• építőanyag

Hogyan válasszunk építőanyagot?

Nagyon fontos, hogy az építőanyag megfeleljen a szerkezeti követelményeknek, az éghajlatnak – és hogy környezetbarát jellegű legyen. Ennek érdekében figyelembe kell vennünk az anyag előállításának, szállításának és felhasználásának környezeti hatásait éppúgy, mint újrahasznosításának lehetőségét.

Nyolc jó tanács az anyagválasztáshoz

Fontos a tartósság, amely révén hosszú távon sok pénzt takaríthatunk meg.

1. Olyan anyagokat válasszunk, amelyek kitermelése, előállítása és szállítása lehetőleg kevés energiát igényel! Ezt általában az anyagok „beépült energiájaként” emlegetik, és megajoule/kilogrammban határozzák meg.
2. Nem árt, ha átgondoljuk az építőanyagok előállításának környe­zeti hatásait. A fák sokkal több üvegházhatású gázt nyelnek el, mint amennyi a faanyag előállítása során keletkezik; a műanyag, a fémek és a tégla gyártása viszont sok energiát fogyaszt, és környezetszennyező is.
3. Megújuló forrásból származó anyagot válasszunk! A fa akkor megújuló, ha például természet kö­zeli (vagy szálaló) erdőgazdálkodás­ból, esetleg e célra telepített ültet­vényről származik. A tégla, a mű­anyag és a fémek általában nem megújuló anyagok, bár ma már van­nak újrahasznosítható változataik is.
4. Az importált anyaggal szemben a helyit válasszuk! A távolsági szállítás jelentősen növeli az építő­anyag árát, ráadásul sok üvegházha­tású gáz keletkezik.
5. Kerüljük a vegyszerrel kezelt építőanyagokat! Az e célra hasz­nált szerek gyakran mérgezőek, s az anyagok akár éveken át bocsát­hatnak ki magukból potenciálisan ártalmas gőzöket. Egyes vegyülete­ket, például a fakonzerválásra hasz­nált pentaklór-fenolt sok országban már be is tiltották.
6. A kezeléshez vá­lasszunk inkább organikus készítmé­nyeket, természetes olajokat!
7. Vásároljunk újrahasznosított / vagy olyan anyagokat, amelyek nagy arányban tartalmaznak újra­hasznosított összetevőket! Ilyen pél­dául az újrahasznosított alumínium vagy beton. Ezek napjainkban már egyre szélesebb körben hozzáférhe­tő építőanyagok.
8. Hasznosítsuk újra az anyagokat! Ha egy régi ház felújítható, ne bontsuk le csak azért, hogy újat építsünk a helyén! Ha mégis a bontás mellett döntünk, vizsgáljuk meg, mely részeit tudnánk felhasználni, és melyeket lehetne eladni valamelyik használt építőanyaggal foglalkozó kereskedésnek!

Ne pazaroljunk!

• Gondosan számítsuk ki az anyag­szükségletet! Ne rendeljünk többet, mint amennyire szükségünk van!
• A házat szabványos méretekkel tervezzük, hogy ne kelljen egyedi méretű darabokat rendelnünk!
• Szánjunk elegendő időt arra, hogy mindent pontosan megmérjünk, mi­vel így elkerülhetjük a pazarlást. Inkább mérjünk kétszer, és csak az­után vágjunk!
• A különféle anyagokat tartsuk kü­lön, hogy a felesleget könnyen visszaszállíthássuk vagy újrahasznosí­tásra leadhassuk!
• Az anyagok kiszállítása és felhasz­nálása között a lehető legrövidebb idő teljen el, mivel így kisebb az esély a megrongálódásukra.
• Bánjunk óvatosan az építőanyag­gal, mivel ha megsérül, kárba vész.
• Olyan szállítótól vásároljunk, aki vállalja a megmaradt építőanyag visszavételét!
• A megmaradt anyagokat vigyük vissza a szállítóhoz, és az egyéb ma­radékot is próbáljuk valahogy újra­hasznosítani!

Vásároljunk újrahasznosított anyagot!

Ma már sokféle újrahasznosított építőanyag kapható, amelyek lehetővé teszik a környezetkímélő takarékoskodást.

• Kő: a mutatós kőtömbök, például a márvány, a pala vagy a homokkő sokszor újrahasznosíthatok.
• Fa: padlók, bélések, szegélyek. Az újrahasznosított fa gyakran jó minőségű, és lehet, hogy az illető fajta ma már alig kapható.
• Tégla: a régi tégla szemet gyönyör­ködtető díszítőelem lehet, és egyedi jelleget kölcsönöz otthonunknak.
• Ajtó: belső és külső ajtók, két­szárnyú ajtók, szúnyoghálós ajtók és biztonsági ajtók.
• Ablak: az antik, ólomüvegből és színezett üvegből készített ablakok­tól egészen a modern alumínium tolóablakokig.

A jó fa

Mivel ma már sokféle, ültetvényen termesztett faanyag kapható építési célokra, az esőerdőkből és természetes erdőkből származó fa felhasználása elkerülhető — és el is kerülendő. Mindig ellenőrizzük, honnan származik a fa!

• Kerüljük az esőerdőkből származó faanyagokat, például a merantit és a merbaut!
• Lehetőleg termesztett fát használjunk, amelyet ültetéssel pótolnak!
• Keressük a Forest Stewardship Council (FSC) címkét, mely tanúsítja, hogy a faanyag fenntartható forrásból származik!

Padlónak tartós, a kártevőkkel szemben ellenálló faanyagot válasszunk, hogy a lehető legkevesebb vegyi kezelésre legyen szükség! Egyes faanyagokat eleve kezelnek a gombásodás és a farontó bogarak ellen: ezek közül is próbáljunk olyat választani, amelyet nem mérgező, olaj alapú szerekkel: bóraxszal és más bórvegyületekkel kezeltek, nem pedig ártalmasabb vegyületekkel!

Hacsak lehet, vásároljunk újrahasznosított fát! Ilyen anyagokat újrahasznosító szakkereskedésben, bontással foglalkozó cégeknél és használt építőanyagokat kínáló telepeken találhatunk. Figyeljünk azonban oda az ólom alapú festékekre és a régi szögekre!

Próbáljuk ki a bambuszpadlót! Környezetbarát, tartós és olcsó megoldás.

Mérgező felületkezelés

• Hacsak lehetséges, kerüljük az alábbi vegyszerekkel kezelt faanyagokat.
• Réz-króm-arzenát (CCA). Az ezzel kezelt fa nem aprítható mulccsá, s nem is égethető el, mivel mérgező anyagok (pl. arzén) szabadul fel belőle. Európában igyekeznek kivonni a forgalomból a lakóhelyiségekbe, játszóterekre és a közterületi padokra szánt, CCA-val kezelt faanyagokat.
• Ammónia-réz kvaterner (ACQ). Noha elvileg kevesebb veszélyt jelent a környezetre, mint a CCA, az ACQ-tartalmú hulladékok biztonságos kezelése még nem megoldott.
• Kreozot. Igen mérgező anyag, ingerelheti a bőrt és a szemet. Hulladékának kezelése egyelőre nem megoldott.
• Pentaklór-fenol (PCP vagy penta). Szerves klór-tartalmú fakonzerváló szer, a hírhedt DDT és Agent Orange rokona. Egyes vizsgálatok szerint kimerültséget, émelygést, allergiát, sőt rákot okozhat. Több országban is betiltották.
• Könnyű, szerves oldószeres tartósítószer (LOSP). Gyakran tartalmaz PCP-t és más mérgeket. Gyártása során a szénhidrogén-oldószer gőzei nagy mennyiségben szabadulnak fel, és a talajba is beszivároghatnak.
• Mesterséges rovarirtó szerek. Egyes összetevőiket, többek közt a lindánt, a dieldrint és a benzol-hexa-kloridot rákkeltő hatásúnak tartják.