Hogyan tervezzünk télikertet? Fontos: szellőzés, üvegezés, benapozás!
Szakszerű építésű télikert
Az üvegezett terek létesítésének elsődleges célja a lakóérték növelése. A napenergia az úgynevezett üvegházhatás jóvoltából e terek temperálásában hasznosul, s ez gondos tervezés esetén hozzájárulhat az épület energiaszükségletének mérsékléséhez is. A hőmérsékleti viszonyokat a felületek sugárzásátbocsátó képessége determinálja.
Ezek az üvegépítmények markánsan elkülönülnek az épület tömegétől, s céljuk igen különböző lehet:
- szolgálhatnak fűtetlen, üvegezett előtérként a külső és belső tér között ütközőzónát (pufferteret) alkotva, és csak kevés növénnyel díszítve;
- lehetnek a szó szoros értelmében vett télikertek, amelyekbe növényeket helyeznek el. Ezek fűtetlenek, s tartózkodásra csak időszakosan használhatók;
- kialakíthatók lakótérként, ez esetben kevés növény van bennük, de állandóan fűtöttek.
A télikerteknél fontos a tájolás a benapozás és annak következményei miatt:
- súlyos páraveszéllyel kell számolni a lakótér részeként használt üvegezett tereknél, K/NY és fűtetlen puffertereknél E irányába történő tájolás esetén;
- télikert D és K/NY égtájak felé egyaránt tájolható, de energiamegtakarításra biztosan csak a D-i oldalon lehet számítani;
- a puffer tér minden égtáj irányában eredményez energiamegtakarítást.
Következtetés: a tér használati intenzitásának és a növények mennyiségének növelése az energiaszempontból hatékony és páratechnikailag aggálytalan megoldást lényegében lehetetlenné teszi.
Épülethez bárhol kapcsolható, utólag bármikor telepíthető szokványos télikert.
- Energiatakarékos télikert tervezési elve
- Homlokzati nyílászárók és üvegfelületek szigetelése
- Télikertek és benapozás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Télikert a lakásban, a lakás a télikertben. Egyszerű külsejű lakóház elegáns, mondhatni modern belsővel.
Lakóház nappalijához kapcsolt télikert tetőtéri légfűtő ablakokkal. Üzemében nyáron az üvegtetőben lévő ablak van nyitva szellőztetésre. Ősszel és tavasszal viszont a tetőtéri három (bukó) kisablak nyitásával lesz teljes és tökéletes a természet adta légfűtés a lakótér felé.
A télikertek kialakítása
Az üvegezett terekkel szemben támasztott főbb követelmények az alábbiakban foglalhatók össze:
- statikailag méretezett, korrózióálló, az üvegezés fogadására alkalmas tartószerkezet;
- a fej fölötti részeken a biztonsági előírások szerint megválasztott üvegezés;
- megfelelő téli hő- és páravédelem;
- megoldott csapóeső-biztosság és csapadékelvezetés;
- kielégítő nyári hő- és sugárzásvédelem.
Az energiahatékonyság szempontjai érvényesíthetők, ha
- a térmélység nem túl nagy;
- a szerkezet legalább a homlokzat egynegyed részét takarja;
- télikert jellegű használat esetén a térhatároló felületek legalább hőszigetelő üveggel üvegezettek;
- a belső térrel határos szerkezet és a padló a hőtárolás követelményét kielégíti (az utóbbi még hőszigetelő is);
- a tér a nyári komfort érdekében árnyékolóval felszerelt, és intenzíven szellőztethető.
Az építési piacokon a hőhídmentes alumínium, a PVC és az alumínium-profilokkal kombinált fa- (ragasztott fa) keretek egyaránt fellelhetők. Az üvegezés minősége a télikert hő- és páraviszonyait, ezáltal a teret használók komfortérzetét valamint az épület fűtési energiaszükségletét alapvetően meghatározza.
A napból érkező rövidhullámú sugárzásnak kisebb hányada jut át a hőszigetelő és hővédő üvegeken, mint az egyrétegű üvegen, ezáltal energiahozamuk kisebb – s ez kedvezőtlen. Téli hőveszteségük viszont az egyrétegűekénél lényegesen mérsékeltebb – s ez kedvező. A hőszigetelő és hővédő üvegek tulajdonságai tehát ellentmondásosak.
Az épület tömegéhez kapcsolt télikert, ahol a belső légtér független a lakóhelyiségektől.
Az egyik legegyszerűbb szokványos télikerttípus: az épülettel párhuzamos, négyzetes alaprajzú megoldás a) félnyeregtetővel; b) manzárd jellegű félnyeregtetővel.
Az épületre merőleges alaprajzú télikert hőtechnikai szempontból gazdaságosabb, míg építészeti értékeit a kapcsolt együttes határozza meg a) normál nyeregtetős; b) kontyolt tetőlezárású.
Kifejezett előny, hogy hővédő üvegekkel – alacsony páratermelődés mellett – a párakicsapódás elkerülhető. A használati időtartamot a normál hőszigetelő üveg körülbelül egy hónappal, a hővédő üveg csaknem két hónappal nyújtja meg.
A ház fűtésienergia-felhasználását a fűtetlen télikertek kedvezően befolyásolják. A fűtésienergia-igényt egy normál hőszigetelő üvegezésű télikert 5-10 százalékkal, hővédő üvegezésű változata akár 10-20 százalékkal is csökkentheti.
Az épülettel párhuzamos alaprajzú télikert „sarkított” végkialakítással és épületről futtatott félnyeregtetővel a) egyik; b) mindkét végén kimetszett változatban.
A télikertek a fej feletti felületeken ragasztott biztonsági üvegtáblákkal vagy üregkamrás szervesüveg-elemekkel készülnek. Ezek beépítése a fogadó keretvázra nyomáskiegyenlítő és vízlevezető hornyolással kialakított profilokra, tömítetten, fedősínekkel beszorítva történik.
Ahhoz, hogy az üvegezett felületeken a belső térbe bejutó napsugárzás a téli és az átmeneti, tavaszi-őszi évszakokban hasznosuljon, egyrészt hőtároló tömegre van szükség, másrészt arra, hogy az éjszakai hőveszteség korlátozott legyen. A sugárzási energia mennyiség felvételére és tárolására a padló és a belső térrel határos fal szolgál. Ezért van szükség arra, hogy a télikertet részben tömör fa válassza el a belső tértől, s hogy a tér ne legyen túlbútorozva. A hőveszteség mérséklése érdekében a padló hőszigetelt.
Épület tűrési pontjához kapcsolt, párhuzamos alaprajzi formájú télikert félnyeregtetővel a) belső; b) külső sarokkapcsolással.
Épület külső törési pontjához kapcsolt, „metszett” vagy lesarkított alaprajzú télikert a) sarokkimetszéssel; b) kettős sarokkimetszéssel.
Sokszög alaprajzú épülethez kapcsolt télikert a) hatszög/fél; b) hatszög/negyed alaprajzi, illetve tömegformálásban.
Légállapot-szabályozás nyáron
Az üvegházhatás természetesen nyáron is érvényesül, s ez az üvegezett terekben elviselhetetlen viszonyokhoz vezethet. A védelem a napsugarak távoltartásával, árnyékolással és a hő elszállításával, a tér intenzív szellőztetésével oldható meg.
A leghatékonyabbak a külső síkon vezetett árnyékolók. Az időjárás elleni védelem érdekében mégis gyakran használnak belső oldali árnyékolókat, ezek hatékonysága azonban lényegesen kisebb. Jó szellőzés a légáramnak az egész téren történő (átlós) átvezetésével érhető el. Intenzitása kielégítő, ha az adott helyiségtérfogatra 2-5 %-nyi (m3/m2 alapon) alsó légbevezető nyílást biztosítanak, s a felső légelvezető nyílás keresztmetszete ennek körülbelül ötszöröse.
Télikertek természetes szellőzésének tervezésekor kialakítandó térarányok a) felső; b) alsó szellőzőnyílás esetén.
A nyári sugárzás elleni védelem – és a téli éjszakai hővédelem – az árnyékoló szerkezet kialakításában ésszerűen kapcsolható össze oly módon, hogy az árnyékoló külső felületét a napból érkező rövidhullámú sugárzást visszaverő, belső felületét pedig a hosszúhullámú hősugárzást visszaverő bevonattal látják el.
A télikert vázszerkezete
Többféle szerkezeti anyagot kínálnak télikert építésére a méret, a forma, az elvárt hőszigetelés, a vázszerkezeti karcsúság, tartósság, karbantartási igény, ár és nem utolsósorban a megvalósítandó funkció függvényében. A télikert szerkezete kénytelen elszenvedni az időjárás szélsőséges hatásait, a páratartalom változását – ha növényház, uszoda is van, akkor a belső térben is -, és mindezt alakváltozás nélkül, beázás mentesen, évtizedeken át.
Vázszerkezetként alkalmazhatunk fát, acélt, alumíniumot, műanyagot. A hagyományos építőanyag a fa, a télikerttel szemben támasztott követelményeknek azonban csak jó minőségű, rétegragasztott, gondosan felületkezelt faszerkezet felel meg. A fa a levegőből nedvességet vesz fel (tágul), illetve ad le (zsugorodik), azaz „dolgozik”, ez a felületkezelést károsítja, ezért folyamatos karbantartást igényel. A jó minőségű anyagokból gondosan megépített faszerkezetű télikert talán a legköltségesebb kivitelezési megoldás.
Olcsóbb kivitelű üvegház, télikert építéséhez acél tartószerkezetet lehet használni. Igen stabil szerkezeti megoldás, azonban korrózióhajlama és hőhídmentesítési problémák miatt lakáscélú télikert gyártására ritkán használják. A fa vázszerkezetnél lényegesen karcsúbb profilokból, alumíniumszerkezetből is épülhet télikert, ennek költsége a fa- illetve acélszerkezetekből készülteké között van.
Télikert szerelése faelemekből, üzemileg előregyártott részegységekből. Az ominózus télikert külön alapozás nélkül (is) épülhet, nem kell sávalap, nincs lábazati fal. Az alapterhet a váz alsó impregnált fa (vagy acélcső-csonk) alátámasztása, alul 1-1 járdalap viseli. A belső burkolat a járdaépítési terminológiának megfelelően olcsóbb kavics- és homokrétegre készül megfelelő szegőkiképzéssel. A keret vagy kész télikert vázszerelési állapotban – üvegezés nélkül az ominózus pontonkénti alátámasztással készül.
Üvegezett terhelés viszont a belső, vagyis az alsó burkolat teljes elkészülte után kapcsolódhat az egészhez. Figyelem! A belső, a másik szerelési ábrasoron bemutatott légtechnikai építményt burkolati rétegként kell megépíteni. A fal elemeiben az előregyártott vázelemek helyszíni kapcsolása rejtett csavarozással és (nem látszó) soroló profilokkal történik. A tetőváz és falváz fix kapcsolása mellett mind a tető, mind a fal épülethez való „ültetése” rugalmas mobilitású, tehát enged az esetleges dinamikus mozgás okozta néhány mm-es eltolódásnak, méretváltozásnak.
Az alumínium az időjárási hatásokra érzéketlen, nem korrodál, nem változtatja az alakját, nem öregszik, nem kell utólagosan felületkezelni. Könnyű, jó szilárdságú, „örök életű” szerkezeti anyag. Formailag igen jól variálható, porszórással bármilyen színre festhető. Alumíniumrendszerből viszonylag nagyméretű télikertek, különálló pavilonok, családiuszoda-tetők is építhetők.
Némileg robusztusabb, de költségkímélőbb megoldás műanyag rendszerből építkezni. Ez az anyag elsősorban homlokzati elemek gyártására alkalmas, tetőszerkezeti célra kevésbé javasolt. Télikert homlokzataként és nyílászárók gyártására az átlagosnál stabilabb, 70 milliméteres beépítési mélységű, 5 légkamrás aluplast műanyag profilrendszert alkalmaznak. A tetőt a jól bevált, hőhídmentes alumíniumszerkezettel lehet megoldani.
A télikert nyílászáróinak mennyiségét a közlekedési funkciók és a tájolásból adódó szellőztetési igény határozza meg. A nyílászárók készülhetnek fából, alumíniumból, műanyagból, bukó, nyíló, toló, harmonika megoldással. Nagyon jó szellőztetést eredményez a tetőszerkezet magasabb pontján szerelt tetősíkablak, amelyen keresztül a felfelé áramló meleg levegő szabadon távozhat.
Télikert külső árnyékolása esetén az árnyékoláson kívül a résszellőztetés hűti az üveg felületét a) egy hűtőjárattal; b) szakaszos légjárattal; 1 télikert üvegezett fala (és teteje); 2 szellőztető légrés; 3 külső árnyékoló.
Télikertek váz- és felületi szerkezetének választásánál fontos az elemzés és a körültekintő értékelés. Ne feledjük, ha télikertet szándékozunk építeni, és felkeressük az ezzel foglalkozót, az arra próbál rábeszélni bennünket, amivel az ő vállalkozása foglalkozik, legyen az fém, műanyag vagy éppen fa. Fontos, hogy a döntésünknél a kívülálló szakember véleménye legyen a mérleg nyelve.
A döntéshez fontos mérlegelni, hogy:
- a télikert külső, ún. ablakszerkezete azonos legyen az épületével;
- a télikert külső tetőfelülete már mindentől független fém- vagy műanyag-befogadó profilú legyen;
- a fal és a tető hordozóváza legközelebb álljon a belsőépítészeti igényhez;
- az esetben – kisebb fesztávú télikerteknél -, ha nincs külön vázszerkezete, a határolóknak, mint bordázatnak jól kell viselniük az önsúlyon kívüli meteorológiai terheket (főként hó és szél).
Osztott mezős belső árnyékoló vászonból, kettős sínvezetéssel a) összecsukott; b) árnyékoló helyzetben.
Rolós belső árnyékoló szerkezet a) egymezős; b) kétmezős vagy osztott mezős.
Felső sínvezetésű árnyékolók télikerthez a) tetőárnyékoló; b) tető/fal árnyékoló.
Télikert külső árnyékolásának lehetőségei a) tetőszakasz; b) tető és fal; c) tető és fal egy árnyékolóval; d) szakaszos árnyékoló sorral.
Igényes télikertek tetőzetének a vízállóságon kívül jó hőszigetelő képességgel is rendelkeznie kell. Az ábra szerkezetei jól példázzák a zártcellás és hőhídmegszakítós váz, valamint a kétrétegű üvegezés „együttműködését” a tetőépület kapcsolatban.
Hőszigetelt üvegezésű, hőhídmentes vázszerkezet vízzáró tömítésekkel és párakicsapódást elvezető csatornával.
Télikert szerkezeti elemei és részei 1 vázoszlop; 2 vázszaruzat; 3 talpkeret; 4 osztóborda; 5 szemöldök (keret); 6 záróborda; 7 fal üvegezése; 8 tető üvegezése; 9 takarólécek; 10 szellőzőablakok; 11 tetőszellőző; 12 támaszműködtető; 13 ablakkeret; 14 keresztirányú takaróprofil; 15 csapadékelvezetés; 16 faltőbádogozás; 17 alap; 18 lábazat; 19 támfal; 20 burkolat; 21 hőszigetelés; 22 fix ablak; 23 nyitható felület; 24 termőföld; 25 szűrő- (esetleg fűtő-) réteg; 26 csatlakozó épület.
Hasznosítható üvegház: a télikert, benapozása
A télikert – vagy nevezzük üvegháznak – egyáltalán nem új az építészetben, ugyanis több évszázados múltja van. Arra azonban, hogy miből és hogyan építsünk télikertet, számokban alig mérhető mennyiségű tapasztalat (mondhatjuk úgy is: fejlesztési eredmény) áll rendelkezésünkre.
Az üvegházról
Az üvegfelülettel való hőnyerés megfontolást és áldozatot követel. Az átlagosnál nagyobb üvegfelület nemcsak drágább, hanem a napsütés nélküli időszakokban az átlagosnál védtelenebb épületrészben nagyobb teljesítményű fűtőberendezést is kell beépíteni – természetesen nagyobb költséggel.
Az egyszerű hasznosítás esetében az egyetlen lehetőség az volt, hogy az üvegfelületeket a napsütés nélküli időszakokban a túlzott hőveszteség ellen mozgatható szerkezetekkel védték.
A napenergia fokozott hasznosítását – ha nem is egészen tudatosan – a hagyományos építészet is alkalmazta. A tehetősebb emberek épületeihez csatlakozó üvegezett veranda tökéletesen ellátta azt a feladatot, amit egy korszerű szolárhasznosítótól elvárunk: energiahiányos időszakban hasznosította a sugárzást, és a hideg napokon védte a lakóhelyiségeket.
A természetes energiaforrások hasznosításának fokozott igénye miatt ezek a szerkezetek – ha megváltozott formában is – újra megjelentek. A ma használt növényházváltozatok többsége nem a lakóépület szerves része, hanem egy hozzáillesztett ipari szerkezet. Ez minden bizonnyal előnyös az energiatakarékosság szempontjából, de kérdéses, hogy energetikai és használati szempontból megéri-e az árát.
Jobb megoldás a lakótérhez teljes értékű határolófallal kapcsolódó üvegház, amely a falon levő nyílászárókkal összenyitható, de el is zárható egymástól, ezért főként az előnyei érvényesülnek:
- fokozott sugárzás esetén a tereket összenyitva mérsékelhető a meleg;
- csökkent sugárzás esetén az üvegházból szellőztethetünk, ami kisebb lehűlést okoz a szobában;
- téli, sugárzás nélküli időszakban az üvegház javítja a szoba hőszigetelését, enyhíti a szél kellemetlen hatását.
A lakótér bővítésével utólag kialakított, ma divatos zárt üvegveranda csak időszakosan használható helyiség. „Fűtése” csak a lakott tér hőveszteségéből származik, ezért a három téli hónapban nem nagyon használható.
Az épülettel együtt tervezett, azzal összefüggő üvegház többnyire a ház része, ami újabb problémákat vet fel. Ezek a hangsúlyossá tétel végett általában mértéktelenül megnövelt terek télen és nyáron egyaránt túlságosan védtelenek. A téli védtelenség még enyhíthető azzal, hogy ilyenkor nem használják, mivel jóval hidegebbek, mint a józanul méretezettek.
A nálunk kedvezőtlenebb adottságú országokban jóval gondosabban mérlegelik az üvegezett terek kialakítását. Az északi népeknél az ominózus háznál csak a hasznos nap sugárzási irányban van csupa üvegfelület, a mellékirányok felé eső terek védettek. A téli energiatermelés szempontjából lényeges sugárzási irányokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ebben az időszakban jelentős napsütést csupán a délkelettől délnyugatig terjedő szakaszban remélhetünk. Az üvegfelületet – miként azt az észak-európai épületnél láttuk – elegendő ilyen mértékben kinyitni.
Ennél lényegesebb a napmagasság változásához való igazodás. A fűtési időszakban a déli irányú napmagasság nem nagyobb 40-50°-nál. A jól megtervezett hasznosítótér az ennél magasabbról érkező nyári napsugarakat nem engedi a lakott térbe. Erre mutatott jó példát a tömör tetőfelületű üvegezett veranda.
Éghajlati adottságaink miatt fontos, hogy a hőhasznosító üvegház nyári működésével is foglalkozzunk. Veszélyes, ha a látott példákat mérlegelés nélkül kívánjuk itthon követni a helyi meteorológiai adottságok figyelembevétele nélkül. Magas külső levegő-hőmérséklet esetén ugyanis egy zárt, üvegezett térben elviselhetetlen klíma alakul ki, amelynek mérséklésére két alapvető megoldás van: az árnyékolás és az átszellőztetés. A külföldi házakon számtalan árnyékoló szerkezetet találunk, amelyeket – eltekintve a sugárzás hatására elsötétülő, ún. fototrop üvegtől (amely drága és várhatóan a téli napsütést is csökkenti) – két alapvető csoportra oszthatunk: a kívül illetve belül elhelyezett árnyékolókra.
A napsugárzás beesési szögei 12 órakor az évszakforduló napokon (északi szélesség 47°).
Az épület és a télikert benapozása észak-déli épülettájolás esetén. Az alacsony nappálya a téli, a magas a nyári időszakra jellemző.
A külső árnyékoló ideális, mert a sugárzást az üvegen kívül tartóztatja fel, s így az nem jut a belső térbe. Hátránya technikai: az időjárás hatásainak kitett szerkezet, amely mozgatható is, hamar elhasználódik.
A belső árnyékoló nem használódik el olyan gyorsan, de miután a napsugarak nagyobb részét elnyelte, felmelegszik, és így a teret melegíti. A fémszövésű árnyékolók fokozottan fényvisszaverők, s így a változatlan hullámhosszúságú visszavert fény újra áthatol az üvegfelületen.
Önállóan vagy árnyékolóval kombinálva alkalmazzák az üvegtér-átszellőzőket, ahol a térben keletkezett hő alul és felül nyitható nyílásokon át távozhat. Hátrányuk, hogy viszonylag kis hatásfokúak, és mivel nyitva tartásuk éjszaka is szükséges, beázhatnak, továbbá rajtuk keresztül különféle állatok közlekedhetnek. Sokkal kézenfekvőbb volt a klasszikus megoldás, a felesleges sugárzás kirekesztése zsalutáblákkal, vagy az üvegezés nyári leszerelése.
Tapasztalati adatok szerint a hőhasznosító üvegház az üvegfelülettel azonos nagyságú teret képes temperálni. Ez az összefüggés – át-szellőzéssel és árnyékolással – nyáron is igaz.
A hőhasznosító üvegház télen csak akkor véd, ha tömör hőszigetelő teteje van. A vízszintes üvegezés mozgatható táblákkal viszonylag egyszerűen hőszigetelhető.
Egyszerű, több évtizedes korú családi ház hozzákapcsolt télikerttel, ahol a komfort és a kert, valamint a Nap felé való feltárulkozás óriási mértékben javítja az értékeket.
Családi ház oldalkerti toldaléka, télikerttel. A több évtizedes korú házhoz kapcsolt télikert megváltoztatta a képet, az értéktényezőt.
Az épület mellé épített télikert vagy növényház benapozása tájolástól függően a) északi oldalra; b) keleti oldalra; c) déli oldalra; d) nyugati oldalra telepítve; 1 a Nap látszólagos mozgása folytán besugárzott mező; 2 télikert vagy növényház; 3 lakóépület vagy egyéb, gazdasági épület.
A növényházakat és télikerteket érő napsugárzás beesési szöge és a sugárzás számítható intenzitása a) nyáron; b) ősszel és tavasszal; c) télen.
A nyári túlmelegedés elkerülése érdekében tanácsos a télikert Nap elleni védelmét megoldani.
Építészeti forma
A télikert legfontosabb meghatározó eleme mind esztétikai, mind gyártási szempontból a tetőszerkezet. A helyiség általában az épület valamely homlokzatához csatlakozik, így befedéséhez leggyakrabban félnyerges vagy nyeregtetős megoldást alkalmaznak. Igen esztétikus, ezért javasolt – a beépítendő helyszín függvényében – a negyed- vagy félkör alapterületű, sugaras tetőkialakítású térlezárás. Megoldható az épület tetőszerkezetéhez csatlakozó, azt azonos vagy enyhébb szögben folytató tetőkialakítás is.
A homlokzat magassága általában 2,2-2,8 méter, amely az épületen mért maximális tetőindító magasság függvényében (a minimum 7-20°-os tetődőlést megtartva) növelhető. Az egyedi tervezési és gyártási lehetőségek felhasználásával szinte bármilyen télikertforma megvalósítható, az a legfontosabb, hogy a télikert harmonikusan illeszkedjék a meglévő épülethez. Kialakításánál érdemes igénybe venni a ház tervezője és a télikertgyártó segítségét.
A helyiség méreteit elsősorban a télikertnek szánt funkció határozza meg. Az akár 5-10 négyzetméteren – a homlokzati falból háromszög, négy- vagy hatszög alakú alapterületen – „kiugratott” télikert növényekkel betelepítve vidám, kellemes színfoltot, oázist varázsolhat a lakásba. Ideális a 10-20 négyzetméteres beépítési méret, ekkora területen már több funkció megvalósulhat. A télen is zöld növények között kellemes a pihenés, olvasás, sőt a munkavégzés is. Ennél is nagyobb alapterületen a növények mellett már medence, uszoda kialakítására, sport-, szabadidő-, pihenőterek kialakítására is lehetőség van.
Átlátszó üvegtábla viselkedése napsugárzás esetén.
A télikertek használata (szellőztetés), hőszigetelő üveg
Annak érdekében, hogy az üvegezett tér pozitív hatásai érvényesüljenek, a télikert szerkezeteinek tudatos használatára van szükség. Ettől függ, hogy elérhető-e általuk energiamegtakarítás, vagy éppen ellenkezőleg, növelik az épület energiafelhasználását.
Tudomásul kell venni, hogy:
- az északi puffertér télen nem alkalmas huzamos tartózkodásra és növények nevelésére;
- a télikertben csak akkor lehet tartózkodni, ha léghőmérséklete >18°, s ez nem biztosítható a lakótér felé vezető ajtó nyitva tartásával;
- a növények érdekében szükség lehet kiegészítő fűtés betervezésére, amely 4°C alatt üzembe lép;
- nyáron a kívánatos légállapot viszonyok eléréséhez a szellőzők és az árnyékolók ésszerű működtetése elengedhetetlen.
A köztudatban is úgy él: az üvegezett veranda, a télikert a családi házak tartozéka. Az elmúlt évtizedben megvalósult sikeres példák bizonyítják, hogy többlakásos házak lakóértékének növelésére is alkalmasak, s körültekintő tervezéssel, üzemeltetéssel energiafelhasználás szempontjából is hasznosak lehetnek.
Üvegtetők ereszcsatorna nélküli ereszei a) egyrétegű, normál; b) egyrétegű, alátéttel; c) peremes hőszigetelő üveggel; d) hőszigetelő üveggel és alumínium szegőprofillal; e) hőszigetelő normál és peremes üvegek ütköztetésével; f) szimmetrikus ütközéssel, erősítőlemezzel; 1 síküveg; 2 síküveg alátét; 3 ragasztó; 4 peremes hőszigetelő üveg; 5 hőszigetelő üveg; 6 gumiprofil; 7 kitt; 8 fugázókitt; 9 alumínium beakasztóprofil; 10 rugalmas fémlemez; 11 vázszerkezet.
Szerelt favázas télikert automatikus légcseréje falazott építésű légjárattal. Az ominózus télikert szükséges szellőztetését a nyári melegben az ajtók nyitva tartásával vagy beépített alsó vezetésű, majd bukó légjáratú rendszerrel tudják tökéletesen megoldani.
Az utóbbi, vagyis a légcsatornás szellőztetés szabályozhatóbb légcserét biztosít, valamint egészen minimális a huzatérzet, míg ajtók kinyitásával, főként lakáson keresztül nehezebben viselhető el a nem kívánt légmozgás. Az ábrasoron látható szellőztetési rendszernél a télikert esetén a bukó légjárat tulajdonképpen kettőzött üvegfelülettel van megoldva úgy, hogy a hőszigetelő üvegezés kívülről változatlan, míg a belső egyrétű üveg nyitható keretben van elhelyezve, a takaríthatóság miatt.
A szint alatti csatornák járdalapból és YTONG téglaelemekből készülnek, körül burkolt táblás hőszigetelővel. A hőszigetelő anyaga minden esetben zártcellás polisztirol.
A burkolat teljes padozat alatti légcsatornák sokasága, „hasított” kerámia elemből készül aljzat- és hűtő- (ha kell fűtő-) rendszerként. Erre kerül ráhelyezésre a helyiség padozati burkolata, ragasztással.
Szuper hőszigetelő üveg
Az eddig ismert üvegezések közül talán legkorszerűbb az IPLUS 3C S háromrétegű üvegrendszer. Az ún. passzívházakhoz nincs szükség fűtési rendszerre, csak high-tech üvegekre. A modern high-tech üvegek családjába tartozik az Interpane legújabb terméke, az IPLUS 3C S, amely véd a hőveszteségekkel szemben, s egyúttal a napfény energiáját is hasznosítja.
A passzívház az alacsony energiaigényű házak következetes továbbfejlesztéseként jött létre. Az ilyen házak fűtésienergia-szükséglete kb. 75%-kal, hagyományos épületekhez viszonyítva pedig akár 85%-kal is alacsonyabb lehet. Emiatt feleslegessé válik a hagyományos fűtőrendszer beépítése, mivel a szükséges energia passzív módon rendelkezésre áll. Az energetikai szempontból optimális ablakszerkezetek bár beengedik a fényt a helyiségekbe, kifelé a meleg mégsem tud elszökni. A maradék energiát az elektromos eszközök (izzólámpa, hűtő, tv) és a lakók által leadott meleg biztosítja.
Az ún. U-érték az épülethéjak hőszigetelésének mértékéről ad információt. Minél kisebb ez az érték, annál nagyobb az energiamegtakarítás. Az Interpane által gyártott IPLUS 3C S háromrétegű hőszigetelő üveg Ug-értéke 0,51 W/m2K. Az üvegezés három lapból áll. A köztes tereket kripton nemesgázzal töltik ki, ami jobban szigetel a levegőnél, ugyanakkor a fényáteresztést nem csökkenti. Ezenkívül a külső és a belső üveglapokat belülről leheletnyi vékony és gyakorlatilag láthatatlan fémréteggel látják el. E „fűtőrétegen” akadály nélkül áthalad a rövidhullámú nappali fény, míg a hosszúhullámú hősugarakat a lakótér felé visszaveri.
A legkorszerűbb HIPLUS 3C S hőszigetelő üveg, melynél az Ug-érték 0,5 W/m2K. A háromszoros hőszigetelő üvegezésnek és a két rétegnek köszönhetően az Interpane HIPLUS 3C S terméke kiváló hőszigetelést ér el nagy fényáteresztés mellett 1 és 3 belső üveg + hővédőréteg; 2 kriptongáztöltés; 4 közbenső üveg; 5 távtartók; 6 páramentesítő, vagyis szárító anyag; 7 butil ragasztás; 8 polysulfid tömítés.
Fa tartószerkezetű télikertek hőszigetelő üvegezésének csomópontjai a) kapcsolt tartószerkezettel; b) nyitott horonnyal; c) fa takaróléccel és pattintható fémlemez védőelemmel; d) alumínium profilléccel; e) gumiágyazatra alumínium takaróléccel kombinálva; f) kombinált tartójú alumínium szerelőelemekkel.