A tapétázás előkészítése és tervezése
A tapétát jól előkészített, szilárd felületre kell ragasztani, különben nem tapad megfelelően, nem lesz szép, tetszetős. Tapétázáskor a legáltalánosabb hiba, hogy ráragasztják az újat a régire. Ez nem is okoz különösebb bajt, ha a régi tapéta jól tapad a falon, ami viszont csak az új réteg felragasztásakor derül ki, úgyhogy a dolog meglehetősen kockázatos.
Bár több munkával jár, mégis megnyugtatóbb, ha az öreg tapétát leszedjük a falról. Ezt tehetjük tapéta-kaparóval, de az alábbiakban leírt áztatási módszer is gyors, ha csak egykét réteg tapéta van a falon. Miután előkészítettük a falat, mérjük fel a szobát, és döntsük el, hol kezdjük a tapétázást.
- A legfelső réteg tapéta sokszor könnyen lehúzható, akár szárazon is. Próbáljuk meg alulról fölfelé húzni az alsó részét, és ha jön, húzzuk folyamatosan haladva a falon. Meg fogunk lepődni, milyen nagydarab papír válik le, még áztatás előtt.
- Mi után a felső rétegből a lehető legtöbbet leszedtük, meleg vízbe mártott szivaccsal alaposan nedvesítsük meg a falon maradt tapétadarabokat. Ezután simítóval vagy kaparóval már könnyen leszedhetjük az átázott, megpuhult tapétát.
- Ha az összes öreg réteget eltávolítottuk, hagyjuk teljesen kiszáradni a falat, majd csiszoljuk át közepes finomságú csiszolópapírral, hogy ne maradjon rajta semmilyen idegen anyagdarab vagy egyenetlenség, ami átüthet az új tapétán.
- Mossuk le a falat szivaccsal, és hagyjuk megszáradni, majd alapozásként kenjük be egy réteg (általában CMC-alapú) tapétaragasztóval. Ezután már ragaszthatjuk is a tapétát, ha nem mond mást az alkalmazott ragasztó használati útmutatója.
Felmérés és haladási irány
Hasznos tanácsok
- Ha makulatúrát (alaptapéta) teszünk a tapéta alá, az anyagszükségletet ugyanúgy határozzuk meg, mint a tapétáét. Mivel ez az anyag nem mintás, nem kell vigyázni az illesztésre, tehát nem szükséges különösebb ráhagyás; elég csupán egy kicsivel hosszabbra vágni. A makulatúrát hasonló módon ragasztjuk a falra, mint a tapétát, csak éppen vízszintesen.
- A tapétázás végső minősége függ a felhasznált makulatúrától. Vékony papírral alapozva természetesen nem lesz olyan finom, egyenletes a felületet, mint vastagabb papírral.
Felmérés
A tapétaszükséglet meghatározására mérjük le a szoba kerületét, és szorozzuk meg azzal a magassággal, amelyre szeretnénk tapétát ragasztani. Ez kiadja a teljes falfelületet. Ha a mennyezetet is tapétázzuk, adjuk hozzá annak is a területét. Osszuk el ezt a számot egy tekercs tapéta felszínének a méretével, és megkapjuk a felhasználandó tekercsek számát. Az éppen elegendőnél egy tekercscsel vegyünk többet. A nagymintás tapétákból a nehezebb illesztés miatt több a veszteség, mint az aprómintásból. Ha nagymintás tapétával dolgozunk, legyen két tekercs a biztonsági tartalék. Az ajtókat és ablakokat is számoljuk bele a teljes felületbe, mert a tapéta méretre vágásánál, a szélek, keretek kialakításánál elkerülhetetlen az újabb veszteség.
Hol kezdjük?
Először a mennyezetet tapétázzuk (ha kell), majd az oldalfalakat. Az első sávot pontosan függőlegesen illesztve kell felragasztani olyan helyen, ahol nincsenek kiálló, körülvágandó részek a falon. Ha a szoba négyszögletes és (tapétázás szempontjából) akadálymentes, kezdjük a munkát az egyik sarokhoz közel. Folytassuk a tapétázást, körben a szobában, és fejezzük be a sarokban. A tapétasávok egy kissé átfedhetik egymást a sarkoknál. Az olyan szobákban, ahol valamilyen kiemelkedő falrész van, például kéménykürtő, és a tapéta nagymintás, érdemes a munkát a kiugrás elülső falán kezdeni, így egyenletes lesz a mintaelosztás.