• télikert

Télikertek és benapozás

 A télikert általában a lakás nappali tartózkodásra szolgáló teréhez kap­csolódik, közvetlenül vagy közvetve. Közvetlen kapcsolat esetén közös te­ret alkot a kapcsolt helyiséggel; közvetve ajtóval nyílnak össze, és a kap­csolási felület túlnyomórészt üvege­zett (javasolt irodalom: Kószó József Télikertek c. könyve). Itt kell megje­gyezni, hogy a télikert miatt a mö­götte lévő lakószoba nem válhat má­sodlagosan megvilágította és szellőztetetté!

A télikert nem más, mint egy nö­vényház vagy üvegház, amely kap­csolódik a lakóépülethez, vagy szervesen beleépítették abba. A kapcsolt megoldás toldalék jellegű, az egy­beépítés a tervszerű együttlétet, ill. annak hangulatát kelti a külső szemlélőben is. A télikert üvegezett fal-, ill. tetőfelülete egy- vagy kétré­tegű, a mindenkori igények szerint. Közvetlen lakáskapcsolat esetén ter­mészetesen a kétrétegű, hőszigetelt változatot kell alkalmazni. Az egyré­tegű változat csak időszakosan hasz­nálható; hideg, téli napokban a nö­vényzetet át kell telepíteni, vagy erős – hő pocsékoló – fűtéssel kell védekezni a kifagyás ellen.

(Kép fent) Épülethez kapcsolt télikert benapozottsága %-ban ősztől tavaszig, a tájolás függvényében.

(Kép fent) Kétszintes ház földszintjéhez kap­csolt saroktélikert a) nézetrajz; b) elemrajz.

(Kép fent) Télikert épülethez való kapcsolásának lehetőségei az egyoldalútól a belső és külső sarokelhelyezésekig. Tetőlejtésük általában kifelé irányul, de lehetsé­ges az épület homlokzatával párhu­zamos esés is. Utóbbinál a közve­tett benapozás lehetősége korlátozottabb az üveg reflexiós hatása miatt.

A télikert fogalmát tágabban kell értelmezni, mert ma már sok esetben így nevezzük az olyan épületrészeket és belső tereket is, amelyekben nincs ugyan növényzet, de szinte va­lamennyi szabad felületük üvege­zett, tehát közvetlen kapcsolatot te­remtenek a környező világgal, természettel.

A történelmi idők során kialakult télikertek sok változata ismert, kö­zülük néhányat cikksorozatunkban is be­mutatunk. A lakóháztól független, önálló építmények is lehetnek, de – főleg az utóbbi időben, amikor az építkezésekhez kevesebb terület állrendelkezésre – általában össze­épülnek a lakó- vagy egyéb célra szolgáló épülettel, sőt esetenként azok egyes helyiségeivel össze is nyithatók, vagy már eleve egy légte­ret alkotnak azokkal. A télikertek épületek vagy lakások hőmérsékletére gyakorolt hatása té­len kedvező, nyáron viszont kedve­zőtlen. Előnyeik télen tudatosan hasznosíthatók; nyáron a szakszerű hővédelem részét képezik.

Télikert telepítése

A télikertet tehát az épület napos homlok­zata elé kell telepíteni, úgy, hogy a téli, alacsony napállásnál árnyék­mentes legyen. A nyári hővédelem a télikert üvegfelülete elé és fölé épített rácsozatra futtatott lomb­hullató növényzettel vagy épített árnyékolókkal valósítható meg. A szellőztethetőséget és a feltárulkozást nyitható ablakokkal és ajtókkal mindenképpen meg kell oldani, az árnyékolóktól függetlenül. Téliker­tek gyakran épülnek minden lakás­kapcsolat nélkül, épülethez vagy lakásbejárathoz szélfogóként, de minden esetben betöltik védelmi alapfunkciójukat, amely ez esetben a lakás gyors lehűlése elleni védel­met jelenti. Nyáron ezek is teljesen nyitottak, föltárulkozók.

Az ún. napház a napsugárzás komplex hasznosítására az elmúlt évtized során alakult ki. Itt már nemcsak arról van szó, hogy a jól tájolt, megfelelően kialakított nagy üvegfelületekkel juttatjuk érvényre a napsugárzás kedvező élettani, pszichológiai és felmelegítő hatá­sát, hanem a napsugárzás hőener­giáját napelemekkel, hőcserélőkkel és egyéb berendezésekkel tárolható energiákká alakítjuk át. így éjszaka és hidegebb időszakokban a tárolt energiával a nap sugárzási energiája pótolható, vagy párhuzamosan más célokra is használható. Alkal­massá tehető használati meleg víz előállítására, illetve az egyébként is meglévő fűtési rendszerrel kombi­nálva az épület fűtésére vagy hőtá­roló közeg közbeiktatásával a nyári vagy a nappali hőenergia „elraktá­rozására”.

(Kép fent) A napsugárzás hatása a télikert fű­tésére hőszigetelő üvegezésű hatá­rolón keresztül.

(Kép fent) Télikertek természetes szellőzésé­nek tervezésekor kialakítandó tér­arányok a) felső; b) alsó szellőzőnyílás esetén.

Lakás és télikert

Ma minden korszerűnek mondható lakáshoz tartozik legalább egyoldali télikert. Lényegük abban van, hogy a kapcsolódó helyiség falának és egyes esetekben tetőzetének üveg­felülete így az átlagosnál nagyobb: alapterülethez viszonyított aránya jelentősen meghaladja a lakószobák 1:6, 1:8-as értékeit, sokkal nagyobb a padozat alapterületénél, előfor­dul, hogy annak többszöröse.

A télikert határoló üvegfala a mai ablakokra vonatkozó előírások fi­gyelembevételével készülhet – bele­értve a tetőzetet is. Tájolása az épü­letével, a lakáséval megegyezően délkeleti, déli vagy délnyugati lehet.

Fontos szempont a télikert lakás­kapcsolata: funkciójuknak tökéle­tes összhangban kell lennie úgy egymással, mint a kényelmi, vala­mint az épületfizikai szempontok­kal. Az egyszerű télikert csak ajtóval, az igényes változat teljes belső felületi kapcsolással készülhet. Lé­nyegesek a lakás és a télikert közti nyílászárók, melyek külső homlok­zati ablakként, ill. erkély aj tóként működnek, mert nyáron – amikor a télikert külső ajtói és ablakai nyitva vannak – lehetővé teszik a lakóhe­lyiségek vagyonvédelmi szempont­ból való elkülönítését.