• faház

Japán stílusú csónakház – Építési útmutató

Az építtető házaspár egyaránt kedveli a csónakokat és a japán művészetet. A hosszú veranda kitűnő hely arra, hogy onnan gyönyörködhessünk a kertünkben, a ház végében található műhelyben pedig elvégezhetjük a szükséges javításokat. A lakkozás és csónakfestés évente elvégzendő műveletét megkönnyíti az öt tolóajtó, amely beengedi a fényt és a levegőt.

A tartószerkezet többek között egymástól 2,4 m távolságra a talajba süllyesztetett 15 x 15 cm-es telített tartóoszlopokból áll. A pillérvázas konstrukció nagyon gazdaságos építési módszer, mivel alkalmazásakor nincs szükség például folytonos sávalapra, amivel időt és pénzt takaríthatunk meg. Szeles vagy árvízveszélyes vidékeken különösen előnyös ez a kialakítás, mert az oszlopok nem dőlhetnek ki a talajból és nem mozdulhatnak el. Ebben az esetben a tartóoszlopok a talajtól a tetőig folytonos egészet alkotnak, szemben az ún. „platform-frame” rendszerrel, azaz amikor az egyes szintek szerkezete önálló egység.

A pillérvázas rendszer alkalmazása nehezen megközelíthető vagy lejtős területen is előnyös, ahová nehéz lenne nagyméretű, nehéz szerkezeti elemeket eljuttatni. Ebből adódó további előnye, hogy anélkül szállíthatjuk a helyszínre az építőanyagokat, hogy komolyabban károsítanánk a talajt és a növényzetet. Bár a kör keresztmetszetű oszlopok kihajlásra kevésbé veszélyeztetettek, mint a négyszög keresztmetszetűek, ugyanakkor utóbbiak inkább méretpontosak és azokkal dolgozni is könnyebb.

6.1. ábra. Japán stílusú csónakház

6.2. ábra. A csónakház tervei

6.3. ábra. A csónakház tervei

Építési útmutató

A pillérvázas tartószerkezet elkészítése

Tűzzük ki a csónakház helyét. A kitűző zsinór mentén jelöljük ki a tartóoszlopok helyét a talajba kellően mélyre bevert 5 x 5 cm-es cövekekkel. A cövekek a majdani oszlop keresztmetszetének középpontjába essenek. A cövekeket függőónnal állítsuk be pontosan függőlegesre.

Ezután ássuk ki a 18 darab 120 cm mély, 40 cm átmérőjű gödröt ásóval, vagy végeztessük el a munkát szakcéggel. Különösen kemény vagy sziklás talajon szükségünk lehet 1,5 m hosszú feszítővasra a kiemelendő talaj előzetes meglazításához. A tartóoszlopokat legalább 1,2 m mélyen a talajba kell ágyaznunk. Az oszlopok beállítása előtt a kiásott gödör alján tömörítsük a talajt. A döngölőt saját magunk is elkészíthetjük a következőképpen: egy 2,4 m hosszú, 10 x 10 cm-es gerendába fúrjunk lyukat, és azon vezessünk át egy 3 cm átmérőjű csövet fogantyúnak. Az oszlopok alapozásához (pontalap) keverjünk zsákos száraz betonkeverékből betont, és öntsük azt a kiásott gödrökbe, majd néhány napig hagyjuk megszilárdulni.

Miután felállítottuk az oszlopokat, kapcsoljuk őket a sarokoszlopokhoz erősített 4,8 m hosszú, 3 x 10 cm-es deszkából készült ideiglenes dúccal. Hogy lehetséges legyen a szerkezet finom beállítása az utolsó mozzanatokig, csak a teljes tartószerkezet elkészülte után töltsük ki a gödröt. A sarokoszlop külső élétől

6.4. ábra. A tartóoszlopok helyének kitűzése

6.5. ábra. A tartóoszlop alapgödrének tömörítése

Mérjünk ki 2,4 m távolságot, ez lesz a következő közbülső oszlop tengelyének helye. Szegezzük helyére az ideiglenes dúcot. Az oszlop függőlegességét függőónnal állítsuk be, majd szegezzünk hozzá két átlós dúcot, és rögzítsük ezeket a talajhoz.

Létrán állva az oszlop felső részéhez is szegezzünk egyetlen szeggel egy ideiglenes 4,8 m hosszú kitámasztó elemet. Ezután emeljük fel ennek a másik végét, és szegezzük a következő oszlophoz. A szélső oszlopköz kisebb lesz, mint a többi, mivel itt nem az oszlopok tengelytávolságát mérjük ki, hanem a szélső oszlop külső élét és a következő oszlop tengelytávolságát. A teljes tartószerkezet mindkét oldalához erősítsünk hasonló módon dúcokat.

Ellenőrizzük az átlók megmérésével az oszlop függőlegességét. A két átlós ideiglenes támaszt akkor rögzítsük a helyére, amikor az oszlopot tökéletesen függőlegesen beállítottuk. Érdemes ehhez a művelethez segítőt hívni, aki tartja a függőónt, miközben az oszlophoz szegezzük a dúcokat. A két szélső tartó-oszlopsort ideiglenes támaszokkal kapcsoljuk össze. Az oszlopokon a talajszint felett 42 cm magasságban húzzunk kicsapó zsinórral egy vonalat. E mentén csavarozzuk az oszlopokhoz az 5 x 10 cm-es telített talpgerendát.

Ehhez kapcsolatonként két M 12 x 200-as fűzőcsavart alkalmazzunk egymástól 20 cm távolságra. Az első vonaltól mérve 2,4 m magasságban húzzunk még egy vonalat a kicsapó zsinórral, és e mentén vágjuk le az oszlopok tetejét. A felső éltől lefelé 24 cm-re jelöljünk ki egy újabb vonalat, amelynek mentén elkészítjük az 5 x 25 cm-es áthidalónak a 4 x 23 cm-es hornyokat.

6.6. ábra. Emeljük fel és szegezzük a következő oszlophoz a kitámasztó elemet

6.7. ábra. A felállított és kiékelt oszlopok

6.8. ábra. A csapok kialakítása a cölöpalapokon a padló-mestergerendáknak

Segítővel emeljük fel az 5 x 25 cm-es telített elemből készült áthidalót a hornyokba, és csavarozzuk a helyére. Mivel ez a felső gerenda nagyobb terheket hordoz, mint az alsó, meg kell kettőznünk: szegezzünk és csavarozzunk hozzá még egy 5 x 25 cm-es elemet. A művelethez M 12 x 200-as horganyzott fűzőcsavarokat, 25 x 60-as közönséges szegeket és ragasztót használjunk.

A műhely padlójának elkészítéséhez először szereljünk be két 5 x 25 cm-es padló-mestergerendát, amelyeket a középső cölöpalaphoz erősítünk. A cölöpalapok tetején készítsünk csapot, ezekre helyezzük rá a gerendákat.

A kontyolt tető

A csónakház kontyolt tetejének elkészítése nagyobb gyakorlatot igényel, mint az eddig bemutatott építmények tetőszerkezetének felállítása. A fedélszék építését a középső négy szaruállás elkészítésével kezdjük; ezeket a hagyományos nyeregtetőhöz hasonlóan készítsük. Nagyon fontos, hogy a szarufákhoz az 5 x 15 cm-es torokgerendát még az ideiglenes támaszok eltávolítása előtt erősítsük hozzá. A kontyolt tetőszakaszoknál kissé hosszabb átlós élszarufákra lesz szükség. A csonka szarufákat úgy vágjuk le, hogy illeszkedjenek az átlós szarufákhoz. Ha szigetelni szeretnénk a tetőszerkezetet, ügyeljünk rá, hogy a szarufák tengelytávolsága pontosan 60 cm legyen, hogy elhelyezhessük közéjük a szabványméretű szigetelőlapokat.

Japán stílusú („shoji”) tolóajtók

A tartósság érdekében a tolóajtóknál a hagyományos rizspapírt 12 mm vastag, újrahasznosított papírból készülő építőlemezzel helyettesítsük. A szárnykereteket 5 x 15 cm-es elemekből készítsük, és állítsuk őket a padlóburkolat és az áthidaló gerenda alkotta sínbe.

Kétszárnyú ajtók

A csónakház nagyméretű, kétszárnyú ajtajai 3 x 20 cm-es, másodosztályú fenyődeszkákból készültek, 5 darab 10 x 15 cm-es, másodosztályú fenyő keresztléccel. Készítésükhöz két széles fűrészbakon állítsuk össze a csaphornyos kapcsolódású deszkákból a szárnyat, majd csavarozzuk rájuk a körbefutó léceket 5 x 50-es horganyzott facsavarokkal és alátétekkel. Vágjuk le a keresztléceket úgy, hogy pontosan illeszkedjenek a sarkokba, és csavarozzuk ezeket az ajtóra. Az ajtószárnyakat akasszuk három három kapupántra, és szereljünk felülre és alulra 45 cm-es függőleges helyzetű tolózárat, amelyek zárt állapotban tartják az ajtót.

6.9. ábra. Japán stílusú („shoji”) tolóajtók

Oldalajtó

A 90 cm széles ajtót 12 mm vastag rétegelt lemez hátlapból és 18 mm-es csaphornyos deszkákból készítsük. A deszkákat ragasszuk és csavarozzuk a rétegelt lemezre. Horonymaróval vágjuk ki az ajtószárnyon az 55 cm átmérőjű körablakot, ehhez használjuk vezetőként a hulladék deszkadarabon kivágott kört. Helyezzünk a kivágott nyílásba plexilapot. Az ablak belső felénél helyezzünk el meghajlított 12 mm széles facsíkot. Az ajtószárnyat akasszuk fel díszes ajtópánttal.

Tetődíszek

Elektromos dekopírfűrésszel vágjuk ki a tetődíszt egy 30 x 30 cm-es deszkából és véssük ki vésővel a csigavonalakat.

6.10. ábra. Körablak az ajtószárnyon

6.11. ábra Faragott tetődísz