Hogyan készítsünk komposztálót?
A növények szinte minden tápanyaghoz a komposztból jutnak hozzá, ami nem más, mint a talajban lévő, lebomlott szerves anyag. Ha többletkomposztot adunk a talajhoz, azzal nemcsak egészségesebbé tesszük kertünket, hanem a szemétlerakóba szállított hulladék mennyiségét is csökkentjük.
Összeállítás
- Hely. Találjuk meg a komposztáló számára a legmegfelelőbb helyet a kertünkben! Ha lehet, a konyha közelében legyen, hogy az ételmaradékokat is könnyen oda tudjuk tenni!
- A komposztáló készítéséhez használjunk újrahasznosított anyagokat: téglát, követ, deszkát vagy műanyagot! A régi műanyag kuka például kiváló: vágjuk ki az alját, nyomjuk a talajba, és tartsuk meg a fedelét!
- A vízelvezetés elősegítése érdekében, és hogy a talajlakó élőlények is hozzá tudjanak férni a komposzthoz, a komposztálót vízszintes, jó vízelvezetésű területen alakítsuk ki!
- Ha saját komposztálót készítünk, négyoldalú legyen, legalább 1 méter magas, és felül nyitott! Legalább az egyik oldala könnyen eltávolítható legyen, hogy meg tudjuk forgatni a tartalmát, s ki tudjuk lapátolni az elkészült komposztot!
- Ha komposztálót veszünk, olyan, műanyagból készült típust válasszunk, amelynek forgatható dobjában jól szellőznek az anyagok! A teletöltött forgódobos szerkezetben rövid idő alatt elkészül a komposzt. Ha kertünkben gyakran termelődik nagy mennyiségű hulladék, nagyméretű komposztálót vásároljunk!
- Árnyékban. Ügyeljünk arra, hogy a komposztáló árnyékban legyen, mivel nem szabad gyorsan kiszáradnia, és nem is melegedhet fel túlságosan, mert a talajlakó élőlények elpusztulnak benne.
Hol a hiba?
| Tünet | Probléma | Megoldás |
|---|---|---|
| Ammóniaszag | Túl sok nitrogén. | Adjunk hozzá több szenet szalma újságpapír vagy széna formájában! |
| Egerek és patkányok | Nem megfelelő anyagok hozzáadása. | Ne komposztáljunk húst, halat és zsíros maradékot! |
| Gőzölgés | Túl sok nitrogén, vagy a halom túl nagy, és nem forgatható át eléggé, így a közepe túl meleg. | Adjunk hozzá több szenet szalma újságpapír vagy széna formájában! Csökkentsük a halom nagyságát! |
| Lassú bomlás | Az anyagok túl szárazak, vagy a halom túl kicsi. Okozhatja ezenkívül nitrogén- vagy oxigénhiány is. | Adjunk hozzá vizet! Készítsünk nagyobb halmot! Adjunk hozzá nitrogénben gazdag anyagokat, pl. zöld nyesedéket. Szellőztessünk gyakran! |
| Záptojásszag | A halom túl nedves, esetleg túlságosan tömör. | Szellőztessük a komposzthalmot. Adjunk hozzá több száraz anyagot. Keverjünk bele kisebb és nagyobb szemcséket. Adjunk hozzá meszet! |
Hogyan komposztáljunk?
Váltott rétegekben terítsünk a komposztálóba szénben gazdag „barna” anyagokat – szalmát, szénát, száraz leveleket, fűrészport, aprított újság- és kartonpapírt -, illetve sok nitrogént tartalmazó „zöld” anyagokat, például állati trágyát, fűnyesedéket, friss leveleket, lemetszett gallyakat, teafiltert, kávézaccot, zöldséges gyümölcshéjat!
- Ne tegyünk a komposztálóba húst, zsírt, olajat, tejterméket, állati tetemet, állatürüléket, beteg, gyomirtóval és más vegyszerrel kezelt növényi anyagokat !
- Ne komposztáljunk agresszívan terjeszkedő, valamint termőre fordult gyomokat!
- A leveleket és a vastagabb ágnyesedéket aprítsuk fel géppel, mielőtt a komposztálóba tennénk! Az aprítás növeli az anyagok felületét, így azok könnyebben lebomlanak.
- Ne használjunk palackozott „komposztindítókat” vagy „-gyorsítókat” – ezek általában sok nitrogént tartalmaznak, amely azonban hamar elfogy, és kevés haszna van. Alkalmazzunk inkább természetes nitrogénforrásokat, például trágyát vagy fűnyesedéket!
Öt jó tanács
- Rendszeresen, havonta legalább egyszer forgassuk át a halmot, hogy felgyorsítsuk a folyamatot!
- Ne engedjük, hogy túl nedvessé váljon, vagy túlzottan kiszáradjon – nagyjából olyan nedvesnek kell lennie, mint egy kicsavart szivacs.
- Egy anyagból se adjunk hozzá túl sokat, mivel az lassíthatja vagy le is állíthatja a bomlási folyamatot.
- Legyenek egyensúlyban a barna és zöld anyagok!
- A megfelelő méretű komposzthalomban elegendő hő keletkezik a bomláshoz. Az ideális méret nagyjából 1×1 méteres.