Előkészítő munkák – az épület külső megjelenése
Lakó- és egyéb épületek tervezése során, sőt gyakran a szerkezeti megvalósításkor sincs még véglegesen eldöntve az épület külső megjelenése, a homlokzat. A házak homlokzatai a műszaki tervek szintjén általában csak karakterükben különböznek, síkban ábrázolva szinte egyformák. A kiviteli tervek elkészítésekor, illetve a kivitelezés megkezdéséig azonban már tudni kell, hogy a szóban forgó épületet színezéshez, nemes vakolathoz vakoljuk, vagy a teljes felület, esetleg annak egy része burkolatot kap.
Egy épület külső megjelenését az esetek nagy részében a szerkezeti rendszer, az igényesség és – nem utolsósorban – a költségek határozzák meg. Szerkezeti rendszerét tekintve az épület lehet hagyományos falazatú, előre gyártott vázas vagy monolit vázas, valamint szerelt vázas. Hagyományos rendszerrel épül a lakóházak 95-98%-a, vázas építési móddal a lakások néhány %-a és a középületek egy része. A tetemes költségvonzatú szerelt vázakkal főleg igényes középületek készülnek.
Az országosan egyre lassuló lakásépítési ütem mellett az épületek külső meg-jelenése azonban igen gyakran egyre értékesebb és látványosabb…
Amit jól érzékeltet a következő rövid időrendi áttekintés:
- a 60-as években a házak 50-60%-a meszelt külső felületekkel készült;
- a 70-es években a lakóházak 80%-a igényesebb kőporos vakolatot kapott;
- a 80-as években a sima vakolt felületeket – az akkor kiváló minőségűnek hitt – színezőkkel vonták be;
- a 90-es évekre – a szinte teljesen eltűnt meszelt külső és műanyagbázisú színezők helyett – elterjedtek a középszintű és magas minőségű nemes vakolatok, a korszerű homlokzati hőszigetelő rendszerek, valamint a burkolt és kettős falú homlokzatok.
A szakirodalom a 80-as évekig csupán néhány fajta külső burkolási technológiával foglalkozott, de szinte nem is létezett ennél több. Talán sokak számára ismert, hogy az extrudált profilú műanyag falburkolat megjelenésekor külön kormányprogram foglalkozott az alkalmazással – többet költöttek az elméletére, mint gyakorlati megvalósítására. Ugyanakkor napjainkra, a kilencvenes évek közepére ez a burkolatfajta már a múlté, mert nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket.
Az említett időszakot követő fejlődés során azonban a nyugat-európai szakirodalomban fellelhető – e cikksorozat későbbi fejezeteiben bemutatott – közel hatvan alaprendszer szinte majdnem mindegyike meghonosodott már, vagy jelenleg vezetik be hazánkban. A bemutatott bőséges választékkal szeretnénk segíteni a döntések meghozatalában, természetesen nem tervezési segédlet-szinten. A lehetséges megoldások áttekintése alkalmas azonban elméleti és gazdasági döntések megalapozására úgy az építtetők, mint tervezési és beruházási szakemberek számára. Az azonban mindenképpen kijelenthető, hogy a látványosabb, magasabb minőségi és esztétikai értéket képviselő homlokzatra fordított többletköltségek a lakóépület élettartama alatt többszörösen megtérülnek egy silányabb burkolattal ellátott épülethez képest.
- Hogyan válasszunk homlokzati hőszigetelést
- Homlokzati szigetelés
- Szerelt homlokzatok: műpala, hátsó szellőzésű polisztirol hőszigetelés
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az épülethomlokzat megtervezése legalább akkora jelentőségű, mint az épület funkcionális és szerkezeti megoldásainak kialakítása, hiszen nem utolsósorban ezen is múlik, hogy a ház, amelyet megalkottunk, mennyire tetszetős és figyelemre méltó. A végső felületkialakításkor kerülni kell a túlzott és erőltetett megoldásokat.
1.1. ábra. Épülethomlokzat burkolata égetett agyagtéglából Mezopotámiában az 1450 körüli évekből (részlet).
1.2. ábra. A kőburkolat a természetközelség és az igényesség szép példája.
1.3. ábra. „Rétegelt” kéthéjú homlokzat falatozz téglaburkolattal.
1.4. ábra. Kéthéjú fal készítése hagyományos technikával.
1.5.ábra. Régi épület utólagos burkolásánál a meglévő ablakok mélyebbre kerülnek azáltal, hogy a meglévő kávakiülés a burkolat és a mögöttes rétegek vastagságával növekszik.
1.6. ábra. A kettős (kéthéjú) téglafal többszintes házaknál is tökéletes hőtechnikai megoldást nyújt.
1.8. ábra. Nagyobb, összefüggő burkolt falfelületen a téglakötések rajzolata, a tégla textúrája és a fogazott sarokkötés jellegzetes megjelenést eredményez.
1.9. ábra. A homlokzatburkolat és a természet közvetlen kapcsolata emberibb léptékűvé teszi a sűrű beépítésű városok falait és házait is.