• fedélszerkezetek
• tető

Egyedi (különleges) teherhordó szerkezeti rendszerű fa fedélszerkezetek

A következőkben olyan ritkábban alkalmazott fedélszék­típusokat ismertetünk, amelyeknél a teherviselés és teher-átadás részben vagy egészben az eddigiektől eltérő, egyedi módon történik.

Alulfeszített szarufás fedélszék

Az alulfeszített szarufás fedélszék olyan szerke­zet, ahol a szarufák lehajlását középen a szaru­fákhoz alulról feszített rövid gerendákkal csök­kentik (1.67. ábra).

1.67. ábra. Alulfeszített szarufás fedélszerkezet

Ez a szerkezeti megoldás lényegében átmenet az üres és a torokgerendás szerkezetek között. Nincs fix alátámasztás, az alulfeszítés egyfajta „álgyámolításnak” tekinthető.

Minden szarufa alatt középen a szarufára merőleges rö­vid gerenda csatlakozik. Ezt alulról a szarufa két végéhez kötött 08 vagy 012 átmérőjű dupla acélhuzal feszíti a sza­rufához. A feszítéssel a rövid gerendában nyomóerő ébred. A gerendacsonkot hevederekkel kapcsolják a szarufához.

A feszítő acélhuzalokat a szarufavégek közelében az erre a célra kialakított és beépített egyedi acélszerelvényekkel kötik le. Az acélhuzalokat régen a gerenda és a szarufa közé ütött kettős ékkel biztosították. Ennél korszerűbb és pon­tosabban szabályozható a menetes feszítőcsavarral történő feszítés.

Az alulfeszített szarufás fedélszékek térbeli merevségét a viharlécek mellett hosszmerevítő deszkapárokkal biztosít­ják (amely egyben a szaruállások „kibicsaklását” is meg­akadályozza). Alulfeszített szarufás fedélszerkezet 8,00-10,00 m épü­letszélesség esetén alkalmazható gazdaságosan.

Függesztőműves fedélszékek

Régen a kötőgerendás fedélszerkezeteknél gyakran elő­fordult, hogy nem készült zárófödém vagy közbenső főfal. A kötőgerendák közbenső alátámasztása így nem volt bizto­sítható, ezért minden ilyen esetben függesztőműves fedél­széket készítettek. Ennek a megoldásnak az a lényege, hogy a kőtőgerendák a közbenső szakaszon nem támaszkodnak, hanem a székoszlopok által függeszkednek.

1.68. ábra. Függesztőműves fedélszerkezetek
a) egyszeres függesztőműves fedélszék; b) kettős függesztőműves fedélszék

A függesztőművet maga a székváz képezi, amely szerke­zeti felépítése szinte teljes egészében megegyezik a hagyo­mányos (egy-, illetve két-) állószékes fedélszerkezetekével. Ennek megfelelően általában megkülönböztetünk egyszeres, illetve kettős függesztőműves fedélszékeket (1.68/a. és b. ábra). Szerkezeti felépítését tekintve az előbbi megegyezik egy hagyományos egyállószékes szerkezettel, míg az utóbbi csak a minden fő szaruállásban a függesztőoszlopok (szék­oszlopok) közé beépített mellszorító gerendával különbözik a hagyományos kétállószékes fedélszerkezettől.

Az eddig megismertekhez képest alapvető különbség van a szerkezetek erőjátékában. A függesztőműves fedélszékek­nél a székoszlopok függesztőelemek (ebből adódik itteni megnevezésük is: függesztőoszlop), vagyis nem a kötőge­rendákra támaszkodnak, hanem ellenkezőleg: a függesztett kötőgerendarész terheit és a középszelemen terheit a fer­de támaszokra továbbítják.

A ferde támaszok – amelyek itt a szerkezet egyik legjelentősebb teherátadó elemei – a ter­heket közvetlenül az alsó teherhordó szerkezetek (külső fő­falak) közelébe továbbítják. Kettős függesztőműves fedél­székeknél a korábban már említett mellszorító gerenda a ferde támaszokban keletkező rúderők vízszintes összetevőit ellensúlyozó, illetve a két függesztőoszlopot összekötő nyo­mott rúd. Egyszeres függesztőműves fedélszéknél a kétol­dali ferde támaszok egymást ellensúlyozzák.

Az elemkapcsolatok stabilitását és az elemek közötti meg­felelő teherátadási a hagyományos fakötések mellett fém kö­tőelemekkel, kétoldali acélhevederekkel képezték. A ferde támasz(ok) és a függesztőoszlop (illetve a mellszorító ge­renda) megfelelő kapcsolatát az egyes faelemek irányának megfelelő elágazású háromágú acélhevederekkel biztosítot­ták. A függesztőoszlop és kötőgerenda kapcsolatát úgy kel­lett kialakítani, hogy a későbbiekben a kötések megereszkedése esetén utólag túlemelhető legyen. Ezt a bizonyos mértékű függőleges mozgást lehetővé tevő ún. „csúszó” csapkötéssel, illetve a kétoldali csavarokkal állítható füles függesztőkengyellel biztosították.

A fentieken kívül a tiszta erőjáték elengedhetetlen felté­tele, hogy a kapcsolódó elemek tengelyvonalai egy pontban metsszék egymást. A függesztőműves fedélszerkezetek mellékszaruállásai kialakításukban, teherátadásukban stb. megegyeznek a ha­gyományos állószékes fedélszékek mellékszaruállásaival. A fiók váltó gerendák a függesztett kötőgerendákhoz kap­csolódnak.

Függesztőműves fedélszéket napjainkban már nem (vagy csak ritkán) építenek. Olyan helyeken, ahol közbenső alá­támasztás kialakítására nincs lehetőség (tehát nincs záró­födém vagy közbenső főfal), manapság korszerű mérnöki fedélszerkezetek készülnek.

Függesztő-feszítőműves fedélszékek

Szintén zárófödém, illetve közbenső főfal nélküli épület (épületrész) fölé készíthetők a kötőgerendák nélküli függesz­tő-feszítőműves fedélszerkezetek. Lakóépületeknél elsősor­ban a belső térhatás növelése céljából alkalmaztak (alkalmaz­hatnak) ilyen szerkezetet (1.69. ábra).

1.69. ábra. Függesztő-feszítőműves fedélszerkezet

A függesztő-feszítőműves fedélszerkezetek jellemzője, hogy nincsenek kötőgerendák (sem csonka kötő-, sem fiók-váltó-gerendák). A főszaruállások alsó övében a ferde tá­maszok rúderőinek vízszintes összetevőit legnagyobb részt a (szarufákat, a függesztő-oszlopokat és a ferdetámaszokat egyaránt közrefogó) fogópárok veszik fel. A ferde táma­szok alsó gerendavégét régebben a külső főfal belső oldalán kőkonzolra helyezett térdoszlopokhoz kapcsolták. Napja­inkban azonban a falakba bekötött, erre a célra kialakított egyedi fémkonzolokhoz csatlakoztatják őket.

A korábbiakhoz hasonló módon ennél a típusnál is meg­különböztetünk egyszerű, illetve kettős függesztő-feszítő­műves fedélszéket. Előbbi legfeljebb 8,00 m, utóbbi max. 12,00 m épületszélességig készíthető. A kettős függesztő-feszítőműves fedélszéknél a főszaruállások felső övében mellszorító gerenda ellensúlyozza a ferde támaszok rúderő­inek vízszintes összetevőit.

Régen a raktárépületeknél, mezőgazdasági épületeknél gyakran készítettek függesztő-feszítőműves fedélszékeket. 12,00 m-nél na­gyobb épületszélesség esetén közbenső oszlopsorral támasztották alá a fedélszerkezetet.

Függesztő-feszítőműves fedélszékeket napjainkban már nem készítenek. Ott, ahol közbenső alátámasztás kialakí­tására nincs lehetőség, korszerű mérnöki fedélszerkezetek készülnek.