• falak
• tégla
• téglakötések

Jellegzetes falrészek hagyományos téglakötései

Az előbbi részben tárgyalt téglakötések a falak egy közbülső, folyamatos szakaszának téglakötésére vonatkoznak. A következőkben sorra vesszük: a falvégek, falsarkok, faltalálkozások, falsávok, kávák, pillérek stb. falrészek kötését, amelyek mind különleges megoldást igényelnek.

Falvég

A falvég a falazat merőleges síkkal határolt része. Fal végeknél (29 a-e ábra) általában sűrűn alkalmazunk háromnegyed téglákat. A másfél tégla vastag falvég esetében az egyik réteget 3 db három­negyedes futó téglával, a másikat 4 db három­negyedes kötő téglával zárjuk le (29 c ábra).

29. ábra. Falvégek téglakötése

Falvég téglakötése fejelő tégla alkalmazásával is megoldható, bár a gyakorlatban ez hátrányosabb, mert a fejelő tégla faragása nehezebb. A 29 d-e ábrák mutatják másfél- és két-tégla vastag fal fejelő téglás fal végmegoldását.

Derékszögű falsarkok

Derékszögű falsarkoknál az egyes rétegeket fel­váltva vezetjük ki a fal égéig. A helyes hézag­osztás szempontjából a falazást a falvég kötésével kezdjük. Fél téglás falnál a sarkon egész téglákat, az egy- és másfél téglás falnál háromnegyed téglákat alkalmazunk (30 a-c ábra). Általában azt a sort kell átvezetni, melyben a futó téglasor a fal külső szélére esik.

30. ábra. Derékszögű falsarkok téglakötése; a) féltégla, b) egy tégla, c) másfél tégla vastagságú falak esetében.

Derékszögben csatlakozó falaknál szintén vál­tott rétegeket alkalmazunk, ügyelve arra, hogy a kereszt irányú hézagok a sarokponttól egynegyed téglányira essenek (31. ábra). A derékszögben ke­reszteződő falakra ugyanezek a szabályok vonat­koznak.

31. ábra. Egy és másfél tégla vastag falak derékszögű csatlakozásának kötése.

Hegyesszögű falsarok

Hegyesszögű falsarok (32. ábra) kötésénél a futó sort mindig átvisszük a fal külső oldalán, a másik irány­ból jövő falszakasz téglái ennek ferdén nekimetsződnek (32 b ábra). A ferde elhatárolású téglákkal való kötést megkönnyíti az a szabály, hogy a fal szélén kivitt futósor kezdő téglájának ferde végmérete (a) + egynegyed tégla legyen ugyanannak a téglának a hosszúsága (32 a ábra).

32. ábra. Másfél tégla vastag falak hegyesszögű saroktalálkozásának kötése; a) kezdő futótéglák mérete, b) futó- és kötősorok helyzete.

Tompaszögű falsarok

Tompaszögű falsaroknál (33. ábra) a belső sarok­ponttól rétegenként egy-egy merőlegest húzunk, az egyes téglasorok eddig az egyenesig fussanak be fel­váltva. Ezenkívül a keresztirányú hézagokat a belső sarokponttól egynegyed-egynegyed téglával egyik és másik irányban eltoljuk.

33. ábra. Másfél tégla vastag falak tompaszögű saroktalálkozásának kötése; a) futó- és kötősorok helyzete.

Falsávok és pillérek

Falsávok vagy más néven lizénák téglakötéseit háromnegyed és fél téglák lesarkításával oldjuk meg (34 a-b ábra).

34. ábra. Falsávok (lizénák) téglakötése; a) a téglák lesarkításával; b) fél és háromnegyed téglákkal.

Pillérek téglakötését úgy kell megoldani, mint­ha falvégekkel határolt rövid falszakaszok volná­nak. Bármilyen méretű pillérről is van szó, a háromnegyed téglák számaránya igen nagy bennük (35. ábra).

35. ábra. Pillérek és oszlopok téglakötése.

Oszlop

Oszlopok téglakötésére mutat példát a 35 g ábra. A téglákat ilyenkor meg kell faragni, ami egyenetlen – tehát csak vakolás alá megfelelő – felületet ered­ményez. Vakolatlan kiképzés esetén az adott átmérő­nek megfelelő idomtéglákat kell alkalmazni. A mai építő gyakorlatban az oszlopokat majdnem minden esetben betonból, illetőleg vasbetonból készítik.

Kávák

Káváknak nevezzük az ajtó- és ablaktokok beépítéséhez szükséges, a 37. ábra szerinti falvég kialakításokat, amelyeket azért kell létesíteni, hogy a tokokat – a minél tökéletesebb légzárás, a befalazás, illetőleg a beerősítés céljából – hozzá­juk lehessen építeni. A káváknál kávaszélességről (a), kávamélységről (b), fülkemélységről (c) beszél­hetünk (36. ábra). A kávát a fal külső vagy belső oldalán egyaránt alkalmazhatjuk.

36. ábra. A kávával kapcsolatos fogalmak; a) kávaszélesség, b) fülkemélység, c) kávamélység.

A kétrétegű, kapcsolt gerébtokos ablakok és ajtók részére a fél téglaméretből adódó 13 cm szélességű (38. ábra), a gerébtokos ablakok és ajtók részére a negyed­ téglaméretből adódó, 7 cm szélességű kávákat kell készíteni.

Falazásukra több megoldás kínálkozik. Az isko­laszerű téglakötés esetén (37 a ábra) sok a faragott ¼ és ¾ -es) tégla és hosszadalmas a megmun­kálás. A gyakorlatban általánosan alkalmazott kávakötésnél (37 b ábra) kevesebb faragott téglára van szükség. A Szovjetunióban (37 c ábra) e téren is lényeges egyszerűsítést vezettek be. Ugyancsak a munka leegyszerűsítését és a selejt csökkentését kívánják elérni ferdén faragott téglák alkalmazá­sával a 39 a-b ábra szerinti kávakialakítások is.

37. ábra. Másfél tégla vastag falban levő, negyed tégla szélességű káva kötésének változatai; a) iskolaszerű kötés, b) gyakorlatban szokásos kötés, c) korszerű kötés.

A régebbi építő gyakorlatban a kávákat minden esetben előre kifalazták. Az utóbbi évtizedekben csak a gerébtokos ajtók káváit készítették előre, az ablakok káváit azonban nem. Utóbbiak számára a falazáskor az ablakfülke méretével megegyező nagyságú nyílást készítettek, a káváknál pedig fogas csorbázatot hagytak ki, és a kávát csak a tok elhelyezése alkalmával falazták ki. Legújabban az ablakkávákat is sablon mellett ponto­san előre kifalazzák. Sőt gyakran magukat az ablak­ vagy ajtótokokat a falazással egyidejűleg elhelyezik, illetve befalazzák.

38. ábra. Másfél tégla vastag falban levő, fél tégla szélességű káva kötése.

39. ábra. Kávakötések ferdén faragott téglákkal; a) egy tégla, b) másfél tégla vastag falban.