Többsoros téglakötések
A többsoros rendszerű téglakötéseknél négy réteget pusztán futó téglasorokból falaznak, erre kerül két futó és kötő sorokból álló átkötő réteg (40. ábra). Ezek szerint a kötő és futó jellegű rétegek nem két soronként változnak, mint a kétsorú kötések esetében. A futó sorokból álló négy téglaréteg egyes sorai – alaprajzilag nézve – egymáshoz viszonyítva a legtöbbször kötésben vannak falazva. A szovjet szakkönyvekben ezt a kötési módot amerikai kötésnek nevezik.
40. ábra. Többsoros téglakötések metszetrajza; a) egy tégla, b) másfél tégla, c) két tégla vastagságú fal esetén
A többsoros kötés inkább a vastagabb falak számára felel meg, habár a szovjet szakkönyvekben egy és másfél-tégla vastag falak többsoros kötésével is találkozunk.
Onyiscsik professzor rendszere csak annyiban különbözik a többsoros kötéstől, hogy a kötő téglasor a futó sorokhoz viszonyítva nincs eltolva. Az ilyen falazás megengedi, hogy a kötő téglasor és a szomszédos futó téglasorok hézagai a homlokzaton egymás föle essenek; háromnegyed téglára nincs szükség. Különösen pillérek falazásához megfelelő.
- Mesterséges falazóanyagok
- Klinkertéglával borított felület tömítése
- Téglák közti fuga javítása
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Egy, másfél és két-tégla vastag fal többsoros kötését mutatja függőleges metszetben a 40 a-c ábra. Ugyanezen másfél tégla vastag falnál a rétegek sorrendjét alaprajzban ábrázolja a 41 b ábra. Három rétegváltozattal készített másfél téglás fal kötése látható a 41 a ábrán. Pillérek és kávával ellátott pillérek többsoros kötésére mutatnak példákat a 42 a-c ábrák.
41. ábra. Többsoros téglakötések alaprajza; a) három rétegváltozatú kötés, b) négy rétegváltozatú kötés, c) falsarok kötése, d) futó-kötőtéglás kötés
42. ábra. Pillérek többsoros téglakötései; a) – b) káva nélküli, c) kávás (ablak-) pillérek esetében
A többsoros kötés előnyei
Ennél a falazási módnál jelentékenyen kisebb a háromnegyed téglaszükséglet; a fal gyorsabban szárad; nagyobb mértékben nyílik alkalom a termelési folyamatok ésszerűsítésére és a korszerű munkamódszerek alkalmazására.
Többsorú kötés esetében a kőműves kényelmesebben, kisebb erőfeszítéssel végzi a falazást. A hagyományos kötési módoknál, ha a fal bizonyos magasságra emelkedett, a kőműves csak lábujjhegyen állva, ágaskodva tudta elérni a fal külső részeit (43 b ábra). A többsoros kötésű falakat lépcsős módon lehet építeni (43 a ábra). Ebből kifolyólag a kőműves a fal külső oldalához is könnyen hozzá tud férni, a falazást kényelmes munkapozícióban, esetleg térdelve végezheti.
43. ábra. Két tégla vastag fal falazása; a) többsoros kötéssel és „lépcsős” módon, b) hagyományos kötéssel és munkamódszerrel
Általában a téglának a fal külső és belső oldalán való rakása több időt és magasabb képzettségű kőművest igényel, mint a téglának a fal középső részében, kitöltésként való elhelyezése. A kitöltési százalék a többsoros kötés esetén igen nagy, a falazást így gyorsabban lehet végezni, a közbülső sorok tégláinak lerakását betanított segédmunkásokra lehet bízni.
Hőszigetelésük
A többsoros kötésben és lépcsőzetesen rakott fal további előnye: a rosszabb hővezető, illetve jobb hőszigetelő képessége. Ez azzal magyarázható, hogy a futó sorok közötti, habarccsal ki nem töltött hosszanti függőleges hézagok vékony légrétegei fokozzák a fal hőszigetelő képességét. (Ez a megállapítás később, a „Falak hőtechnikai követelményei” című részben nyer részletes indokolást.)
Abból kifolyólag, hogy a hosszanti hézagok nincsenek habarccsal kitöltve, a többsoros kötésbe rakott falak úgy tűnnek fel, mintha minden ötödik sorban átkötött, külön féltégla vastag falakból állanának, mégis a fal szilárdsága a szovjet szakirodalmi adatok szerint, alig marad a hagyományos kötésben rakott fal szilárdsága mögött.
Megjegyzés
Itt említjük meg, hogy régebben alkalmaznak hétsoros, különleges kötésmegoldásokat is. Ilyen természetű – fél téglákat is bedolgozó – másfél téglás falsarok kötését mutatja a 41 c ábra. Kötő téglákat sűrűn alkalmazó különleges kötés alaprajzi rendszerét tanulmányozhatjuk a 41 d ábrán.
A többsoros kötésnek főleg a másfél téglánál vastagabb falaknál mutatkoznak meg az előnyei. Mivel hazánkban a falak többségét a másfél tégla vastag falak teszik ki, azért nálunk a többsoros kötés nem terjedt el.