• építés
• panel

Panelos építési mód

A panelos építési mód az 1950-es, 60-as években kiala­kult, teljes egészében iparosított építési technológia. Lényege, hogy az épületeket nagyméretű, előre gyártott lemezsze­rű (fal- és födém) vasbeton panelokból építették. Az eleme­ket az éleik mentén helyszíni szerelőmunkával kapcsolják össze, melyek így egy térbeli szerkezeti rendszert alkotnak.

A panelok és egyéb elemek teljes egészében üzemben elő­re gyártva készültek. Régen a nagy volumenű gyártás ún. házgyárakban folyt. Az azonos anyagú és minőségű, mé­retpontos és kész felületű elemek alkalmazása, valamint a gyors helyszíni szerelőmunka minden addiginál hatéko­nyabb, nagy mennyiségű, gyors lakásépítést tett lehetővé. A tömeges lakásigény kielégítésére hazánkban az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek végéig több százezer pane­los lakás épült. Ezek együttesen, napjainkban is a hazai la­kásállomány meghatározó (-13%) hányadát képezik.

Főbb panelos elemek

A panelos épületeket alkotó főbb elemtípusok és az alkal­mazott szerelési technológiák rendszerint mindenhol meg­egyeztek, az ország több pontján működő házgyárakban azonban gyakran eltérő modulkoordináció alapján tervezett és gyártott elemek készültek (típusrendszerek). Ezek az elemek (panelok) általában „csak” a befoglaló méreteikben és egyes részleteikben tértek el kismértékben egymástól. (Többek között ennek is köszönhető, hogy a különböző vá­rosokban járva a panelépületek kisebb-nagyobb mértékben eltérőek.)

Természetesen a területi különbözőségek mellett, a közel három évtizedes alkalmazás során a folyamatos fejlesztések is több változatot eredményeztek. A 1980-as évek végén készült lakásoknál már nagyobb hangsúlyt kaptak a lakhatósági, kényelmi szempontok. Igyekezetek kiküsz­öbölni a hő- és hangtechnikai hiányosságokat, valamint a lakások mérete is nagyobb volt.

A panelos építési rendszert a következő főbb elemek ké­pezték:

• Függőleges teherhordó falpanelok: a kis- és nagyméretű homlokzati falpanelok és belső falpanelok (11.4/a. és ábra). Előbbi többré­tegű (hőszigetelő betétes), utóbbi egyrétegű homogén vasbeton panel. A falnyílások helye előre ki van alakítva csakúgy, mint az összekapcsoláshoz szükséges kötő- és kapcsolóelemek.
• Vízszintes teherhordó födémpanelok: alul-felül sík, nagyméretű (gyakran teljes helyiséget lefedő) vasbeton födém­panelok (11.4/c. ábra). A felfekvési oldalon fogazott kialakításúak.
• Válaszfal-panelok: nagy méretűek (teljes helyiség szélességűek és magasságúak), egyrétegűek, vasbe­ton anyagúak. Vastagságuk 4-6 cm (liftaknák mellett 10 cm). A falnyílások helyét szintén a gyártás során alakították ki.
• Térelemek: a lakások vizes helyiségeit (fürdő, WC) rendszerint teljes egészben készre gyártott, dobozszerű vasbeton térelemekkel képezték (11.5. ábra). Ezeket a gyártás során a végleges burkolattal látták el és előre beépítették a szükséges gépészeti berendezéseket, szanitereket is.
• Kiegészítő elemek: ezek közé tartoznak a párkány-és attikafal elemek, az egy előre gyártott elemből álló (gyártás során burkolt felületű) lépcsők, az erkély- és loggia elemek, épületgépészeti szerelőpanelek stb.

11.4. ábra. Panelos építési rendszer főbb teherhordó elemei
a) homlokzati falpanel (függőleges metszet); b) belső falpanel; c) födémpanel

11.5. ábra. Panelos térelem (beépítve)

A panelos épületek teherhordó falai rendszerint zárt tér­beli rendszert alkotnak (sejtszerű elrendezésűek). Az így biztosított nagyfokú merevség teszi lehetővé a magas és kö­zépmagas házak építését (11.6. ábra).

11.6. ábra. Panelos épület

A panelos épületek építésének minden esetben alapve­tő feltétele volt a nagy pontosságú fogadószint készítése (a helyszínen). A fogadószint szerkezete jellemzően az alap­testtel egybe van építve (gyakran maga az alap). Kialakítá­sát meghatározta az épületmagasság, a talajviszonyok és az alápincézettség.

A panelos építés az elemek gyártásától a helyszíni sze­relőmunka befejeztéig pontosan előre megtervezett és folyamatosan ellenőrzött munkafolyamatok összessége. A le­gyártott panelok építési helyszínre szállítása ütemterv alap­ján történt. A speciális szállítókocsiról általában rögtön a beépítési helyére emelték a panelokat (vagy szükség ese­tén kalodákba összefogva tárolták).

Az építés központi ele­me a toronydaru volt. Minden egyes elemet ez mozgatott. Az elemek pontos elhelyezését és rögzítését szerelőbrigádok végezték, szerelési sorrendterv alapján. A falpanelokat elő­ször szintbeállító csavarokkal pontosan beszintezték, majd ideiglenesen megtámasztották. Ezután következett a pane­lok közötti (száraz vagy nedves) szerkezeti kapcsolat kiala­kítása, majd a kis méretű koszorúk kibetonozása. Az egyes csomópontok kiképzése azonos módon történt (11.7. ábra).

11.7. ábra. Panelos szerkezeti részletek
a) fogadószintre épített homlokzati falpanel csatlakozás; b) szélső homlokzati falpanel-födémpanel kapcsolat; c) közbenső teherhordó fal-födém kapcsolat

A panelos építés során a különböző szakipari munkák szintén gyorsan elkészültek. A homlokzati falpanelok végleges külső felületképzését a gyártás során alakították ki. A belső fal- és mennyezetfelületek vakolatmentesek, a beépítés után közvetlenül festhetők, tapétázhatok voltak. A födém padozatát általában vékony esztrichréteg és a pad­lóburkolat (PVC, szőnyegpadló) képezte.

A falpanelokban előre kialakított nyílásokhoz pontosan illeszkedő (fa vagy fém) nyílászárókat gyártottak, amelyek szintén egyszerűen és gyorsan beépíthetők voltak. A többszintes, többlakásos panelépületekben a külön­böző gépészeti kábelek, vezetékek nagy számban (és ke­resztmetszetben) fordulnak elő, így ezeket rendszerint külön strangokban (gépészeti csatornákban) helyezték el. Az elekt­romos vezetékek a falpanelok (gyártás során) előre kialakí­tott hornyaiba lettek beépítve.

A nyolcvanas évek végétől a panelos építés fokozatosan háttérbe szorult. Ennek következtében leépült a (házgyári) gyártási technológia is. Az építési mód pontos technológiai és szerkezeti ismerete azonban elengedhetetlen, hiszen a ha­zai lakásállomány jelentős részét panelos épületek alkotják.

A panelos épületek épületfizikai tulajdonságai a mai kö­vetelményeknek és igényeknek már nem felelnek meg, épületgépészeti szerelvényeik elavultak, ezért az ilyen épületek felújítása napjainkban már elengedhetetlen.