• biztonságos otthon
• villanyszerelés

Villanyszerelési munkák, csatlakozás elosztóhálózatra

Az épületekkel kapcsolatos villanyszerelési munkák feladata, hogy az elektromos háló­zat csatlakozási pontján túl az épületen kívül és belül az elektromos hálózatot megtervezze, kiépítse, karbantartsa a használati igényeknek és a vonatkozó szabványoknak, előírásoknak, rendeleteknek megfelelően.

A villanyszerelési munkák célja, hogy a helyiségekben végzett tevékenységekhez biztosítsa az elektromos kisgépek, gépészeti berendezések, világítótestek, hőtermelő ké­szülékek üzemeltethetőségét.

Az elektromos hálózat fenntartása az épületek csatla­kozási pontjáig az áramszolgáltató feladata, a csatlakozási ponton túl pedig az ingatlan tulajdonosáé. Magyarországon a lakossági felhasználáshoz középfeszültségű (-220-230 V) áramot használunk, amely az emberi szervezetre életve­szélyes, ezért az elektromos hálózat szerelési, javítási mun­káit néhány egyszerű művelet (elhasználódott világítótest cseréje) kivételével csak villamos szakember végezheti.

Az elektromos áram előállítása és szállítása

Az elektromos áramot különböző erőművekben állítják elő (hazánkban a fogyasztói váltakozó áram közel felét a paksi atomerőműben). A magasabb feszültség nagy távol­ságokra történő szállítása gazdaságosabb, így az erőműben előállított néhány ezer voltos feszültséget transzformátorok segítségével több tízezer voltos erősségűre alakítják, majd nagyfeszültségű távvezetékeken szállítják az ország külön­böző részeire (8.1. ábra).

8.1. ábra. Az elektromos áram útja a fogyasztóig

A települések előtt transzformátor alállomásokon az erősséget néhány ezer voltosra csökkentik és középfeszültségű légvezetéken vagy földkábelen vezetik tovább. A fogyasztói körzetek előtt újabb transzformátorál­lomásokon az elektromos áramot felhasználói (néhány száz volt) erősségűre alakítják, és kisfeszültségű légvezetéken vagy földkábelen vezetik az épületekhez, építkezésekhez.

Csatlakozás elosztóhálózatra

Az építkezés megkezdéséhez vagy egy meglévő épület használatbavételéhez az elektromos áramot az ingatlanra kell vezetni. Ezt a kisfeszültségű közcélú elosztóhálózat egy elosztópontjáról csatlakozóvezetékkel biztosítja az áramszolgáltató (8.2. ábra)

8.2. ábra. Közcélú elosztóhálózatra csatlakozás

Légkábel-csatlakozás

Levegőben vezetett elosztóhálózatok esetében az elekt­romos energiát légkábel-csatlakozással kell az ingatlanhoz bekötni. Légkábelek esetében be kell tartani az előírt elhe­lyezési magasságot, amely a földfelszín és a vezeték közötti távolságot jelenti. Ennek értéke függ a vezeték alatti terület használatától, de min. 6,0 m.

A csatlakozó vezetéket ki kell feszíteni az elosztóháló­zatot tartó oszlopra (hálózati leágazópontra) erősített acél­horog és az épületen kialakított fogadószerkezet között. Ez utóbbi magasabb homlokzatok esetén a falba épített acél­horog vagy a tetőszerkezetet áttörő acélcső (alacsonyabb homlokzatok és lapostetők esetében). A feszítésből szár­mazó erőket a légkábel tartósodronya viseli (8.3. ábra).

8.3. ábra. Légkábel-csatlakozás
a) tartósodronyos légkábel; b) légkábel-csatlakozás falihorogra; c) légkábel elvezetése szerkezeti horonyba helyezett védőcsőben; d) légkábel-csatlakozás tetőtartó csőre; c) légkábel elvezetése szerkezeti horonyba helyezett védőcsőben

A légkábelt úgy kell az épülethez bekötni, hogy az az épü­let vezető szerkezeteitől (pl. ereszcsatorna) min. 50 cm-es távolságra legyen, valamint az épület általános használatú pontjáról (pl. ablak, erkély) ne lehessen szabad kézzel elérni.

A csatlakozási pont

Légkábel-csatlakozásnál a csatlakozó vezetéket (egyben fővezeték is) egy túláramvédelmi készüléken keresztül a fogyasztásmérő órába kötik be. Földkábel-csatlakozásnál a kapcsolószekrényből induló belső fővezeték kapcsolódik a túláramvédelmi készüléken keresztül a fogyasztásmérőhöz. Ez a pont az úgynevezett csatlakozási pont. A csatlakozási pontig tartó vezeték az áramszolgáltató tulajdona, az építé­séről és javításáról neki kell gondoskodnia.

A légkábel a bekötési ponttól, a földkábel a kapcsoló­szekrénytől kezdődően többnyire az épület valamely szer­kezetébe süllyesztett műanyag védőcsőben jut el a csatla­kozási pontig. Ennek kialakítása az épület tulajdonosának feladata. így az elrejtett vezetékszakasz esetleges javítását az áramszolgáltató és a tulajdonos közösen végzi. A csatlakozási pont utáni teljes hálózat és az azzal kap­csolatos szerelési munkák tervezése és szervezése az épület tulajdonosának a feladata.

Fogyasztásmérő

Önálló lakóegységeknél a villamos áram fogyasztásá­nak méréséhez az előírásoknak megfelelően, általában az épületen kívül fogyasztásmérő készüléket kell elhelyez­ni az áramszolgáltató által jóváhagyott fogyasztásmérő szekrényben. Az építkezés megkezdése előtt csatlakozó műszaki tervdokumentációt kell benyújtani a szolgálta­tó felé, amely tervdokumentáció tartalmazza a csatlakozás helyét, az alkalmazott szekrény típusát és a szerelés módját. A szekrényben el kell helyezni a különböző megszakító és kapcsoló szerkezeteket is.

A mérőműszert úgy kell elhelyezni, hogy a méretlen fővezeték hossza a legrövidebb legyen, az esetleges hozzáférés ki legyen zárva, továbbá a fogyasztó és a szolgál­tató által is könnyen megközelíthető és leolvasható legyen. A mérőműszer a fogyasztó tulajdona, így annak beszerzésé­ről és esetleges javításáról neki kell gondoskodnia.

Az építkezés idejére lehetőség van ideiglenes villamos energia használatára. Ennek méréséhez a fogyasztásmérő készüléket az erre a célra kialakított szekrényben kell el­helyezni. A szekrénynek meg kell védenie a műszert az illetéktelen hozzáféréstől, a mechanikai és időjárási hatá­soktól, valamint el kell látni érintés védelemmel is.

Végleges fogyasztómérő szekrény

A végleges fogyasztómérő szekrény elhelyezése általá­ban az épületet határoló falszerkezetbe vagy a telek határát képező kerítésre történik (ez utóbbi csak földkábeles veze­téknél). A legelterjedtebb megoldásnál a villamos energia légkábelen érkezik az épülethez. A szekrényt a falszerke­zetbe építve helyezik el, a méretlen fővezeték pedig a falba süllyesztve csatlakozik a mérőműszerhez.

A falszerkezet­ben ki kell alakítani a szekrény helyét úgy (utólag véséssel vagy építésnél keresztmetszet-csökkentéssel), hogy annak alsó pontja a talajszinttől min. 0,6 m-re, felső pontja max. 1,80 m-re legyen, a gyengített falszerkezet pedig min. 10 cm vastag teherbíró szerkezet legyen (8.5. ábra).

8.5. ábra. Szekrények elhelyezése a) kerítéspillérben; b) falszerkezetben