Lakás komfort

A tetőtérbeépítés belső mikroklímát befolyásoló tulajdonságai

  • a hibátlan tetőhéjazat, vízhatlan fedés,
  • a tető és az oromfal kellő hőszigetelése,
  • a tető helyes rétegrendje,
  • a szarufák közét teljesen kitöltő, hátsó szellőzés nélküli szigetelés (melegtető) esetén maximálisan páraáteresztő, de víz­hatlan alátétfólia,
  • hátsó szellőzéses tetőfelépítmény (hideg­tető) esetén a szellőzőjárat minimálisan szükséges méretei, ill. levegőbevezető és szellőzőnyílások az eresznél és a ge­rincnél,
  • a meleg belső oldalon elhelyezett levegő-és párazáró réteg tökéletes tömörsége a csatlakozó épületelemek, kémény, szellő­zőcsövek stb. felé, valamint a zárófólia átfedéseinél,
  • a szarufákon elhelyezett keresztlécezet, amely elősegíti a tetőcserepek kiszáradá­sát és a közte kialakuló szellőztetett lég­rés csökkenti a nyári túlmelegedést,
  • a fa tetőszerkezet épsége.
A tetőtér túlzott felmelegedése ellen alkalmazzon hőszigetelő tetőbevonatot.
A tetőtér túlmelegedése ellen alkalmazzon hőszigetelő tetőbevonatot.

protektor-teton-cserep-hoszigeteles

A maximálisan páraáteresztő speciális alátétfólia lehetővé teszi, hogy a hátsó szellőzőjáratot elhagyjuk és a szarufák magasságát teljesen a hőszigetelés elhelyezésére fordítsuk. A tetőcserép felforrósodása ellen alkalmazhatunk un.: bevonatszigetelést. A hőszigetelő bevonat lényege, hogy visszaveri a hőhullámok ~84%-át ezáltal a felületi hőmérséklete sokkal alacsonyabb lesz. Mindemellett a Protektor hőszigetelő bevonata 150%-os rugalmassággal és vízlepergető tulajdonsággal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a tetőn egyfajta védőrétegként funkcionál, amely gátolja a túlmelegedést és megakadályozza a nedvesség behatolását. A rugalmasság miatt  bizonyos mértékű alakváltozásra képes, ezért időtálló, repedésmentes bevonatot kapunk.

A szarufák teljes vastagságában kialakított szigetelés:

A kifogástalan működés alapvető feltétele, hogy a speciális alátétfólia (piros) maximálisan páraáteresztő legyen, a levegő- és párazáró réteg (kék) pedig mindenhol levegőáteresztő hézagok nélkül csatlakozzon a határoló épületelemekhez.

A szarufaközöket teljesen kitöltő szigetelés ezeket a nehézségeket kiküszöböli, nagyobb biztonságot nyújt, ugyanakkor utólagos kivitelezésnél a tető­cserepeket és a lécezetet el kell távolítani, majd újra fel kell rakni. Ha azt akarjuk, hogy a teljes sza­rufák közti szigetelés hosszú időn át hatásos legyen, különösen két pontra kell fokozott figyelmet fordítanunk:

A szarufákra kerülő és a szarufák közti hőszigetelő rétegre ráfekvő alátétfóliának nem csak esőállónak, hanem maximális mértékben páraáteresztőnek is kell lennie. A meleg belső oldal felé kerülő, vagyis a hőszigetelő réteget a belső tér­től elválasztó levegő- és párazáró réteget ezzel szemben abszolút légtömören kell elkészíteni: azt az átlapolásoknál össze kell ragasztani, a többi épületelemhez, pl. oromfalakhoz, kéményekhez stb. való csatlakozásoknál pedig úgy kell eldol­gozni, hogy a levegőáteresztő rések és hézagok kialakulását tökéletesen megakadályozzuk. Miért?

teto-keresztmetszet-hoszigeteles

Ahol az alacsony szarufák miatt arra szükség van, a szarufák alatt egy második szigetelőréteget is el lehet helyezni. Ennek a szigetelőré­tegnek a főszigetelésnél vékonyabbnak kell lennie. A levegő- és pá­razáró réteg a két szigetelőréteg közé tehető. Ez egyben a levegő- és párazáró réteget is megvédi a sérülésektől.

magasteteo-hoszigeteles
Így csatlakozik a ferde tető és a térdfal hőszigetelése.

 

Meg kell akadályozni, hogy a belső helyiségekből származó nedves levegő behatoljon a szigetelésbe, vagyis hogy a párazáró rétegen levegőáteresztő rések és hézagok legyenek, ennek érdekében a ha­tároló épületelemekhez való csatlakozást például így lehet kialakí­tani.

A belső levegőállapot érdekében a nap ellen is védekezni kell

A tetőterek nyáron gyorsan felmelegszenek, mert a napsugarak, elsősorban a tetősík­ablakokon át, akadálytalanul be tudnak oda hatolni. A hatékony és szabályozható nap­védelemhez jól beváltak a külső rolók vagy kívül elhelyezett redőnyök, amelyek a fényt és a hőt már kívül, tehát még az üveg előtt megfékezik. Szükség van továbbá a terv­szerű éjszakai szellőztetésre, amely a tető­síkablakok szárnyszerkezetére ráépített spe­ciális szellőzőnyílással megoldható.

tetoablak-arnyekolas

teto-gipszkartonozasa-szigetelese
Az oromfalak mindig külső falak. Hőszigetelésük túl kicsi, ami a belső klímát károsan befolyásolhatja. Ebben az esetben a belső szigetelés sokat javít a helyzeten.

A tetőszerkezetet nemcsak kívülről érkező eső és szél ellen kell megvédeni, amire az előbb említett alátétfólia szolgál, hanem egy második záróréteg­gel azt is meg kell akadályozni, hogy a meleg, ned­vességgel telített belső levegő a réseken és héza­gokon át bejusson a szerkezetbe, ott az épületele­mek hidegebb oldalain lecsapódjon és a szerkeze­tet átnedvesítse.

teto-keresztmetszet

Szarufák feletti szigetelés:

Új épületeknél könnyen megvalósítható, előnye, hogy a tető faszerkezete teljesen a burkolaton belülre kerül, a gerendák és a deszkázat pedig belülről látható marad. Régi épü­letekben ez némileg több munkával jár.

 

tetoterbeepites-homerseklet-csokkentese

Szarufák feletti szigetelés egyik lehetséges módja a bevonatszigetelés. Ebben az esetben a hagyományos szigetelésekkel ellentétben, a hőszigetelő anyag néhány tizedmilliméter vastagságú, kenhető bevonat, amelyet a szerkezet külső felületére (pl.: tetőcserépre) hordanak fel. A bevonat műszaki tulajdonságai lehetővé teszik a hőmozgás áthidalását, ( repedésmentes felület ) vízlepergető, valamint magas hővisszaverő képességű. Mindezen tulajdonságai lehetővé teszik, hogy 3 – 5 °C kal mérsékelje a beltéri meleget.

Különbséget kell tennünk a szarufák feletti szigeteléseknél a nedvesség szállítá­sának két módja között:

Az egyik a tetőszerkezet rétegein át, molekuláris alakban végbemenő pára-diffúzió, a másik a fólia nyílásain, a készítéskor meghagyott vagy keletkezett levegőáteresztő rése­ken és hézagokon, valamint sérüléseken áthatoló, nedves belső levegő által létrehozott páraván­dorlás.

Néhány adat, hogy a nedvesség szállításának két­féle módját össze tudjuk hasonlítani: páradiffúzió esetén a tetőfelület egy 1 m2-én áthatoló mennyi­ség óránként 0,2…2,2 g. Ha viszont a szállítást a hézagokon és levegőzőréseken áthatoló nedves levegő végzi, akkor egy 1 mm széles hézag 1 m-nyi hosszán átmenő nedvesség óránkénti mennyisé­ge 34 g, ami 5 mm széles hézag esetén már óránként 660 g-ra növekszik. Ha tehát a bemutatott konstrukciónál nedvesség okozta károk jelentkez­nek, amelyek természetesen a belső klímát is előnytelenül befolyásolják, ráadásul a szigetelő­hatást is csökkentik, akkor annak oka nagy való­színűséggel a belső levegő- és párazáró réteg foly­tonossági hiányaiban keresendő. Igaz viszont, hogy néha az is nedvesség okozta károkhoz vezet, ha az alátétfólia nem eléggé páraáteresztő, azaz nem a megfelelő fóliát alkalmaztuk.