Pincék felújítása

A falak és a padló felületi kezelése

Helyreállítás felületi anyagok alkalmazásával

A teljes felújításnak mindig része a felületképzés kisebb vagy komolyabb helyreállítása: újrafestés, -vakolás vagy a fal kijavítása. Ez csak kiegészítő módszer kellene hogy legyen, ennek ellenére gyakran ez az egyedüli be­avatkozás, amelyet a nedvesedés megszüntetésére végrehajtanak. Ennek általában anyagi oka van, az alapos helyreállítás költségei ugyanis lassan megtérülő kiadások.

A felújítási módszer kiválasztásának része az előze­tes költségbecslés, ezt a munkák megkezdése előtt el kell végezni. Sze­rencsés, ha a falak károsodása nem jelentős, ebben az esetben a felület javítása is elégséges lehet. A felületkezelés elsősorban esztétikai szerepet tölt be, ez gyakran tudatos célként jelenik meg, ilyenkor viszont csupán a probléma elfedését jelenti, nem az eredeti állapot tényleges helyreállítását.

A műemlék jellegű épületek mennyezetének felújítása az esetek 90 %-ában a vakolat kijavítását jelenti. A 11. táblázatot elsősorban a vakolt felületek szempontjából állítottuk össze, hasonló táblázatot készíthetünk a többi esetre is (nyers, vakolatlan téglafal, kőfal javítása, más, speciális falfelület). Természetesen az áttekinthetőség érdekében meglehetősen leegy­szerűsítettük a táblázatot, minden mező külön fejezetet, szakmai érteke­zést érdemelne.

11. táblázat. A falfelület helyreállítása a károsodástól függően.

[table id=222 /]

A nedvesség okozta felszíni károsodást általában javítóvakolattal, jobb esetben javítóvakolat-rendszerrel szüntethetjük meg. A javítóvakolat nem levédett, pontos megnevezés, ezért találkozhatunk többféle termékkel ezen a néven. Javítónak nevezik pl. a gipsz alapú állagjavító habarcsot, a beton utólagos javításához használt habarcsokat stb. A pontosság ked­véért ezért megfelelőbb a WTA javítóvakolat megnevezés, amely ponto­san meghatározza a termék tulajdonságait.

(A WTA a „Wissenschaftlich-Technische Arbeitsgemeinschaft für Bauwerkserhaltung und Denkmalpflege” – „Tudományos Technikai Munkaközösség az állagmegóvás és műemlékvédelem területén” rövidítése. Feladata a renoválással, felújítással kapcsolatos technológiák, irányelvek kidolgozása. Ezen irány­elvek és adatlapok Németország határain kívül is ismertek és haszná­latosak – így pl. a 2-2-91 számú irányelv amely a javítóvakolat-rendsze­rekkel foglalkozik.)

A WTA javítóvakolat a meghatározás alapján olyan száraz habarcske­veréket jelöl, amely rendkívül pórusos, ezért nagyon jó páraáteresztő képessége van, de nagyon jó védelmet nyújt a kapilláris felszívódás ellen is. Ezzel a meghatározással megkülönböztethetjük ezt a keveréket az építkezéseken a különböző adalékanyagok hozzáadásával készített habarcstól.

A boltozatok esetében nagyon nehéz megállapítani, milyen mértékben használjunk javítóvakolatot a felújításra, mivel a hosszú ideig tartó beázás következtében a szerkezet nedvességtartalma nagyon nagy. Habár a fel­újítás során a nedvesedés okát általában megszüntetik, pl. kicserélik az átnedvesedett réteget a boltozat fölül, a szerkezetben maradt nedvesség és sótartalom komoly kockázatot jelent.

Másrészt viszont a boltozat egész felületére felhordott javítóvakolat komoly költséggel jár, és első pillantás­ra nehezen indokolható. A leggyakoribb megoldás, hogy meghatározzuk a legnagyobb kockázatot jelentő részeket, és ott használunk javítóvakola­tot, vagy egyeztetjük a helyiségek üzemeltetésére, valamint a felület­képzésre vonatkozó igényeket (elég-e a lazúrtechnika, az időnkénti javítá­sok vagy szükséges a javítóvakolat).

A falfelületek felújításakor figyelembe vehető terhelések közül a pincé­ben a nedvesedés a legveszélyesebb (12. táblázat), az összes többi a fel­menő falakhoz hasonlóan hat itt is.

12. táblázat. A károsodás oka.

[table id=223 /]

A nyers felületű tégla- vagy kőfalaknál leggyakrabban alkalmazott fel­újítási technológia a fal fugázása. Ez lehet felszíni jellegű – amikor csak kijavítjuk a régi fugázás hibáit – vagy alaposabb. A felszíni fugázás mély­sége 20-30 mm, nincs hatással a fal teherbírására, csak a falfelület egy­ségesítésében játszik szerepet. A mélyfugázás 30-100 mm mélyen javítja ki a korábbi fugát. Ennek már statikai jelentősége is van, növeli a fal szi­lárdságát. A mélyfugázáshoz különböző cement alapú habarcsokat hasz­nálunk, amelyeknek nagyobb a húzószilárdsága.

A pincék falfelületének fugázását a falak, a födém és a padló nedvesség­tartalmának figyelembevételével tervezzük meg, az eljárás nem módo­síthatja jelentősebben a fal páraáteresztő képességét. A vízzáró szigete­lésű helyiségek esetében radikálisabb megoldást választhatunk, a műemlék­pincéknél azonban a nedvességtartalom mellett számításba kell venni a statikai szempontokat is. Ügyelni kell arra is, hogy a teherbírást javító, mélyebb fugázás nagymértékben rontja a fal diffúziós jellemzőit is. Az utolsó víztaszító réteg felhordása és a fal felületképzése után általában javul a helyzet, bizonyos időközönként ezért érdemes ezeket felújítani.

Festékek, bevonatok

A vakolat bizonyos károsodásait a leggyakrabban újrafestéssel, színes be­vonattal állítjuk helyre. A 13. táblázat tartalmazza az ehhez használt leg­fontosabb festéktípusokat. A falak és a pince felújításához nem meg­felelőek az akrilát alapú festékek, mert magas a diszperziós anyag tartalmuk, ezért ezeket nem is tüntettük fel a táblázatban.

13. táblázat. A legfontosabb festéktípusok

[table id=224 /]

Padló

A pincepadlók problémáiról külön könyvet lehetne írni, ezért csak az egyes építészeti és statikai szempontokra térünk ki. Az újabban épült házak alulról általában megfelelően szigeteltek. Más a helyzet azonban a mű­emléképületekben, ahol, akárcsak a falaknál, a padlószerkezet esetében is figyelembe kell venni a környezetükben lévő épületszerkezetek ned­vességtartalmát. Ugyanis, ha az egyik szerkezetet szigeteljük, az lényeges hatással van a többire is.

Ha pl. vasbeton aljzatot építünk, a korábban a padlón át elpárolgó nedvesség a falakba kerülhet, jelentős statikai és építészeti problémákat okozva. Ha új padlót tervezünk, ezt mindenképp vegyük figyelembe, és olyan megoldást válasszunk, amely nem növeli a csatlakozó pinceszerkezetek nedvességtartalmát.