• építés
• épületgépészet

Csatornázási munkák

Földmunkák

Minden csatornázási munka valamilyen módon kapcso­lódik a földmunkákhoz. Kivétel ez alól a homlokzati csapadékelvezetés némely egyszerűsített megoldása, amely épü­letbádogos munkával, lefolyócső szerelésével megoldható. Ha azonban a csapadékvíz-elvezetés közterületre csatlako­zik, akkor ott minden esetben a terepszint alatti csővezeték­be kell kötni, vagyis ehhez ugyanúgy földmunka szükséges.

Csatornázási rendszerek

Egyesített rendszer

Egyesített rendszer (amikor a csapadékvíz és szennyvíz egy vezetékben van elvezetve) csak az épületeken kívül en­gedélyezett (vagyis tilos épületen belül a szennyvízbe kötni a csapadékvizet), de javasolt a telekhatártól alkalmazni. In­tenzív eső esetén a visszatorlódás veszélye miatt.

Ezek:

• a telekhatáron belül visszatorlódást gátló szerelvények, berendezések beépítése,
• közműcsatornáknál vészkiömlők kiépítése szükséges.

Jellemző tulajdonságai üzemeltetési szempontból:

• száraz évszakban szállítási (úsztatási, lerakodási) prob­lémák;
• heves esőzéskor elrohanhat a víz, görgeti a sűrű szennyeződést;
• a szennyvíztisztítókat egyenetlenül terheli.

Kivitelezésére jellemző, hogy a nagy átmérők miatt nagy az anyagigénye és magas a szerelési költsége.

Elválasztott rendszer

A leggyakoribb megoldás, amelynél a szennyvíz és a csa­padékvíz külön rendszeren/vezetéken keresztül van elvezetve. A csapadékcsatorna kialakítása sok helyen elmarad, elsősorban költségtakarékosságból.

Jellemző tulajdonságai:

• kevesebb üzemeltetési probléma;
• két különálló rendszert kell megépíteni (a beruházási költség magasabb), a földmunka költségei megnőnek;
• a szennyvíztisztítás jobban kézben tartható, minősége egyenletesebb lehet;
• a csapadék elvezetésének megoldatlansága több vitás problémát vethet fel.

A szennyvíz és csapadék két megoldással vezethető el:

• Gravitációs elvezetésnél (nyílt felszínű) az alapve­zeték, alapcsatorna lejtéssel halad a közcsatorna felé.
• Nyomás alatti elvezetés akkor szükséges, ha az alap­vezeték a közcsatornánál mélyebben fekszik. A gyűjtővezetékek itt is gravitációsak, de a szennyvíz-átemelő szivattyúval kerül a közcsatornába. A szivattyú utáni szakasz tehát szennyvíz-nyomóvezeték.

A leírtak nem tévesztendőek össze a közműrendszer kialakításá­val! Általában azok is gravitációsan működnek, de ott is lehetnek a terepviszonyok miatt átemelendő, azaz nyomott szakaszok. Lé­teznek vákuum rendszerek is, melyek elszívással működnek.

Mindkét rendszer esetében be kell tartani az alábbi kö­vetelményeket:

• lehetőség szerint minél rövidebb úton (hosszon) kell­jen a vezetékeket kiépíteni, az ehhez tartozó megfelelő csőátmérővel és lejtéssel;
• a vezetéket fagyhatár alatt kell vezetni (épületen kívül);
• minimális lejtés szükséges a kielégítő úsztató hatás, a vezeték öntisztulása végett;
• a maximális lejtés 5% lehet, nagy lejtésnél ugyanis nincs úsztató hatás, a víz túl gyorsan elfolyik;
• a visszatorlódási sík kritériumainak betartása (pl. alagsor, átemelés).

Valamennyi csatornázási rendszert érintő tevé­kenység (javítás, karbantartás) egészségügyileg veszélyes üzemnek számít!

Belső csatornázási rendszer

A belső csatornahálózat a következő elemekből épül fel:

1. vizes berendezési tárgyak;
2. ágvezeték az egyes berendezési tárgyak bekötéseihez;
3. gyűjtő ágvezeték (vizes berendezési tárgyakból);
4. ejtő vezetékek (tisztító idomokkal);
5. szellőztető vezetékek;
6. belső alapvezetékek (alapcsatornák tisztító aknákkal, idomokkal);
7. épületen kívüli alapvezetékek (alapcsatornák, aknák).

A víznyelő berendezés (például mosdótól) egy leeresz­tő szelepen keresztül csatlakozik a bűzelzáró szerkezethez (például szifonhoz). A bűzelzáró egyúttal tisztítási feladatot is betöltve közepes lejtésű ágvezetékhez kapcsolódik, amely a szennyvíz függőleges ejtővezetékére köt. Ennek függőle­ges, fölfelé való meghosszabbítása a szellőzővezeték, mely­nek feladata megakadályozni a bűzzárból való vízzár leszí­vását, és biztosítani a csatornagázok tetősík fölé vezetését.

Az épületben gondoskodni kell a karbantartáshoz szüksé­ges tisztítóidomok megfelelő kialakításáról is. Ez kerülhet az ejtő-, illetve az alapvezetékbe is. (Ez utóbbi látható a 9.14. ábrán, ahol alápincézett épületben ez nem okoz problémát.)

9.14. ábra. Belső csatornahálózat felépítése

9.15. ábra. Falsík előtti szerelési rendszer

9.16. ábra. Családi ház szennyvíz csatornázási alaprajz

9.17. ábra. Családi ház szennyvíz csatornázási függőleges csőterv

A belső csatornázási rendszer kiegészülhet egyéb szerel­vényekkel (pl. padlóösszefolyókkal) és berendezésekkel (pl. zsír- és homokfogókkal). Ezeket időszakosan tisztítani kell, a szennyet pedig az előírásoknak megfelelően kell kezelni, tárolni és elszállítani.

A belső csatornahálózatban alapelv, hogy minden víz­vételi helyhez berendezési tárgynak kell kapcsolódnia. A szennyvizet a legrövidebb úton ki kell juttatni az épü­letből. A berendezési tárgyak ivóvízvezetékét, túlfolyóját, lefolyóját nem szabad közvetlenül a szennyvízvezetékkel összekötni! A visszatorlódási sík feletti berendezési tárgyakból gravitációsan kell a szennyvizet elvezetni.

A rendszer működési feltételei:

• zavartalan szennyvízlefolyás;
• a szellőző levegő be- és kiáramlásának szavatolása;
• a záróvíz sem az ejtővezetéki depresszió hatására nem szakadhat át, sem túlnyomásnál nem nyomódhat ki.

A korszerű épületgépészeti megoldások falsík előtti sze­relési rendszereket alkalmaznak.

Legfontosabb jellemzői:

• a fal előtt, előre gyártott modulokból állnak össze;
• az épületszerkezet síkja előtt történik a szerelés, nem szükséges a meglévő szerkezetet megbontani;
• a szerelés után utólagos falazás szükséges.

Előnyei:

• kombinálható az aknás egyszerű szereléssel,
• megbízható, méretezett konzolos idomok állnak ren­delkezésre;
• a csatlakozási pontok átgondoltak.

Hátránya a nagyobb helyigény.

Épületen belüli csatornázási rend­szer

Az alábbiakban az épületen belüli csatornázási rend­szer szereléséről való tudnivalókat foglaltuk össze.

1. Általános esetben szükséges:

• az engedélyek és tervek megléte;
• terv szerinti nyomvonalvezetés, az esetleges eltérés okainak és következményeinek szem előtt tartása;
• terv szerinti anyagok alkalmazása a megfelelő méretben;
• ág- és alapvezetékek megfelelő lejtése;
• ejtővezeték becsatlakozások helyes kialakítása;
• elegendő és helyes csőmegfogások, telt szelvény mel­lett is megfelelő mechanikai tartás;
• szellőző vezetékek kialakítása, helyes kivezetése;
• tisztítóidomok beépítése, illetve a tisztíthatóság megfe­lelősége, kezelhetőség;
• bűzelzárók terv szerinti elhelyezése, karbantarthatósága;
• zajvédelem betartása, ejtők burkolhatósága;
• ágvezetéki csomópontok megfelelő áramlástani kialakítása;
• rövid nyomvonalvezetések;
• födémben elhelyezett vezetékek megfelelő kötése, (to­kos-gumigyűrűs PVC-kötések alkalmazása tilos);
• PP idomok ragasztása;
• ejtővezetékek megfogása a tokok alatt;
• a tokok áramlástanilag helyes irányba álljanak (kivétel U áttoló tokok);
• a technológiának megfelelő tömítőanyagok alkalmazása;
• sérült csövek és idomok nem építhetők be;
• műanyag csövek szerelési hőmérsékletének betartása;
• különös figyelem az épületkorróziós hatások miatt (tokos és mandzsettás kötések tömörsége);
• eltérő anyagú lefolyócsövek biztonságos, helyes össze­építése;
• gondos figyelem a méretváltásokra, bővítésekre;
• víznyelők és bűzelzáróik technológiailag helyes összeépítése;
• épületszerkezetek vésése és fúrása az előírásoknak meg­felelően;
• terv szerinti csatornaszerelvények, -berendezések szak­szerű, kezelhető beépítése (homokfogó, zsírfogó, külön­leges padlóösszefolyók stb.).

2. Csapadék belső elvezetése esetén szükséges:

• tetőösszefolyók vízhatlan összeépítése a tetőszigeteléssel;
• terv szerinti tetőösszefolyók alkalmazása;
• tisztíthatóság, kezelhetőség;
• megfelelő megfogások telt szelvény esetére is;
• tilos összekapcsolni a csapadékcsatornát a szennyvíz­csatornával, különösen épületen belül;
• zajhatások elleni védelem terv szerinti betartása.

3. Magas házak esetében:

• hőtágulások figyelembe vétele, hosszútokok,
• vízszintes, sebességet csillapító elhúzások;
• 90° helyett két 45°-kal szerelés;
• fokozott mechanikai igénybevételeknek ellenálló megfogások;
• szellőzőrendszer terv szerinti kiépítése, (fő- és mel­lékszellőzők szakszerű kiépítésével megelőzhetők az üzemzavarok);
• anyag és méret stb.

Épületen kívüli csatornázási rendszer

Az épületen kívüli csatornázási rendszer szerelésénél a következőket kell betartani:

1. Általános esetben szükséges:

• az engedélyek és tervek megléte;
• terv szerinti nyomvonalvezetés, az eltérés okai és következményei;
• földárok mélysége, szélessége, a föld osztályba sorolása, fenéktükör;
• dúcolás megléte, árok víztelenítése;
• kitermelt föld deponálása, időszakos elszállítása, mennyisége;
• védőtávolságok betartása (párhuzamos és keresztező közművek stb.);
• közlekedési előírások (korlátok, táblák stb.);
• csapadékvíz terv szerinti elvezetése a munkálatok alatt;
• a víztelenítéseket terv szerint, illetve a helyzetnek meg­felelően, műszakilag helyesen kell végezni;
• a tervezett cső, idom, szerelvény minősége, mérete, lejtése;
• zsinórállások megfelelősége, szintezés biztonsága;
• minőségi bizonyítványok megléte, megfelelő anyagok beépítése;
• csőkötések szakszerűsége, próba előtti szemrevételez­hetősége;
• nyomás-(tömörségi) próba előtt a kötésmentes szakaszok leterhelése;
• szakszerű próba (folyáspróba, nyomásérték és idő);
• geodéziai bemérés eltakarás előtt, réteges visszatöltés, tömörítés;
• műtárgyak és csomóponti műtárgyak (aknák) kivitelezése;
• aknák és műtárgyak helye, távolsága, fenék- és folyás­mélysége, kezelhetősége, fedőlapok magassága, teher­bírása, beépítése;
• réteges visszatöltések, tömörítések szakszerűsége, a folyamat alatt a csövek védelme;
• helyreállítási munkálatok;
• átmosatás;
• a munkafolyamatok megfelelő dokumentálása,
• a kivitelezés alatt a termőföld, a növények és az élővizek megfelelő védelme.

2. Közcsatorna gyűjtővezeték esetében szükséges:

• a terv szerinti csőszerelési technológia megfelelő alkalmazása, helyettesítő anyagok beépíthetősége, különös tekintettel a fokozott korróziós hatásokra, a jelentős mechanikai terhelésekre és a megköve­telt élettartamra, terv szerinti takarás meglétére;
• rákötéskor, feltáráskor fokozott védelem az üzeme­lő vezetéknek;
• szakaszos kimosatás üzembe helyezés előtt stb.

Jellemző csőanyagok: különböző szelvényű és csat­lakozású betoncső, KLM öntöttvas cső megfelelő felületvédelemmel, KG-PVC csatornázási cső, erősített héjszerkezetű PVC csatornázási cső mélyfektetéshez, HD-PE csatornázási nyomócső vákuum vagy nyomott csatornázási rendszerekhez, kőagyagcső, minőségi spirálvarratos acélcső, még sok helyen azbesztcement nyo­mócső stb.

3. Közcsatorna bekötővezeték esetében szükséges:

• terv szerinti csővezetés mélysége, nyomvonala, vé­dőtávolságok;
• csőkötések helyei, védőhüvelyek megléte, mérete, tömítések anyagai;
• rákötéskor fejlyuk mérete, megfelelő szerelvények elhelyezése.

Jellemző csőanyagok: KG-PVC csatornázási cső, HD-PE nyomócső, kőagyag cső stb.

9.25. ábra. JellemzőPE lefolyócsőkötések épületen belüli csapadék és szennyvíz lefolyó csövekhez
a) hegesztett; b) elektro karmantyús; c) tokos; d) hosszú tokos; e) csavarkötéses kapcsolótokos; f) hegesztő toldatos karimás kötések

A 9.26. ábrán egy családi ház szenny vízszerelési munká­in keresztül mutatjuk be az épületgépészet csatornaszerelési feladatait.

9.26. ábra. Családi ház szennyvíz-csatornázási bekötési rajza
(egyszerűsített hossz-szelvény)