• boltozatok
• falazás

Poroszsüveg-boltozat és falazása

A poroszsüveg-boltozat kis (2,5-3 m-nél nem nagyobb) nyílásközű, lapos ívű dongaboltozat (591. ábra). Leginkább pincefödémeknél kerül alkalmazásra. Ilyenkor a poroszsüveg-boltozatot rendszerint gyámfalak, illetőleg haránt boltövek gyámolítják.

591. ábra. Poroszsüveg-boltozat; a) kupás, b) fecskefarkas, e) gyűrűs falazása, d) gyűrűsen falazott boltozat felfekvése, e) a boltozat alaprajza, f) metszete

Poroszsüveg-boltozatok falazása

A porosz­süveg-boltozatot háromféleképpen falazhatjuk. Az 591. ábra három egymás melletti mező különböző falazási módját mutatja alaprajzban és metszet­ben.

Kupás falazású poroszsüveg-bol­tozat

Az 591 a ábra a közönséges (nagyobb) dongaboltozat falazásmódjával azonos dongaszerű vagy más néven kupás falazású poroszsüveg-bol­tozatot ábrázol. Ennek építéséhez teljesen bezsa­luzott mintaállványra van szükség.

Fecskefarkú falazás

Az 591 b ábra fecskefarkú falazást mutat. Ez a boltozási mód nevét onnan nyerte, hogy a boltozat átlósirányú hézagvonalai a fecske farkának tollazatára emlékeztetnek. Ez esetben minden téglasor mint önálló boltöv vagy a gyám­falakra fekszik fel, vagy pedig egyik végével a gyámfalra, másik végével pedig az ellentétes irányból érkező téglaívekre támaszkodik. A tégla­ívek találkozásánál az ún. „varrat” alakul ki. Az átlós irányú téglasorok falazását a négy sarkon kezdik.

A szomszédos negyedek téglasorai az ábra szerinti módon fűrészfogasan egymásba kötnek. A falazás minden állvány nélkül, szabadkézből történik, legfeljebb egy-egy mintaívet állítanak fel. Ezekre azonban nem kell zsaluzó deszkákat helyezni, mint a dongaszerű falazásnál. (A bolto­zati héj zsaluzat nélküli falazási módját szabad­kézből való falazásnak is hívják.)

Gyűrűs falazás

A poroszsüveg-boltozatok leggyakoribb fala­zási módját, a gyűrűs falazást tünteti fel az 591 c ábra. A boltozatot az ábra szerinti, élére állított téglasorokkal falazzák. A mintegy 6-10 téglából álló sorok mint önálló boltövek, elhelyezésük után rögtön részt vesznek a boltozat erőjátékában. Emiatt csak egy téglasort alátámasztó alakozó ívre van szükség, melyet egy-egy sor falazása után tovább csúsztatnak.

A falazást a boltozati mező két végén egy időben kezdik meg, és középen fejezik be. A könnyebb és gyorsabb falazás elérése végett a téglasorok alaprajza íves, és a téglák a gyámfal felé dőlnek (591 d ábra). A középen kima­radó részt a boltozat tengely irányával párhuzamos gyűrűkkel falazzák.

Poroszsüveg-boltozat felfekvése

A poroszsüveg-boltozat vállát (felfekvését) nem a dongaboltozatoknál ismert módon alakítjuk ki, hanem a boltozat felfekvésére a gyámfalba, illetőleg a gyámolító harántövekbe vízszintes irányú fészkeket vésünk (591 d ábra). A fészek­véséssel gyengül ugyan a gyámfal, de a porosz­süveg-boltozat kis nyílásköze (és terhelése) miatt ez nem veszélyes.

Az alakozó ív vezetése céljából vagy oszlopokkal alátámasztott, vagy a falra, illetőleg a boltövekre kampós szegekkel felerősített vezető pallót kell alkalmazni. A kupás boltozat falazását a mintadeszkázaton térdel­ve, a fecskefarkú, valamint a gyűrűs boltozást munkaállványon állva, mellmagasságban hajtják végre.