Magastetők

Tetőszerkezeti- és fedési anyagok

A magastetők szerkezetei, más néven a fedélszerkezetek csaknem minden olyan anyagból felépíthetők, amelyeket szi­lárdsági, teherbírási tulajdonságaik erre alkalmassá tesznek. Ennek ellenére a következő változatokat alkalmazzák a leggyakrabban:

Fa fedélszerkezetek

A hagyományos, ál­talában fenyőfából, fenyőfa gerendákból és pallókból készített fedélszerkezetek általában szerkesztési elveikben térnek el egymástól. Ugyancsak ide tartoznak a korszerű fa fedélszerkezetek, amelyek­nek nemcsak a szerkezeti rendszerük korszerű, hanem ragasztott fatartóik is. Az előregyártott fedélszerkezetek között is van néhány, fából készülő típus (ALBA ZENIT, ALBA HELION stb.).

Fém fedélszerkezetek

A leggyakrabban melegen hengerelt és hidegen hajlított acél- és alumíniumprofilokból készülnek. Léteznek öntöttvas és bronzszerkezetű tetők is, amelyeket különösen reprezen­tatív középületeknél alkalmaznak, általá­ban olyankor, ha a tetőfedés üvegből készül, és az egész fedélszék alulról látha­tó. Az acél és alumínium fedélszerkeze­teknek is vannak egyedi és előregyártott típusváltozatai.

Vasbeton fedélszerkezetek

A vasbeton anyagú fedélszerkezeteknek két alapve­tő típusát ismerjük. A monolit vasbeton fedélszékek általában egyedi építészeti igények, vagy különösen nagy fesztávol­ságú tetők esetében fordulnak elő. Sok­kal gyakoribbak az előregyártott vasbe­ton szerkezetű fedélszékek, amelyek vi­szonylag nagy tömegük és bonyolultabb kapcsolatrendszerük ellenére egy idő­ben eléggé elterjedtek voltak, mert pótolták a fát. Alkalmazásuk másik oka lehet a fa- vagy acélszerkezetekre káros vegyi hatású tetőtéri tevékenység. Az anyagok esetenként vegyesen is elő­fordulhatnak a fedélszerkezetekben (pl. rejtett acéltartókkal megerősített fa fe­délszerkezetek stb.).

Tetőfedési anyagok

A következőkben csak a csoportosításu­kat vázoljuk fel:

  • Növényi eredetű fedések: rozsszalmából készülő zsúpfedés; nádfedés; kis faele­mekből készített zsindelyfedés; deszka­fedés.
  • Természetes eredetű fedések: réteges kőzetekből fejtett kőlap fedés; természe­tes pala fedés.
  • Égetett agyagtermék fedések: felületke­zelés nélküli agyagcserép fedés; vízta­szító anyaggal impregnált agyagcserép fedés; festékkel felületkezelt agyagcse­rép fedés.
  • Betonanyagú fedések: natúr betoncse­rép fedés; színezett betoncserép fedés. ETERNIT-fedések (műpala, pala): natúr, sík, kiselemes ETERNIT-lemez fedés; színezett sík kiselemes ETERNIT-lemez fedés; natúr hullámlemez fedés; színe­zett hullámlemez fedés.
  • Fémlemez fedések: horganylemez fe­dés; horganyzott acéllemez fedés, sík, ill. profilozott; acéllemez fedés, sík, ill. profilozott; alumíniumlemez fedés, sík, ill. profilozott; elemes acéllemez fedés; elemes alumíniumlemez fedés.
  • Műanyag fedések: műanyag síklemez fe­dés; műanyag hullámlemez fedés; mű­anyag elemes fedés.
  • Üvegfedések: huzalbetétes üveg fedés; kétrétegű síküveg fedés;  hőszigetelő üveg fedés; egyrétegű síküveg fedés. A leggyakoribb fedési anyagok beépítési lehetőségeivel, módszereivel is a cikksorozat 6. részében foglalkozunk.

Tetőfunkciók

Hasznosítás, funkciók szerint a magaste­tők következő típusait, típuscsoportjait különböztethetjük meg.

Ilyenek:

  • Az épületet lefedő, csapadék és napsu­gárzás ellen védő, de egyéb célra nem hasznosított magastetők.
  • Városképi előírások vagy egyéb építé­szeti szempontok miatt kialakított, de egyéb célra nem hasznosított magaste­tők.
  • Kiegészítő funkciók céljára hasznosí­tott padlásterű magastetők (pl. tárolás, szárítás stb.).
  • Gépészeti funkciók (pl. kazánház, kie­gyenlítő-tartály, felvonógépház, szellő­zőgépház, kollektorok és kiegészítő berendezések stb.) céljára hasznosí­tott tetőterű magastetők.
  • Fő funkciók (pl. önálló lakás, vagy az alatta levő szinthez kapcsolt lakótér, műterem vagy reprezentatív térkép­zéssel hasznosított stb.) céljára igény­be vett tetőterű magastetők.

A csoportosítás felsorolási sorrendje azt is jelzi, hogyan válik egyre értékesebbé a magastető által körülzárt tér. Az előbbi felsorolás első három típusá­nál általában hőszigeteletlen és vízzáró kivitelű héjalást alkalmaznak, míg az utolsó két típusnál egyértelműen hőszi­getelt és vízzáró, vagy – speciális igény esetén – vízhatlan héjalást.