A napos ház

Árnyékolás, külső árnyékvetők

Az épületek árnyékigényét elsősor­ban az ablakozás tájolása, az üvegfe­lület nagysága és természetesen az igényesség határozza meg. Az épü­letek nyílásainak helyzete alapján megkülönböztetünk külső, közben­ső és belső árnyékolókat.

Külső árnyékolók

Az épületek homlokzataihoz kap­csolt épített vagy szerelt árnyékolók a külső árnyékolók. A külső árnyékolók kategóriájába tartoznak az épített rendszereken kí­vül az ún. biológiai árnyékolók. Ezek elsősorban valamilyen rácsozatra fel­futtatott növények lehetnek, esetleg élő fák vagy facsoportok. Utóbbiak közül főleg a lombhullató fajták jö­hetnek számításba, mert nyáron árnyékolnak, viszont télen – 60-80%-os hatásfokkal – ágaik között átbocsátják a fényt.

Árnyékolók helyzete

(Kép fent) Árnyékolók helyzete a) falnyíláson belül; b) belül, falnyí­lásban; c) üvegek között; d) kívül, falnyílásban; e) falnyíláson, illetve épület falsíkján kívül.

Az épület ablakai előtti növények telepítése

(Kép fent) Az épület ablakai előtti növények telepítésekor figyelembe kell venni azok végleges magasságát és a lombkorona sűrűségét, jellegét (az örökzöld növények télen is haté­kony árnyékvetők.

A külső árnyékvetők

A külső árnyékvető szerkezetek az üvegezés síkjára közel merőleges helyzetük következtében gátolják a közvetlen napsugárzás üvegfelület­re jutását. Az árnyékvető szerkezet más síkú, sőt az üveg síkjával párhu­zamos helyzetű elemeket is tartal­mazhat.

Az árnyékvetők anyaguk és kiala­kításuk szerint lehetnek:

  • tömör lemezek: enyhén kifelé lejtő, a homlokzati csatlakozás men­tén levegőátöblítésre szolgáló lég­réssel kialakított, déli, délkeleti és délnyugati tájolás esetén hatékony szerkezetek;
  • fix lamellasorok: állandó leve-gőátöblítést megengedő, öntisztu­lásra alkalmas szelvénnyel és sorolássál készített (fém-, fa- vagy vasbe­tonanyagú), déli, délkeleti és dél­nyugati tájolás esetén célszerű szer­kezetek.

Árnyékvetők alkalmazásakor a napsugárzás a következő módokon juthat az üvegfelülethez:

  • Az árnyékvető szerkezet körvo­nalának geometriai méretei, továb­bá az üvegezéshez viszonyított tér­beli helyzete folytán az üvegezés felületét vagy annak egy részét köz­vetlen napsugárzás éri az árnyékve­tő által nyitva hagyott térrész felől.
  • Az árnyékvető szerkezet körvo­nalának helyzete a közvetlen napsu­gárzás behatolását ugyan meggátol­ja, de
  • több árnyékvető felület közötti egyszeres vagy többszörös visszave­rődést követően visszavert közvet­len és szórt sugárzás jut el az üvege­zésre;
  • egy árnyékvető elemei közötti egyszeres vagy többszörös visszave­rődés után visszavert közvetlen és szórt sugárzás esik az üvegezésre.
  • A sugárzást átbocsátó anyagú árnyékvető csökkent mértékű sugárzást enged az üvegfelülethez.

Az árnyékvetőkkel jelentősen csökkenthető a napsugárzási hő-terhelés, ez azonban magától értetődően arányosan csökkenti a ter­mészetes megvilágítást is. Annak meghatározása pedig, hogy a téli fűtési és a nyári hűtési igényekből adódó – egymásnak ellentmondó – költségarányok (amelyek elsősor­ban az árnyékvető és az üvegezett felület geometriai viszonyaitól füg­genek) hogyan alakulnak, a geo­metriai viszonyok alapos elemzését követeli meg, méghozzá nemcsak a nyári méretezési állapotok, hanem az átmeneti és a téli hónapok tekin­tetében is.

Bizonyos esetekben az árnyékve­tők a téli hónapokban – amikor egyébként feleslegesek, sőt, esetleg hátrányosak is – hatékonyabb védel­met jelenthetnek, mint a nyáron. Ez is bizonyítja, hogy az árnyékvetők alkalmazhatóságának, geometriai méreteinek, tájolási összefüggései­nek vizsgálatához egyáltalán nem elegendőek a nyári adatok.

Több szinten egymás felett sora­kozó árnyékvetők esetében a köztük lévő terek átszellőzéséről feltétlenül gondoskodni kell, mivel az árnyék­vetők az elnyelt napsugárzás követ­keztében felmelegszenek. Kellő lég­mozgás hiányában a közöttük pangó levegő hőmérséklete – a felmelege­dés miatt – a külső léghőmérséklet­nél lényegesen magasabbra emel­kedhet.

Többszintes ház szerelt fémvázhoz kapcsolt fix építésű árnyékolója

(Kép fent) Többszintes ház szerelt fémvázhoz kapcsolt fix építésű árnyékolója 1 fix rácsozató árnyékoló; 2 konzol; 3 függőleges vázszerkezet; 4 épületburkolat; 5 ablak; 6 ablakdeszka; 7 (fű­tő-hűtő) rácsozat; 8 elektromos csatorna; 9 falburkolat; 10 épület előtti (kő)burkolat.

Ablak és sugárzást át nem bocsátó árnyékoló

(Kép fent) Ablak és sugárzást át nem bocsátó árnyékoló hőmérlege, illetve a mögötte lévő ablakszerkezet hő terhelése (a %-os értékek átlagértékek, amelyek 10-10%-nyit mindkét irányban eltérhetnek) a) ablak hő terhelése árnyékoló nélkül; b) üreges szelvényű redőnnyel; c) zárt állapotú tömör zsaluval; d) felnyit­ható árnyékoló támasztóval; e) zárt állapotú mozgatható (tolható) zsaluval, konvekciós légréssel; f) tolható vagy rácsos és bordázott homlokzati ár­nyékoló klímafüggönnyel.

Zsalutábla hőterhelése

(Kép fent) Zsalutábla hőterhelése a) léchézagos; b) átszellőztetett, konvekciós (utóbbi sokkal kedve­zőbb).

Szellőztetett fix táblás árnyékoló fototróp

(Kép fent) Szellőztetett fix táblás árnyékoló “fototróp” üvegezéssel ellátva. A csökkentett átjutó sugárzás javítja az ablakfelület hűtőképességét a) távlati kép; b) metszet.

A többszintes, egymás felett elhe­lyezett árnyékolók

(Kép fent) A többszintes, egymás felett elhe­lyezett árnyékolók átszellőzésük folytán nemcsak a szellőztetést, ha­nem az épület fal- és ablakfelületé­nek hűtését is segítik.

A külső árnyékolók sajátosságai

Külső árnyékolók mindazon szerke­zetek, amelyek elsődleges funkciója az árnyékolás, másodlagos funkció­ja pedig a homlokzatalakítás, a hű­tés stb. A funkciók sorrendiségét te­kintve megoszlanak a vélemények: egyes elméletek szerint egy kap­csolt árnyékoló elsődlegesen építé­szeti formaelem, és csak másodla­gosan árnyékoló szerkezet.

Az épület, illetve az ablaküvege­zés síkjával párhuzamos síkba kerü­lő, de attól eltérő síkú elemeket is tartalmazó külső árnyékoló- (fény­záró) szerkezetek anyaguk és szerke­zetük szerint lehetnek:

  • tömör, fix táblák: jóval a hom­lokzati sík elé szerelt, helyzetükből
  • adódóan állandó légáramlást és ön­tisztulást lehetővé tevő, főként déli, délkeleti és délnyugati tájolás ese­tén használható (fém-, vasbeton és üveg- ) szerkezetek;
  • tömör, mozgatható táblák: kes­keny légrés közbeiktatásával vízszin­tes vagy függőleges irányban eltol­ható (fa-, ritkábban fémanyagú, esetleg réselt – áttört vagy leveles – kialakítású, bármilyen tájolás esetén alkalmazható) szerkezetek;
  • függőleges síkban szerelt, víz­szintes és függőleges lamella sorok: fix (vasbeton-, fém- vagy faanyagú), illetve mozgatható (többnyire fémből készülő) és légáteresztésre alkalmas módon kialakított szerkezetek, ame­lyek fix kialakítással keleti és nyugati, mozgatható kialakítással délkeleti és délnyugati tájolás esetén alkalmasak;
  • zsalugáterek: elfordítható fém­ vagy műanyag lamellák által szabá­lyozható fényzárást biztosító szerke­zetek, amelyek elsősorban déli, dél­keleti és délnyugati homlokzatokon alkalmazhatók, de zárt állapotban bármilyen tájolási irányból vé­denek;
  • ponyvák: vezetéken mozgó, ab­lak előtt leengedhető (felhúzható), színes vászonból készült, minden tá­jolási irányból védő szerkezetek;
  • kitámasztható gördülőponyvák: leeresztve kitámasztható, így légcse­rét és kitekintést is lehetővé tevő, ki-támasztáskor déli tájolás esetén, le­eresztve bármilyen tájolás esetén védelmet nyújtó színes, vászonanya­gú szerkezetek;
  • gördülő- és kitámasztható re­dőnyök: leeresztés esetén teljesen fényzáró, leengedett állapotban rit­kítható (tehát kismértékű légcserét megengedő), kitámasztás esetén szellőzést és kitekintést is lehetővé tevő (fa vagy műanyag) lécsoros szerkezetek, amelyek kitámasztva, főként déli tájolás esetén sűrűre zárva, minden irányból védő árnyé­kolók.

Az esztétikailag kifogásolható külső redőnyszekrény

(Kép fent) Az esztétikailag kifogásolható külső redőnyszekrény magasított ablak­tok esetén szinte alig vet árnyékot.

Feszített pályás külső roló

(Kép fent) Feszített pályás külső roló (az ab­lakra és annak tokmagasítójára szerelt gördítő rendszer kézi-, ún. kurblis működtetővel is szerelhető.

Gördülőárnyékoló homlokzati síkba süllyesztett tokkal

(Kép fent) Gördülőárnyékoló homlokzati síkba süllyesztett tokkal (a fényáteresztés függ a textília sűrűségétől és átbo­csátóképességétől).

Az ablak szerkezetén kívül szerelt (belülről irányítható) zsalulemezek

(Kép fent) Az ablak szerkezetén kívül szerelt (belülről irányítható) zsalulemezek biztosítják a belső tér felé a fényzá­rást és a szabályozást.

Közbenső árnyékolók

A közbenső árnyékolók a nyílászáró szerkezetek üvegrétegei között he­lyezkednek el. A nap sugárzási hő-terhelés szempontjából (hasonlóan a belső árnyékoló szerkezetekhez) hatásosabbak a jó visszaverő képes­ségű anyagból készült árnyékolók. Az árnyékolók által elnyelt hő az üvegtáblákat és a közöttük levő le­vegőt melegíti, így használatuk valamivel előnyösebb, mint a belső ol­dali árnyékolóké.

A belső árnyékolók jellegzetesen többfunkciós szerkezetek, hiszen a napsugárzási hő terhelés csökkenté­se mellett a betekintés megakadá­lyozása, a védettség érzetének meg­teremtése, egyes esetekben pedig a belső tér belsőépítészeti értékének növelése, hangulati hatásának fo­kozása is feladatuk. Jellegük és használati módjuk következtében csak mozgatható kivitelben készít­hetők. A belső árnyékolók közül a nap­sugárzási hő terhelés szempontjából a nagy visszaverő képességűek a ha­tásosabbak, a visszavert sugárzás nagy része ugyanis az üvegezésen keresztül ismét a környezetbe jut.

Reluxák fényátbocsátásának szabá­lyozása

(Kép fent) Reluxák fényátbocsátásának szabá­lyozása különböző lamella állásokkal a) belátás megakadályozásával, csökkentett nyári benapozással; b) teljes átlátással, reflexiós benapo­zással; c) átlátás megakadályozá­sával, szórt reflexiós benapozással.

Egyesített szárnyú ablak üvegréte­gei közé szerelt reluxa

(Kép fent) Egyesített szárnyú ablak üvegréte­gei közé szerelt reluxa 1 reluxa; 2 üvegezés; 3 nyílókeret; 4 tokkeret.

Hőszigetelő üvegezésű ablak kiegé­szítő kerettel és reluxával

(Kép fent) Hőszigetelő üvegezésű ablak kiegé­szítő kerettel és reluxával a) függőleges metszet; b) vízszin­tes metszet (DUFA típus).

Az elnyelt napsugárzás által felme­legített árnyékoló viszont hőt ad át a helyiség levegőjének, és a helyisé­get határoló szerkezetek felületeivel is sugárzásos hőcserébe lép.

Anyaguk, szerkezetük és működ­tetési módjaik szerint a belső árnyé­kolók lehetnek:

  • elhúzható – függőleges esésű -, egy- vagy kétrétegű függönyök;
  • ferde üveg- és ablakfelületek ferde függönyözéssel;
  • függőleges és ferde, kétpontos függesztésű, sávos szalagfüggönyök;
  • leereszthető, illetve felhúzható gördülő vászonredőnyök;
  • gyűjtő-, vezetősínes (vagy huza­los) keresztredőzött függönyök;
  • fém- vagy műanyag zsalugáte­rek, reluxák;
  • redőnyszerű, papíranyagú vagy műanyag árnyékolók;
  • táblás árnyékolók.

A vászonredőnyök fényzáró ké­pessége és megjelenése színüktől és kezelési módjuktól (szabad vagy ho­ronyban csúszó) függ. A zsalugáterek (a kitekintést, a külvilággal való kapcsolat lehetősé­gét is figyelembe vevő) fényzáró képessége és megjelenése a lamellák színétől és állíthatóságától (azaz át­fedésüktől, illetve párhuzamosra ál­lításuktól függ).

A függönyök építészeti és épület­fizikai értékelése jóval nehezebb, hi­szen ebben az esetben – a belső ol­dali elhelyezés miatt amúgy is erősen korlátozott mértékű épület­fizikai funkció mellett – a tér színesítése, élénkítése, hangulatosabbá, meghittebbé vagy akár éppen vé­dettebbé tétele egyaránt komoly szerephez jut.

Függönyök használata esetén

  • az építészeti és épületfizikái igények nem mindig és nem könnyen egyeztethetők;
  • sokszor kétféle függöny együttes alkalmazása szükséges;
  • a kétféle követelmény kielégí­tésének feltételeit külön is vizsgál­ni kell.

A függöny belsőépítészeti hatása elsősorban anyagának minőségétől (színétől, fényétől, esetleges rajzo­latától, mintázatától stb.) függ, míg fényzárása (és ezzel összefüggés­ben átlátszósága) mértékét a készí­téséhez felhasznált fonalak színe (világos, közepes vagy sötét), valamint szövésének, hurkolásának szálvezetése határozza meg. A nap­sugárzási hő terhelés világos fonal­ból, sűrű szövéssel előállított füg­gönnyel csökkenthető. Kitekintési szempontból a sötét fonalból ritka szövéssel készített függöny, a belá­tás tekintetében a világos fonalból sűrűn szövött függöny az előnyösebb. Utóbbinál a tárgyak kevésbé láthatók; ám közepes sűrűségű tex­tílián kontrasztos megvilágítás esetén tárgyak körvonalaik jól fel­ismerhetők.

A belső árnyékoló szerkezetekkel felszerelt nyílászárók nap tényezője 0,5 – 0,18 közé esik, ami jól érzékel­teti, hogy a belső oldali árnyé­koló szerkezetek a napsugárzási hő terhelés csökkentésének nem ép­pen hatékony eszközei. Használatuk azonban egyszerűségük, könnyű ke­zelhetőségük, a változó igényekhez mindig igazodni tudó mozgathatóságuk és több feladat egyidejű ellá­tására való alkalmasságuk miatt igen elterjedt.

Falhoz vagy mennyezethez kapcsol­ható gyűjtőhengeres roló

(Kép fent) Falhoz vagy mennyezethez kapcsol­ható gyűjtőhengeres roló a) falra szerelt; b) mennyezetre függesztett.