Magasépítészet

Az építőkövek műszaki tulajdonságai és osztályozása

Az építőkőnek magasépítési vonatkozásban fontos műszaki tulajdonságai a következők:

  1. Keménység, megmunkálhatóság, kopási ellen­állás, csiszolhatóság, illetőleg fényezhetőség.
  2. Struktúra, azaz a kő szövetbeli és szerkezeti tulajdonsága.
  3. Szövet: a kőzet ásványtani illeszkedésmódja, amely a kőzet sík felületén szabad szemmel is észlelhető. Ilyen szempontból az építőkő lehet: a) tömött, sima, egybe­függő, pl. az egyes mészkőfajták; b) tömött, érdes, egybefüggő, pl. a márvány és a mészkő; c) porózus-likacsos, pl. egyes kvarcit és mészkőfajták; d) tömött, egyenetlen, egybefüggő, pl. a mészkő.
  4. Szerkezet: a kőzet térbeli kifejlődése. Ilyen tekin­tetben az építőkő lehet: a) teljesen tömött, pl. az idősebb tengeri mészkövek ; b) apró likacsé, pl. a fiatal harmad­kori durva mészkövek; c) 2-3 mm-es likacsú, pl. a mésztufa ; d) pados szerkezetű, pl. a durva és tömött mészkövek ; e) palás szerkezetű, pl. egyes idősebb tömött mészkövek.
  5. Rétegződés. Építési célokra a párhuzamos és vízszintes rétegződésű kőzetek a megfelelők. Az ilyen kőzetek könnyen fejthetek és jól alakít­hatók.
  6. Vízfelvevő képesség, illetőleg ennek követ­keztében való megpuhulás, valamint fagyállóság. Nemcsak a porózus és a likacsos, hanem sok tömött szövetű kőzet is képes a szemcséi közt levő igen finom pórusokba a vizet felvenni. Ha az így tárolt víz télen megfagy, térfogat növekedése következtében a követ, illetőleg annak felületét szétrepeszti. Mennél kevésbé veszi fel a kő a vizet, annál fagyállóbbnak mondható.
  7. A térfogatsúly szerepet játszik a terhelések, valamint a hőtároló képesség szempontjából.
  8. Szilárdság szempontjából legfontosabb a nyomó szilárdság, lásd a 11. táblázatot.

11. táblázat. Építőkövek átlagos nyomó szilárdsága (Möller után)

 kg/cm2
Tömör gránit, andezit2000
Tömör porfir, diorit2600
Tömör bazalt3000
Kristályos márvány1000
Tömör édesvízi mészkő1000
Kvarchomokkő800
Mészkötésű homokkő400
Riolit tufa, kemény200
Riolit tufa, lágy140
Mészkő, lágy100
Mészkő, laza (budafoki)50

Ugyanazon kőfajta szilárdsága lelőhelyenként és még azokon belül is igen változó. Ezért szükség esetén törési próbával kell a tényleges szilárdságot megállapítani. A kő húzó szilárdságát a nyomó szilárdság 1/30-ára, a hajlító szilárdságát a nyomó szilárdság 1/20-ára, és végül a nyíró szilárdságát a nyomó szilárdság 1/14-1/60-ára venni. A kő hajlító szilárdsága az erkély és függőfo­lyosó lemezeknél, lépcsőfokoknál és pihenőknél jön számításba.

Szín

A szín. A kő színe fontos szerepet játszik akár a külső homlokzaton, akár a belsőben elérendő építészeti színhatás tekintetében. A kő természetes színe nem min­dig időálló. A fény és a légköri, valamint egyéb hatások olyan kémiai folyamatoknak elindítói lehetnek, amelyek­nek következtében a kő eredeti színét vagy árnyalatát megváltoztatja. A vaskötések oxidációja következtében kapta például az athéni Parthenon eredetileg tiszta fehér márványa a híres aranybarna patináját. Lehet a kövek eredeti nem kielégítő színét színező pácok alkalmazásával megváltoztatni.

Az építőkövek osztályozása

Építészeti szem­pontból a köveket nem kőzettani, illetőleg ásvány­tani vonatkozásban célszerű osztályozni, hanem keménységük, megmunkálhatóságuk, kopási ellenállásuk, csiszolhatóságuk, illetőleg fényezhetőségük szempontjából. Ilyen vonatkozásban megkülönböz­tethetünk: puha, középkemény és kemény köveket.

Puha kövek

A puha (lágy) kövek könnyen fejthetők és könnyen munkálhatók meg, nem fagyállóak. Bányanedves állapotban könnyen faraghatók és vághatok, fűrészelhetők, de ritkább szövetük miatt nem fényezhetők. Ilyenek a likacsos, durva szemcséjű puha mészköve­ink. Lelőhelyük: Budapest-Kőbánya, Budafok, Budatétény, Nagytétény.

Középkemény kövek

A középkemény kövek már tömöttebb szövetűek, illetve szerkezetűek, mint az előbbi csoportbeliek; a fagynak jobban ellenállnak, könnyen munkálhatók meg. Ide tartoznak a
homokkövek, a riolit- és andezittufák és a középkemény mészkövek.

Homokkő-lelőhelyek: Vác, Budapest vidékén: Pilisborosjenő, Üröm, Hárshegy, Budakeszi, Csobánka, Nagykovácsi, ezek szürkéssárgás, barnás, vöröses árnya­latú kövek. Balatonalmádin és Vörösberényben élénk vöröslilás homokkő található. A bodrogkeresztúri, szerencsi, erdőbényei, zöldes, bar­nássárgás, likacsos riolittufák tetszetős, könnyű és fagy­álló kövek.

A Gyöngyös vidéki (Mátra hegységbeli) andezittufák szürkés és Vöröses árnyalatú, elég fagyálló kövek. Az Eger vidéki kvarc-andezittufák kis fajsúlyúak, könnyen megmunkálhatok. Bazalttufa-lelőhelyek a Balaton mentén: Badacsony, Sümeg, Tihany.

A sóskúti, zsámbéki és ürömi világossárgás, likacsos, könnyen fűrészelhető középkemény mészkövek homlok­zatburkoló kőlapok készítésére alkalmasak.

Keményebb kövek

A kemény mészkövek, márványok, az andezit, szienit, bazalt, gránit, gabbró stb. A nagykeménységű, szilárdságú és fagyálló kemény mészkövek architektoníkus elemekkel tagolt homlokzatokhoz, szobrokhoz és 2-3 cm vastagra fűrészelt sima homlokzatburkolati lapoknak használhatók fel. Általában világos sárgásbarna (ritkábban vöröses) színűek. Réteges darabjaikból a rétegekre merőlegesen fűrészelt jellegzetes rajzú lemezek travertino1 néven ismeretesek.

Kemény mészkő lelőhelyek: Piszke, Dunaalmás, Süttő, Budakalász. A sokféle árnyalatú, rajzú, rétegző­désű és színű márványok közül nevezetesek az erdélyi: ruszkicai és a többi híres külföldi: a carrarai, sienai, belga, karszt stb. márványok.

A márványnál is keményebb kövek: a gránit, szienit, gabbró, andezit stb. Ezekből a legkülönbö­zőbb színű, könnyen csiszolható és fényezhető kövekből emlékművek, oszlopok, obeliszkek, épületlábazatok,lépcsőfokok,nyíláskeretezések,padló-, fal- és lábazatburkoló lemezek és lapok készülnek.

Travertino: olasz szó, sárgásfehér, szürke vagy barnás színű, likacsos szövetű, forrásvízi származású mésztufát jelent. Különösen híres és jellegzetes a Rómá­ban és környékén található travertino, amelyből számos közismert római műemlék homlokzata (pl. a Laterán bazilikáé is) készült.