjai

Tetőszigetelés felújításának kivitelezését nem ajánlott tervdokumen­táció nélkül készíteni, fokozott igénybevételű tetőszigetelések eseté­ben mindenkor javasolt épületdiagnosztika és kivitelezési tervdoku­mentáció készítése. Tekintettel a 2006 januárjában bevezetésre kerü­lő, és folyamatosan az összes temperált épületfajtára kiterjesztett „Épületenergetikai Tanúsítvány” környezeti és gazdasági hatásaira, kiegészítő hőszigetelés betervezése a felújítások során mindenképp javasolt. A jól szigetelt ház, lakás nemcsak egészséges, takarékos, környezetkímélő, de nagyobb értéket is képvisel a piacon.

Csak érvényes megfelelőség igazolással rendelkező anyagok tervezhetők, építhetők be (erre már a szerződésben célszerű kitérni). A beépített anyagok minőségtanúsítási bizonylatait a megrendelő számára mindenkor biztosítani kell. A tetők felújításához tervet és a ter­ven belül tételes költségvetéskiírást kell készíttetni, ha egy mód van rá, alternatív megoldásokkal,

például:

• leterheléssel rögzített szigetelésű tető,
• vékony felületvédelemmel ellátott polimer-bitumenes, vagy műanyag lemez szigetelésű tető,
• növényzettel telepített zöldtető és/vagy járható tető stb.

A költségvetés-kiírás készíttetésénél az alábbi módon ajánlott el­járni:

• A felülettel jellemezhető szigetelési munkákat (a tetősíkokon) m²-ben kell megadni a szigetelőrétegek és a szigeteléshez kap­csolódó összes réteg alapvető anyagjellemzőivel, méret és fajla­gos mennyiség jelölésével együtt.
• A szigetelés megkezdése előtti felület-előkészítési munkákat is meg kell nevezni. Ha az előkészítő munkák mennyisége valami­lyen okból eltér vagy megoszlik, ezeket külön tétel(ek)ben m²-ben kell kiírni.
• A csatlakozásokat, kapcsolatokat, dilatációkat, tehát a vonalas szerkezeteket fm-ben kell megadni, fajtánként külön tételben, az alapvető anyagjellemzőkkel méret (pl. kiterített szélesség) és szerkezeti kialakításokkal, a mechanikai rögzítések méretével, fajtájával és fajlagos mennyiségével együtt.
• A pontszerű szerkezetek – összefolyók, páraszellőzők, cső- és kábelátvezetések stb. – fajtánként külön tételekben kerüljenek kiírásra, a felhasznált anyagok és szerkezetfajták jellemzői pon­tos megjelölésével és mennyiségével együtt, db-ban.
• Meg kell határozni és ki kell írni a kiegészítő intézkedéseket, úm. ideiglenes takarás, ideiglenes felületvédelem, állványozás, kedvezőtlen időjárás miatti többletköltségek stb. a felhasznált anyagok, szerkezetek megjelölésével, fajtánként, a munkanem­hez tartozó mértékegységgel (m², m³, fm, óra stb.).
• A költségvetés-kiírás tartalmazza továbbá a biztonsági, munka­védelmi, tűzvédelmi, személyi és vagyonvédelmi intézkedése­ket és berendezéseket, és az eszközök alkalmazásával járó általános költségeket is.

Az ajánlatok ismertetett tartalma mellett ki kell írni a vállalt garan­ciális időt (anyag és munka), valamint a garancia vállalására vonat­kozó biztosítékokat is (visszatartás, banki letét, kivitelezési biztosí­tás stb.). Célszerű az ellenőrizhető referenciamunkákat is az ajánlati költ­ségvetés mellékleteként felsorolni.

Ha az előkészítés során nincs arra mód, hogy a részletes felújítási tervet és ennek részeként a költségvetés-kiírást elkészíttessék, akkor a folyamatot meg lehet fordítani, vagyis az ajánlatkérő kiírásban ki kell kötni, hogy a kivitelezés megkezdésének előfeltétele, hogy a nyertes készítse el, vagy készíttesse el a független külső szakcéggel vagy szakmérnökkel is ellenőriztetett kiviteli tervdokumentációt.

Ennek tartalma:

• műszaki és technológiai leírás,
• költségvetés-kiírás,
• szélteher elleni rögzítés számítása,
• munkavédelmi, tűzvédelmi utasítás,
• kezelési, karbantartási útmutató,
• alaprajzok,
• általános rétegrend(ek),
• a lényeges csomópontok kialakításának részletrajzai,
• mellékletek (pl. anyagok műszaki adatlapjai stb.).

Átadás-átvétel során a kivitelezőnek felelősségvállalási nyilatko­zatot javasolt tennie.

Bitumenes lemez csapadékvíz-szigetelések felújítása

A felújítási mód megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy Ma­gyarországon a bitumenes hulladék veszélyes hulladéknak számít, így a bontott anyag elhelyezésének költsége is magas. Amennyiben a rétegrend egyéb rétegei és kiegészítő szerkezetei még működőképesek, a hőszigetelés mértéke elégséges, a lejtések megfelelők, akkor elegendő egy polimer bitumenes zárólemez réteg felhordása a teljes felületre. A rétegek közt nem lehet nedvesség!

A papírbetétes bitumenes lemezekkel készült csapadékvíz-szigete­lésekre az új záró réteg felragasztása előtt gőznyomás kiegyenlítő ré­teget kell fektetni. Olyan tetőknél, ahol hólyagosodás, aljzattól való elválás tapasztalható, ott az új csapadékvíz-szigetelő réteg felragasz­tása előtt gőznyomást kiegyenlítő réteget és elválasztó réteget kell fektetni.

Az új csapadékvíz-szigetelés készítése előtt a régi szigetelés gyű­rődéseit, hólyagjait fel kell vágni, esetleg a felület perforálására is szükség van. A szennyeződéseket el kell távolítani. Az új szigetelés felragasztása előtt a felületet kellősíteni kell.

Amennyiben új lejtés kialakítása vagy lejtéskorrekció szükséges, az különleges esetnek minősül, és minden esetben tervezni kell az anyagok összeférhetősége, együttdolgozása figyelembevételével. A lejtéskorrekciókhoz nem alkalmazhatók nedvszívó, a nedvességet megtartó és nem térfogatállandó anyagok.

Nem kielégítő hőszigetelés esetén a meglévő, megmaradó csapa­dékvíz-szigetelésre kiegészítő hőszigetelő réteget lehet fektetni, amelyre új csapadékvíz-szigetelés kerül. Ez esetben az új szigetelésekre vonatkozó szabályokat kell betartani. Különös figyelmet kell fordítani a teljes rétegrend páradiffúziós működésére, a meglévő szerkezetek teherbírására, és az egyes rétegek rögzítésmódjára.

Műanyag lemez csapadékvíz-szigetelések felújítása

Az általános szempontok betartásán túlmenően, a műanyag lemez csapadékvíz-szigetelések felújítása során a meglévő réteget általában el kell távolítani, az újat az anyaggyártó útmutatása és a tervek sze­rint kell elkészíteni.

Bevonatszigetelések felújítása

Javasolt lemezes, új szigetelés készítése.

A tetők rétegrendjének szerepe az energiamegtakarításban

A tetők hővezetési ellenállását jelentősen növelhetjük intenzív hőszi­getelő rétegek beépítésével. Az iparosított eljárással készült lakóépü­leteinken található 5-8-10 cm hőszigetelés-vastagság helyett célsze­rű 20 cm feletti hőszigetelésekben gondolkodni.

A lapostetők ÉMSZ által javasolt hőátbocsátási tényezője: U_tető ≤ 0,2 W/(m²K).

Az egész épület energiamérlegében a tető annál nagyobb szerepet játszik, minél alacsonyabb és terjedelmesebb az épület.

A felújítás figyelembe kell venni, hogy az épületek energetikai méretezését és hőtechnikai számításait mára már elavult szabványok és műszaki irányelvek alapján végezték el. Az iparosított eljárással készült épületek hőtechnikai megfelelősége legtöbb esetben nem iga­zolható. Részletes gazdaságossági számítások nélkül is belátható, hogy a tetőszigetelés felújításkor minden esetben érdemes új vagy kiegészítő hőszigetelést is alkalmazni. Mérlegelni kell a zöldtetők létesítésének lehetőségeit is, mert a kedvező hőháztartás mellett a zöldtetőknek számos egyéb előnye is van.

Zöldtetők létesítésének lehetősége

Magyarországon a környezeti feltételek lehetőséget adnak extenzív és intenzív zöldtetők létesítésére. Az iparosított eljárással épült lakó­épületek lapostetején extenzív zöldtetők³ építése előnyös teherbírási szempontból és a fenntartás költségét tekintve is. Ezeknél a tetőknél az ültetőközeg vastagsága mindössze 6-15 cm, így a leterhelt vagy járható tetők extenzív zöldtetővé alakítása esetén az állandó teher gyakorlatilag változatlan marad. Az extenzív zöldtetők időjárástól függően, csak időszakos öntö­zést igényelnek.

Az ültetőközeg és a növényzet kiválasztásakor, telepítésekor a kö­vetkező szempontok segíthetnek:

• az extenzív zöldtetők akkor elégítik ki a tűzvédelmi követelmé­nyeket, ha az ültetőközeg szervesanyag-tartalma nem haladja meg a 20 térfogat %-ot,
• az ültetőközeg lehet: ültetőközeg-keverék, ömlesztett szemcsés anyagok, szubsztrátalapok (alakformált vízmegtartó hablapok), vegetációs paplanok (esetleg telepített, tekercselhető szőnyegek).

Az ültetőközeg kiválasztásához, megtervezéséhez a „Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei” nyújt részletesebb segítséget.

A zöldtetők előnyös tulajdonságai:

• esztétikus megjelenés,
• mikroklíma javítás, nyári hő védelem,
• csapadékvíz-szigetelés mechanikai és hővédelme,
• csatornahálózat tehermentesítése (késleltetett lefolyás).

A zöldtetők létesítésének műszaki jellegű akadályai (a szigetelőle­mez gyökérállósága, a hőszigetelés védelme, a méretezés stb.) elhá­rultak, és további elterjedésük várható. A zöldtetők iparosított eljárással készült lakóépületeken történő al­kalmazása esetén a régi szigetelési rétegeket célszerű elbontani (kü­lönösen, ha ezzel hely- és súlymegtakarítás érhető el), ezért a létesítésre vonatkozó műszaki előírások nem különböznek az új építéstől.

Az extenzív zöldtetők esetében a födémszerkezetnek alkalmasnak kell lennie a rétegfelépítésből adódó önsúly, a meteorológiai terhek és a hasznos terhek, valamint a használatból eredő dinamikus terhek viselésére. A födém terhelhetőségét az anyagok tetőn való tárolásakor is fi­gyelembe kell venni. Időszakos tárolás esetén sem léphető át a meg­engedett terhelés mértéke. A zöldtetők kivitelezését tervdokumentáció nélkül nem ajánlatos készíteni. Intenzív zöldtetők esetén mindig szükséges a részletes ki­viteli tervdokumentáció készítése.

³ Extenzív zöldtető: vékony ültetőközegű, szárazságtűrő növényekkel telepített, rendsze­res kertészeti gondozást nem igénylő, jellemzően nem öntözött zöldtető. Intenzív zöldtető: állandó kertészeti gondozást igénylő növényzettel telepített, öntözött tetőkert.