• toszkán stílus

Le Fontanelle (toszkán stílus)

A Le Fontanelle nevű kúria a toszkán vidéken, Sienától nem messze, a hegytetőt koronázó Montalcino falu közelében található. Eredetileg megle­hetősen jellegtelen, célszerű épület volt: az állatokat a földszinten tartották, a ház tulajdonosai az emeleten laktak. Piero Castellini Baldissera, Milánóban dolgozó olasz építész tizenhat évvel ezelőtt vásárolta meg az ingatlant. Fiával, Nicolòval, aki Londonban belsőépítész, fokozatosan alakította át a szomszédos házzal együtt kényelmes, stílusosan rusztikus lakká, ahová a városi élet nyüzsgéséből menekülhetnek.

Fent: Le Fontanelle több helyiségéhez hasonlóan Adam Alvarez az étkező falát is sárga okkerrel festette. Így harmonizál az étkezőasztal és a székek natúr fafelületeinek színeivel, míg a kék-szürke portrék és a festett székek tónusai a kék színezésű és színtelen üveg asztalneművel mutatnak rokonságot.

Fent: A zongorán fehér szobormárványból faragott klasszicista mellszobor áll.

Fent: Le Fontanelle-ben a zongora csak dísz (húrjait, kalapácsait kiszerelték), és kifejezetten meleg patinája, szép rajzolatú diófa berakása miatt vásárolták meg. Mögötte a falon, ovális medalionban római istennőt ábrázoló klasszicista féldombormű látható. Fehér és terrakotta színű keretében szalagok, kalászok, valamint egy-egy rozetta szerepel.

Fent: Ez a hálószoba külső lépcsőn közelíthető meg. A falakat vékony rétegben sárga okkerrel festették. Ez folytatódik a vakolt mennyezeten a gerendák között, amelyeket a tartógerendákhoz hasonlóan sárgára festettek. Színük a csíkos függönyökön és az ágytakarókon ismétlődik. A sarokpolc mahagóniból készült, rajta Le Fontanelle kertjében szedett virágok láthatók.

Először a tágas kerteket alakította ki, amelyek a bő vízellátásnak köszönhetően pompáznak. Erről kapta nevét a ház – Le Fontanelle jelentése ugyanis: „cserme­lyek”. Teraszok, lugasok tagolják, pázsitja dús, gazda­gon benőtték a növények – nevezetesen szőlő- és futó­rózsafajták -, így gondozott, és mégis természetes benyomást kelt, ami a kúria architektúrájára és díszíté­sére is jellemző.

Mindenütt természetes anyagok: vakolatlan, téglarakású boltívek, festett vakolt falak, terrakotta járólapok. Ugyanonnan származnak, ahonnan a díszítőpaletta fes­tékei: az idilli toszkán vidékről, amelyet az itáliai rene­szánsz festményekről ismerhetünk.

Fent: Le Fontanelle hálószobája. A méretes ágyhoz katonai stílusú baldachin és két, pajzs alakú, kárpitozott fejtámla tartozik. A csíkos ágytakaró és a drapériák anyaga a tulajdonos, Piero Castellini Baldissera C&C kollekciójából származik. Az aranysárga csíkok kiegészítik a falak toszkán okkerét és az áttetsző függönyök halvány citromsárga színét, míg a hűvösebb tónusokat a szürkés színű és kék csíkok biztosítják.

Fent Fent: A kéttónusú csíkozás az egyik hálószoba falán is megjelenik. A kézzel festett sávok visszafogottabb színeit ismétli a luccai directoire stílusú szék kárpitozása és a rádzsasztáni kovácsoltvas ágyon látható takarók, drapériák (a C&C kollekcióból).

Fent: Márványoszlopok és -golyók mintagyűjteménye a szalonban. A márvány jórészt a környékről származik.

A környéken fellelhető sziénabarna, umbrabarna, rézvörös, okkersárga és okkervörös talaj és agyag színei első pillantásra felismerhetők a festett felületeken és a bútorszöveteken, csakúgy, mint a környékbeli, alberese néven ismert mészkő halvány elefántcsontszíne és me­leg sárga tónusai (a közeli hegytetőkön levő erődített kisvárosok falait is ebből az anyagból emelték). A cipru­sok soraival váltakozó tölgyesek és gesztenyések, szőlőskertek, olajfaligetek barnái és zöldjei is fontos szerephez jutnak, mint ahogy a toszkán égbolt kékje is, amely csaknem fehér; halvány okkerrel, rozsdavörössel és sárgával árnyalva, amikor köd lepi a tájat; tiszta, át­tetszően kék nyáron, a déli napfényben; szürkületkor pedig halványlila és levendulakék árnyalatok jellemzik.

E színeknek is köszönhető, hogy a ház harmonikusan, szervesen illeszkedik környezetébe: sehol sem tűnik mesterkéltnek, és a berendezés is ezt erősíti. Különösen fontos szerep jut ebben a 18. Század végén Luccában készült directoire stílusú székeknek, pamlagoknak, a Venetóból és Alto Adigéból származó arte povera fes­tett székeknek, szekrényeknek, a vidék vadászhagyo­mányaira utaló jávorszarvasagancs székeknek, valamint a 19. Századi és modern bútoroknak, amelyeket Piero cégének hagyományos stílusú, C&C textíliáival kárpi­tozták – ilyenekből varrták a függönyök és az ágytaka­rók egy részét is.

Az összképet erősítik a dísztárgyak is: az olasz üveg-­nemű, itáliai márványok; az 1930-as évek híres építésze, Piero Portaluppi eszközei; tájképek, földrajzi témájú nyomatok és klasszicista szobrok jelzik: Toscana a reneszánsz óta vezető szerepet tölt be a klasszikus építészet, ornamentika és dekoráció megújításában.

„Művészként Piero mindig az újat keresi: tiszta vásznat, amelyen kipróbálhatja új ötleteit.” (Nicolò Baldissera)

Fent: Le Fontanelle eredetileg istállóként használt részeiben még megvan a helyi téglából rakott boltíves födém. A vele harmonizáló színű, sárga okker falakat hideg fehérre festett nyílászárók tagolják. Az összhatást a kárpit rózsaszínes vörösei élénkítik.