Kő- és tégla és vasbeton pillérek és oszlopok
Kő anyagú pillérek és oszlopok
Kő anyagú pilléreket és oszlopokat manapság viszonylag ritkán építenek. A terméskőből készülő pillérek és oszlopok kialakítása során ugyanazon elveket és szabályokat kell követni, mint a terméskő falazatoknál.
Faragott kőből készülő pillérek és oszlopok építésére elsősorban műemlékek felújítása során lehet szükség. Ezeket a szerkezeteket legtöbb esetben a kőfaragó mesterek által előre elkészített elemekből állítják össze. Az elemek megfelelő kapcsolata hornyos illesztéssel, függőleges helyzetű kő- vagy fémcsapokkal és tüskékkel biztosítható. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy az egész kőoszlop egy kőtömbből van kialakítva.
A teljes egészében kő pillérek és oszlopok helyett gyakran a kőburkolatú vasbeton vagy falazott pilléreket és oszlopokat. Ezek külső megjelenésükben nem különböznek a kőpillérektől, -oszlopoktól, a kivitelezésük azonban jóval gyorsabb és gazdaságosabb.
Téglapillérek és -oszlopok
A téglapillérek és -oszlopok kisméretű tömör téglából és nagy szilárdságú falazóhabarcsból készülnek. A téglapilléreket a téglakötés szempontjából olyan rövid faltesteknek tekintjük, amelyeket minden oldalról falvégként kell lezárni, és be kell tartani a falazás és téglakötés szabályait.
A négyzet- és téglalap keresztmetszetű pillérek kötése úgy készíthető el, hogy a pillér két végét falvégszerűen háromnegyedes téglákkal kell lezárni. (Egyedül a 25×25 cm-es téglapillér készíthető csak egész elemekből.) A háromnegyedes elemek között egész elemeket kell elhelyezni. A következő réteggel az előző sort a téglakötés szabályai szerint kell lekötni (állóhézagok nem eshetnek egymás fölé). Nagyobb méretű (38×38 cm; 51×51 cm), négyzet alaprajzú pillérek esetén minden második réteget az
- Mesterséges falazóanyagok
- Klinkertéglával borított felület tömítése
- Vasbeton felületek helyreállítása
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
5.103. ábra Négyzetes téglapillérek kötései
5.104. ábra Téglalap alapú téglapillérek kötései
A téglaoszlopok (körpillérek) egyedi kialakításúak. A kör és ovális keresztmetszet csak téglakötési rajzok alapján, egyedileg megfaragott (vagy vágott) téglaelemekkel alakítható ki. A szélső elemek mindegyike az adott keresztmetszethez illeszkedő, íves vágású elem. Az oszlopokat is a téglakötés szabályainak megfelelően kell kialakítani, vagyis függőleges hézagok nem eshetnek egymás fölé.
Kör keresztmetszetű oszlopok esetén minden második réteg az alatta lévő réteghez képest 90°-kal elforgatva alakítható ki. (Ez annak köszönhető, hogy a kör a négyzethez hasonlóan többszörösen szimmetrikus alakzat.)
A körpillérek építésénél is törekedni kell a minél nagyobb téglaelemek alkalmazására; fél- és negyedes téglák nem használhatók. A téglákat régen egyedileg faragták a kívánt méretre, alakra. Napjainkban azonban már léteznek olyan idomtéglák, amelyekkel a körpillérek (oszlopok) könnyen, faragás nélkül felépíthetők. Az említett idomtéglákkal tetszőleges, különleges formájú pillérek, falsarkok, kávák is készíthetők a legfontosabb kötési szabályok betartása mellett.
5.105. ábra Tégla körpillér kötése
5.106. ábra Téglapillérek keresztirányú vasalása
5.107. ábra Téglapillérek hosszirányú vasalása
A függőleges irányú erők hatására a pillérek rendszerint úgy mennek tönkre, hogy előbb függőleges irányú repedések keletkeznek, majd a pillérek középső része vízszintes irányban deformálódik. A téglapillérek teherbírása azonban jelentősen növelhető erősítő vasalással.
Az acélbetétek helyzete alapján kétféle vasalással erősített téglapillér különböztethető meg:
- keresztirányú (vízszintes) vasalású;
- hosszirányú (függőleges) vasalású.
A keresztirányú vasalással erősített téglapillérek esetében a vízszintes hézagokba helyezett acélbetét megakadályozza az oldalirányú deformációt. A pillérek keresztmetszetéhez igazodó hajlított acélbetétek átmérője 6-8 mm. Az egymással párhuzamos szálak távolsága 3-10 cm.
A káros feszültségek elkerülése miatt ellentétes irányú vasalatot is készíteni kell. Egy vízszintes habarcsrétegben azonban csak egy réteg vasalás helyezhető el, így az ellentétes irányú vasalást a következő habarcsrétegben kell elhelyezni. A vasalásokat általában 3-4 rétegenként célszerű elhelyezni. A keresztirányú erősítő vasalást általában kis keresztmetszetű pilléreknél alkalmazzák.
A hosszirányú vasalással erősített téglapillérek esetében a vasalást függőleges helyzetű acélbetétek és vízszintes kengyelek alkotják. Főleg hajlított, húzott és külpontosán terhelt pillérek esetén előnyös az alkalmazásuk. Az acélbetétek átmérője min. 8 mm, a kengyeleké 3-8 mm.
Vasbeton pillérek és oszlopok
A vasbeton pilléreknek és oszlopoknak két csoportját különböztetjük meg.
Ezek:
- a helyszínen készülő, monolit vasbeton pillérek és oszlopok, valamint
- az üzemben készülő, előre gyártott vasbeton pillérek és oszlopok.
Monolit vasbeton pillérek és oszlopok
A monolit vasbeton pillérek és oszlopok általában négyzet, téglalap, kör vagy sokszög alaprajzúak. Összetett keresztmetszetek viszonylag ritkán készítenek. A pillérek és oszlopok geometriáját az előzetes tervek alapján az építés helyszínén összeállított (hagyományos vagy korszerű) zsaluzatok adják meg.
A monolit vasbeton pillérek és oszlopok min. Cl2-24/ KK minőségű betonból készülhetnek. A függőleges acélbetétek átmérője min. 12 mm, a kengyeleké min. 5 mm. Csak zárt kengyelezés alkalmazható, mely egymástól elkülönülő vízszintes kengyelezésként vagy csavarkengyelezés-ként egyaránt kialakítható.
5.108/a. ábra Pillér hagyományos fazsaluzata
5.108/b. ábra Oszlop hagyományos fazsaluzata
Előregyártott vasbeton pillérek és oszlopok
Az előre gyártott vasbeton pillérek és oszlopok a vázas építési rendszerek részét képezik. Kialakításuk az adott rendszer többi eleméhez illeszkedik. Az előre gyártott vasbeton pilléreket és oszlopokat a vázas építési mód ismertetése során a Magasépítéstan II. kötetben tárgyaljuk részletesen.
5.109. ábra Előregyártott vasbeton pillérek
5.110. ábra Vegyes anyagú pillér