• építési kövek
• kő

Az építőkövek műszaki tulajdonságai és osztályozása

Az építőkőnek magasépítési vonatkozásban fontos műszaki tulajdonságai a következők:

1. Keménység, megmunkálhatóság, kopási ellen­állás, csiszolhatóság, illetőleg fényezhetőség.
2. Struktúra, azaz a kő szövetbeli és szerkezeti tulajdonsága.
3. Szövet: a kőzet ásványtani illeszkedésmódja, amely a kőzet sík felületén szabad szemmel is észlelhető. Ilyen szempontból az építőkő lehet: a) tömött, sima, egybe­függő, pl. az egyes mészkőfajták; b) tömött, érdes, egybefüggő, pl. a márvány és a mészkő; c) porózus-likacsos, pl. egyes kvarcit és mészkőfajták; d) tömött, egyenetlen, egybefüggő, pl. a mészkő.
4. Szerkezet: a kőzet térbeli kifejlődése. Ilyen tekin­tetben az építőkő lehet: a) teljesen tömött, pl. az idősebb tengeri mészkövek ; b) apró likacsé, pl. a fiatal harmad­kori durva mészkövek; c) 2-3 mm-es likacsú, pl. a mésztufa ; d) pados szerkezetű, pl. a durva és tömött mészkövek ; e) palás szerkezetű, pl. egyes idősebb tömött mészkövek.
5. Rétegződés. Építési célokra a párhuzamos és vízszintes rétegződésű kőzetek a megfelelők. Az ilyen kőzetek könnyen fejthetek és jól alakít­hatók.
6. Vízfelvevő képesség, illetőleg ennek követ­keztében való megpuhulás, valamint fagyállóság. Nemcsak a porózus és a likacsos, hanem sok tömött szövetű kőzet is képes a szemcséi közt levő igen finom pórusokba a vizet felvenni. Ha az így tárolt víz télen megfagy, térfogat növekedése következtében a követ, illetőleg annak felületét szétrepeszti. Mennél kevésbé veszi fel a kő a vizet, annál fagyállóbbnak mondható.
7. A térfogatsúly szerepet játszik a terhelések, valamint a hőtároló képesség szempontjából.
8. Szilárdság szempontjából legfontosabb a nyomó szilárdság, lásd a 11. táblázatot.

11. táblázat. Építőkövek átlagos nyomó szilárdsága (Möller után)

Ugyanazon kőfajta szilárdsága lelőhelyenként és még azokon belül is igen változó. Ezért szükség esetén törési próbával kell a tényleges szilárdságot megállapítani. A kő húzó szilárdságát a nyomó szilárdság 1/30-ára, a hajlító szilárdságát a nyomó szilárdság 1/20-ára, és végül a nyíró szilárdságát a nyomó szilárdság 1/14-1/60-ára venni. A kő hajlító szilárdsága az erkély és függőfo­lyosó lemezeknél, lépcsőfokoknál és pihenőknél jön számításba.

Szín

A szín. A kő színe fontos szerepet játszik akár a külső homlokzaton, akár a belsőben elérendő építészeti színhatás tekintetében. A kő természetes színe nem min­dig időálló. A fény és a légköri, valamint egyéb hatások olyan kémiai folyamatoknak elindítói lehetnek, amelyek­nek következtében a kő eredeti színét vagy árnyalatát megváltoztatja. A vaskötések oxidációja következtében kapta például az athéni Parthenon eredetileg tiszta fehér márványa a híres aranybarna patináját. Lehet a kövek eredeti nem kielégítő színét színező pácok alkalmazásával megváltoztatni.

Az építőkövek osztályozása

Építészeti szem­pontból a köveket nem kőzettani, illetőleg ásvány­tani vonatkozásban célszerű osztályozni, hanem keménységük, megmunkálhatóságuk, kopási ellenállásuk, csiszolhatóságuk, illetőleg fényezhetőségük szempontjából. Ilyen vonatkozásban megkülönböz­tethetünk: puha, középkemény és kemény köveket.

Puha kövek

A puha (lágy) kövek könnyen fejthetők és könnyen munkálhatók meg, nem fagyállóak. Bányanedves állapotban könnyen faraghatók és vághatok, fűrészelhetők, de ritkább szövetük miatt nem fényezhetők. Ilyenek a likacsos, durva szemcséjű puha mészköve­ink. Lelőhelyük: Budapest-Kőbánya, Budafok, Budatétény, Nagytétény.

Középkemény kövek

A középkemény kövek már tömöttebb szövetűek, illetve szerkezetűek, mint az előbbi csoportbeliek; a fagynak jobban ellenállnak, könnyen munkálhatók meg. Ide tartoznak a
homokkövek, a riolit- és andezittufák és a középkemény mészkövek.

Homokkő-lelőhelyek: Vác, Budapest vidékén: Pilisborosjenő, Üröm, Hárshegy, Budakeszi, Csobánka, Nagykovácsi, ezek szürkéssárgás, barnás, vöröses árnya­latú kövek. Balatonalmádin és Vörösberényben élénk vöröslilás homokkő található. A bodrogkeresztúri, szerencsi, erdőbényei, zöldes, bar­nássárgás, likacsos riolittufák tetszetős, könnyű és fagy­álló kövek.

A Gyöngyös vidéki (Mátra hegységbeli) andezittufák szürkés és Vöröses árnyalatú, elég fagyálló kövek. Az Eger vidéki kvarc-andezittufák kis fajsúlyúak, könnyen megmunkálhatok. Bazalttufa-lelőhelyek a Balaton mentén: Badacsony, Sümeg, Tihany.

A sóskúti, zsámbéki és ürömi világossárgás, likacsos, könnyen fűrészelhető középkemény mészkövek homlok­zatburkoló kőlapok készítésére alkalmasak.

Keményebb kövek

A kemény mészkövek, márványok, az andezit, szienit, bazalt, gránit, gabbró stb. A nagykeménységű, szilárdságú és fagyálló kemény mészkövek architektoníkus elemekkel tagolt homlokzatokhoz, szobrokhoz és 2-3 cm vastagra fűrészelt sima homlokzatburkolati lapoknak használhatók fel. Általában világos sárgásbarna (ritkábban vöröses) színűek. Réteges darabjaikból a rétegekre merőlegesen fűrészelt jellegzetes rajzú lemezek travertino¹ néven ismeretesek.

Kemény mészkő lelőhelyek: Piszke, Dunaalmás, Süttő, Budakalász. A sokféle árnyalatú, rajzú, rétegző­désű és színű márványok közül nevezetesek az erdélyi: ruszkicai és a többi híres külföldi: a carrarai, sienai, belga, karszt stb. márványok.

A márványnál is keményebb kövek: a gránit, szienit, gabbró, andezit stb. Ezekből a legkülönbö­zőbb színű, könnyen csiszolható és fényezhető kövekből emlékművek, oszlopok, obeliszkek, épületlábazatok,lépcsőfokok,nyíláskeretezések,padló-, fal- és lábazatburkoló lemezek és lapok készülnek.

Travertino: olasz szó, sárgásfehér, szürke vagy barnás színű, likacsos szövetű, forrásvízi származású mésztufát jelent. Különösen híres és jellegzetes a Rómá­ban és környékén található travertino, amelyből számos közismert római műemlék homlokzata (pl. a Laterán bazilikáé is) készült.