Magasépítészet

Nem réteges terméskő falazatok

A nem réteges terméskő falazatokat az jellemzi, hogy szabálytalan alakú vagy gömbölyű, ún. görgeteg kövekből készülnek. A fekvő hézagok nem kell, hogy vízszintesek legyenek. A köveket -fekvő lapjukat kivéve – nem kell idomítani, de úgy kell összeválogatni, hogy a külső hézagok habarccsal kitöltött szélességi mérete a 3 cm-t sehol se haladja meg.

Hőkötések

A terméskő falak hőkötésének elvei ugyanazok, mint a téglafalaké, de a kövek szabálytalansága folytán a kötés nem készíthető ugyanolyan pon­tossággal.

A kötés az alaprajzban, metszetben és a fal nézetében egyaránt jelentkezzek (294. ábra). Az egyes kősorokban az álló hézagok átfedése leg­alább 10 cm legyen. Az 50 cm-es vagy ennél véko­nyabb falban a vastagsági irányban legfeljebb két követ szabad beépíteni. A földszintes épületeknél minden folyóméterre legalább egy db, emeletesnél pedig legalább két db kötő követ, általában 30%-nyi kötő követ kell alkalmazni.

Nem réteges terméskőfal

294. ábra. Nem réteges terméskőfal; a) nézete, b) alaprajza

Minden kősor alá vízszintes habarcsterítést kell készíteni, amelybe az egyes köveket idomított fekvőlapjukkal elmozdulásmentesen kell beágyazni. A 3 cm-nél nagyobb hézagok kitöltésénél a habarc­csal való takarékosság végett kőékeket, ún. sifrákat kell beágyazni. A külső felületre sík kövek kerüljenek; itt ne legyenek háromszög alakú, könnyen kieső kövek (294 b ábra). Az ilyen kisebb ék alakú kövek inkább a fal belső részeinek kitöl­tésére alkalmasak.

A kövek nagyságát technológiai szempontból súlyuk korlátozza, 15-30 kg-nál súlyosabb köveket nem cél­szerű alkalmazni; a hézagkitöltő kövek 2-5 kg súlyúak legyenek. Az álló hézagoknak a vízszintessel bezárt szöge föld­szintes épületnél legalább 60°-os, emeletesnél pedig leg­alább 75°-os legyen.

A nem réteges (közönséges) terméskő falaknál 1,5-2,0 m-es magasságokban végigfutó vízszintes, ún. kiegyenlítő fekvő hézagsíkokat kell létesíteni (295. ábra); kiegyenlítő hézag nélkül a falazat esetleg megcsúszhat. Nyílásokkal áttört falaknál a kiegyenlítő hézagokat az ablakkönyöklő és zára­dékok magasságában célszerű kijelölni.

Falvégeknél és sarkoknál a nem réteges ter­méskő falazatot legalább 80 cm hosszúságban a réteges kőfalazat (lásd később) szabályai szerint kell befejezni. Közvetlenül a sarkokra nagyobb, szabá­lyos alakú kövek kerüljenek. Falvégeket, kávákat, tagozott falrészeket a szükséghez képest, a kémé­nyeket pedig minden esetben téglából kell falazni.

295. ábra - terméskő

295. ábra. Nem réteges (gömbölyded alakú kövekből épített) terméskőfalazat. (A pontozott hézag az ún. kiegyenlítő hézag)

Nem réteges terméskő falak emelése

A nem réteges terméskő falaknál két emeletszint terhét hordó falakban minden kiegyenlített kősor után (kb. 30 cm-enként), egy emeletszint terhét hordó falazatban pedig két kiegyenlített kősor után (kb. 60 cm-enként) két tégla­sort kell beiktatni. Ez esetben azonban már nem terméskő falazatról, hanem vegyes falazatról (lásd később) van szó.

A fal építésénél zsinórt, függőónt és lécet hasz­nálnak. Kemény köveknél a fal egyik oldalára deszkát állítanak és a másik oldalról falaznak, mert a rosszul tapadó habarcs miatt a fal könnyen szétesik. Érdes felületű, likacsos kőfajták falazása könnyebb, mert ezekhez a habarcs jobban tapad, mint a tömött szövetű, sima felületű kövekhez.

Nem réteges terméskő falazat külső vakolat nélkül. Ebben az esetben a felületi hézagokat m3-enként 120 kg 400-as vagy 150 kg 280-as cementet tartalmazó javított mészhabarccsal kell kitölteni. A hézagot lehet hézagoló vassal is bevasalni.

Küldő vakolat

Nem réteges terméskő falazat külső vakolattal. Ebben az esetben a falazat felülete olyan legyen, hogy a vakolat átlagos vastagsága 2 cm legyen, de az 5 cm-t sehol se haladja meg.

Sokszögű (ciklop) terméskő falazat

Az előbbi­ekben leírt nem réteges terméskő falazatokat álta­lában közönséges ciklop falazatnak nevezik. Ez a megjelölés nem szerencsés, mert a ciklopfal elnevezés csak a 296. ábra szerinti falazási módra illik. A ciklopfal szerkezeti jellegzetessége, hogy szabálytalan öt- és hatszög alakú kövekből készül, azonkívül, hogy minden követ a felette levő kövek boltövszerűen vesznek körül; tehát elméletileg bár­mely követ el lehetne távolítani a fal állékonyságának veszélyeztetése nélkül. Lényeges a ciklop­fal jósága szempontjából az is, hogy egy csomó­pontban csak három és nem több kő találkozzék.

296. ábra

296. ábra. „Ciklop” falazat. (A pon­tozott követ a felette levők boltöv-szerűen tehermentesítik)

Ciklopfal esetében a fal alaprajzában és metszetében megkívánt kötéseket nehezen lehet megvalósítani, azért ez a szerkezet inkább beton hátfal burkolataként, utóbbi­val egyidejűleg építve (tehát mint vegyes falazat) kerül alkalmazásra. Lábazati és támfalak készülnek ilyen módon.

Ciklopfal

A ciklopfal szóhasználat igen régi eredetű. Görög­országban időszámításunk előtti második évezredből fennmaradtak hatalmas méretű (1,0-1,5 m2-es) kövek­ből épült falak, amelyeknek építését a hagyomány a mitoszbeli félszemű óriásoknak, a ciklopszok-nak. tulajdonította.