Munkaállványok panel felújításához
A panelos épületek homlokzati elemeinek fenntartásával, felújításával vagy átalakításával kapcsolatos munkákat csak a műszaki és biztonságtechnikai követelményeket kielégítő állványzatról szabad végezni. Ezen követelményeket a hatályos, MSZ HD 1000 számú „Munkaállványok előregyártott elemekből. Anyagok, méretek, teherbírási és biztonsági követelmények” szabvány tartalmazza. A meghatározott követelmények teljesítése lehetővé teszi az ezen dokumentumnak megfelelő állványok 30 m magasságig való felállítását az előírt terhelési feltételek mellett.
A hivatkozott dokumentum:
- iránymutatást ad az előregyártott állványok fő méreteinek kiválasztásához,
- az állványok terhelésük alapján való osztályozásához,
- előírja a felhasznált anyagok jellemzőit,
- meghatározza a biztonságtechnikai követelményeket,
- előírja egy összeállított szerkezet kivitelét.
Statikai rendszerük alapján a homlokzati munkaállványok derékszögű hálózatú térbeli keretszerkezetek, amelyek állékonyságát egyrészt belső átlós merevítések, másrészt az épülethomlokzathoz való pontonkénti rögzítések biztosítják.
A térbeli keretváz előregyártott rúd- vagy síkkeret elemek tipizált csomóponti megoldások útján való összekapcsolásával áll elő. A járószintek és a vázszerkezet szilárdsági követelményeit az 1.-6. kategóriáig értelmezett állvány osztálynak megfelelően a teherbírás határozza meg. A használatból eredő összes terhelést állandó terhelésnek kell tekinteni.
A járószint és alátámasztásai meg kell, hogy feleljenek a 2. táblázat szerinti használati terheknek, azonban egyik járószintnek sem lehet a 2. osztályú állványra előírtnál kisebb teherbírása. Ezenkívül mindegyik járószintnek el kell viselnie a táblázat 3. oszlopában, az 500 x 500 mm2-es felületre megadott egyenletesen megoszló terhelést, valamint egy 1 kN nagyságú, legkedvezőtlenebb helyen feltételezett 200 x 200 mm2-es felületen megoszló függőleges erőt.
- Létrák és állványok használata
- Padló festése
- Természetes palalapok lerakása
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
2. táblázat: A járószintek használatából eredő terhelések
| Állványosztály | Egyenletesen megoszló terhelés, kN/m2 | Koncentrált terhelés 500x500 mm-es felületen, kN | Koncentrált terhelés 500x500 mm-es felületen, kN | Részleges felületi terhelés, kN/m2 | Részleges felület (Ac), m2 |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 0,75 | 1,50 | 1,00 | nem alkalmazható | nem alkalmazható |
| 2 | 1,50 | 1,50 | 1,00 | nem alkalmazható | nem alkalmazható |
| 3 | 2,00 | 1,50 | 1,00 | nem alkalmazható | nem alkalmazható |
| 4 | 3,00 | 3,00 | 1,00 | 5,00 | 0,4 A |
| 5 | 4,50 | 3,00 | 1,00 | 7,50 | 0,4 A |
| 6 | 6,00 | 3,00 | 1,00 | 10,0 | 0,5 A |
Az állvány vázszerkezetére vonatkozó teherbírási követelmény a 30 m magasra felállított szerkezetre értelmezett.
Eszerint az állványszerkezetnek viselnie kell:
- a járószinteken legkedvezőtlenebb kombinációban feltételezett hasznos terhelésből,
- a teljes állvány sajáttömegéből,
- az előírás szerinti szélteherből, valamint
- az alaki hibákból származó terheket.
A szélterhet a felállványozott épülethomlokzattal párhuzamosan és arra merőlegesen is fel kell tételezni. Értékének kiszámításakor a magasság függvényében 600 és 770 N/m2 nagyságú torlónyomást kell feltételezni, de felületként csak a szerkezeti elemek tényleges vetületi összfelületét kell számításba venni.
Az állványszerkezet alaki hibáiból származó terhet H vízszintes erő formájában kell figyelembe venni, amelynek értéke:
Hi = Vi / (100√n)
ahol Vi az összes oszlop tengelyirányú terhelése az i-edik szint felett ható terhekből, n az oszlopok alaprajzi elrendezés szerinti száma.
A vízszintes erőt szét kell osztani az állványt az építményhez kapcsoló rögzítések között, és a kapcsolatokat igazolni kell szilárdság és merevség szempontjából. Ezt a vizsgálatot el kell végezni a homlokzat síkjára merőleges és azzal párhuzamos irányban is, külön minden olyan szinten, ahol rögzítések vannak elhelyezve.
Állvány szilárdsága
Az állvány megfelelő szilárdsága tegye lehetővé annak felállítását a homlokzat minden szintjén legalább 3,8 m magas szakaszokon belül az építményhez való rögzítés nélkül. A szerkezeti csomópontok (kötések) legyenek áttekinthetők és könnyen ellenőrizhetők. Az oszlopok csapos-hüvelyes toldásának holtjátéka legfeljebb 4 mm vízszintes elmozdulást engedhet meg két egymást követő szint között. A felső rész oldalirányban csak akkor kapcsolódhat szét, ha legalább 100 mm-rel megemelték. Ha a szétkapcsolódás 150 mm-es szétmozdítás után bekövetkezhet, az elemek között alakzáró kötést (például biztosítócsapot) kell alkalmazni.
A munkát végző személyek biztonsága érdekében a járószintek legalább 0,6 m szélességgel és időálló, csúszásmentes kivitelben legyenek kialakítva. A járószinteket kétoldali oldal védelemmel kell ellátni, amelynek elemei a korlát, a lábdeszka és a térdléc.
Az anyagok biztonságos használatuk érdekében a légköri hatásokkal szemben ellenállók vagy védettek, továbbá zárványmentesek és hibátlanok legyenek. Az állvány felállítása, használata és bontása közben be kell tartani a hatályos általános biztonságtechnikai szabályokat.