Magasépítészet

Monolit (öntött) válaszfalak

A monolit válaszfalak az építés helyszínén öntött technológiával készülő falszerkezetek. Anyaguk szerint két fajtát különböztetünk meg: a vasbeton és a rabic (gipsz és cementrabic) válaszfalakat.

Vasbeton monolit válaszfalak

A helyszínen készülő vasbeton válaszfalak építése lényegében megegyezik a korábban már bemutatott, öntött vasbeton teherhordó falak készítésével. Az alkalmazott falvastagság általában 6-12 cm.

A válaszfal tervezett helyén teljes fal méretű, kétoldali hagyományos- vagy korszerű zsaluzatot készítenek. A mai gyakorlatban általában a korszerű nagytáblás fém zsaluzatokat alkalmazzák. A zsaluzat között kell elhelyezni az adott falnak megfelelő vasalást.

A vasalás a falvastagságtól függően általában a falszerkezet középső vonalában (tengelyében) elhelyezett, egy rétegű, hálós vasalás. Ezen kívül kialakítható egyoldali és kettős vasalás is. A vasbeton válaszfalak vasalását a kapcsolódó teherhordó szerkezetekbe (főfalakba, pillérekbe, gerendákba, födémekbe) kell bekötni. A bekötés általában acéltüskékkel történik, ezeket a teherhordó szerkezetekbe előre be kell építeni.

Az önhordó válaszfalak vasalása egyedi kialakítású, csak a függőleges teherhordó szerkezetekbe vannak bekötve. A válaszfalba kerülő falnyílások helyeit a zsaluzatban előre kirekesztik, és a vasalást is a nyílásokhoz igazodva alakítják ki. A betonozást lehetőleg egyidejűleg kell végezni. A beton kötése és a zsaluzat elbontása után a kész falfelület nem igényel vakolást, (esetleges glettelés után) festhető, tapétázható, burkolható.

Monolit vasbeton válaszfal vasalásának elhelyezkedése

6.27. ábra Monolit vasbeton válaszfal vasalásának elhelyezkedése

A monolit vasbeton válaszfalaknak számos előnye és hátránya van. Nagy szilárdságú, tűz- és betörésbiztos szerkezetek, melyek ellenállnak a mechanikai igénybevételeknek és a nedvességhatásoknak (pára). Ugyanakkor nagy tömegű szerkezetek, hőszigetelő képességük elenyésző. Igen nehezen véshetők, nem szegezhetők, és falba süllyesztett vezetékek, kábelek elhelyezésére nem alkalmasak. Kivitelezésük más válaszfalakhoz viszonyítva költséges.

Hol alkalmazzák?

A tulajdonságaikból adódóan a monolit vasbeton válaszfalakat elsősorban liftaknák, lépcsőházi falak, tűz- és betörésbiztos helységek (pénzintézetek) falaiként alkalmazzák.

Rabic válaszfalak

A rabic válaszfalak általában 5-10 cm vastagságban készülő, szintén a teherhordó szerkezetekhez erősítve. Elsősorban belsőépítészeti megfontolások miatt, íves vagy egyéb torz felületű falak építéséhez, burkolásokhoz alkalmazzák. (Régebben sík válaszfalak is készültek.) A rabic válaszfalak építése sok tekintetben eltér a vasbeton válaszfalakétól.

A válaszfal tervezett helyén a teherhordó szerkezetekhez erősített, 08 mm-es betonvasakból álló keretet készítenek. A keretvashoz ritka kiosztású (40×40 cm), 05-6-mm-es köracélokból álló hálós vasalást rögzítenek. Erre a hálós vasalásra erősítik a sűrű kiosztású (2×2 cm) 01,5 mm-es rabichálót. Ezek együttesen alkotják a rabic válaszfalak hordozó rétegét. Önhordó válaszfalak esetén a függőleges teherhordó szerkezetekhez (főfalhoz, pillérhez) erősített ferde vasakkal függesztik fel a hordozóréteget, így az a vízszintes teherhordó szerkezetekhez nem kapcsolódik.

Rabic válaszfal hordozórétege (vasalása)

6.28. ábra Rabic válaszfal hordozórétege (vasalása)

A hordozóréteg kialakítása után a fal egyik oldalán teljes felületű zsaluzatot készítenek, a másik oldalról pedig kézzel vagy géppel felhordják a rabichabarcsot. A kézi felhordás során kőműves serpenyővel csapják fel a rabichabarcsot, míg a gépi felhordásnál nagy nyomással egyenletesen fellövik a zsaluzatra, illetve a hordozórétegre. A rabichabarcs felhordása után elsimítják a felületet, majd a megkötés után elbontják a zsaluzatot, és a válaszfal mindkét oldalát bevakolják.

Önhordó rabic válaszfal vasalása

6.29. ábra Önhordó rabic válaszfal vasalása

Anyaga alapján a rabichabarcs lehet gipszrabic habarcs vagy cementrabic habarcs. A gipszrabicot gipsz, mész, homok és enyv keveréke alkotja. (Az enyv a kötési idő meghosszabbítása miatt szükséges.) A gipsz a vasat kémiailag roncsolja (rozsdásodás), ezért gipszrabic esetén csak horganyzott vasakból készíthető a hordozóréteg. A cementrabicot cement, homok és egyéb finom, könnyű adalékanyag (pl. salak) keveréke alkotja. A könnyű adalékanyag a falszerkezet tömegének csökkentése miatt szükséges.

A rabic válaszfalak rugalmas szerkezetek, könnyen megmunkálhatok, véshetők, szegezhetők. A nagy szaktudást igénylő és költséges kivitelezés miatt azonban viszonylag ritkán alkalmazzák.