Alapozás a homlokzatfestésnél
Minden új felületen a biztonságos tapadás érdekében valamilyen módszerrel alapozni szükséges.
Az alapozó kiválasztásának szempontjai a következők:
- Milyen alapfelületre kerül a bevonat?
- Mekkora az alapfelület szívóképessége?
- Milyen kötőanyagú a felhordani kívánt festék?
Az alapfelület típusa (vakolt, beton, fémes) alapvetően meghatározza az alapozóanyag kiválasztását. Vakolt felületeken diszperziós festékbevonatok alá a legáltalánosabban a vízzel hígítható diszperziós kötőanyagú alapozókat alkalmazzuk. Ezek lehetnek színtelenek vagy pigmentáltak. Minden alapozás célja ásványi alapfelületen az alapfelület szívóképességének kiegyenlítése, valamint a fedőréteg jobb tapadásának biztosítása.
Általában nem szükséges az oldószer tartalmú alapozók használata, mivel ezek azzal a veszéllyel járhatnak, hogy megváltoztatják az alap felületi keménységét, túlzott mértékben rontják a páradiffúziós tulajdonságokat. Kötőanyagban szegény, rossz minőségű vakolatokon az ún. mélyalapozás a legtöbb esetben nem képes segíteni. Ez az eljárás csak a vakolt felület 1-2 mm-es felületi rétegét erősíti meg – mélyebbre az alapozó kötőanyaga általában nem tud behatolni. Az 1-2 cm vastagságú, de rosszul tapadó vakolatnak pedig lerontja a páradiffúziós tulajdonságait. A következmény táskásán elváló, rövid idő alatt tönkremenő homlokzat.
Transzparens alapozók
A vízzel hígítható transzparens alapozók a legelterjedtebbek, könnyen feldolgozhatók és a kívánt célnak – szívóképesség kiegyenlítés, porlekötés és tapadóhíd képzése – tökéletesen megfelelnek. Ügyelni kell arra, hogy az alapozott felület sohase legyen fényes, ez azt jelenti, hogy túlzott mennyiségű alapozót hordtunk fel a felületre.
Pigmentált alapozók
A pigmentált alapozók alkalmazását a jobb fedőképesség elérésének célja indokolja. Bizonyos fedőfesték színek és típusok fedőképessége gyengébb a kívánatosnál, így indokolt egy jobb fedőképességű pigmentált alapozóréteg felhordása, amelyen ezután a fedőréteg is jobban fog takarni. Különösen igaz ez sötét színeknél, mint pl. a sötétzöld, kék vagy a nagyon élénk sárga.
Saját alapozók
A szilikát és szilikon kötőanyagú festékek a legtöbb esetben saját alapozóval rendelkeznek. Alkalmazásuk csak bevonatrendszerben lehetséges, és a legtöbb gyártónál ez előírás is.
A szilikát kötőanyagú festékek különösen érzékenyek a precíz és egyenletes alapozásra, a szívóképesség tökéletes beállítására. Rossz minőségű, vagy nem megfelelő alapozás illetve a gyártó előírásától eltérő alapozóanyag alkalmazása a szilikát bevonatoknál törvényszerűen foltosodáshoz vezet.
Oldószeres alapozók
Betonfelületeken sokkal gyakrabban alkalmaznak oldószeres alapozókat, mivel ebben az esetben a páradiffúzió csökkenése nem okoz gondot, viszont az oldószeres termékek a zsíros-olajos szennyeződésekkel szemben nagyobb biztonságot nyújtanak a vízzel hígíthatóknál. A pigmentált alapozók alkalmazása betonfelületeken is hasonló módon indokolható, mint az előzőekben láttuk.
Korróziógátló alapozás
Fémes homlokzati felületeken a bevonatlan acélfelületeket minden esetben korróziógátló alapozással kell ellátni. A korróziógátló alapozás az alkalmazott korróziógátló pigmentek védőhatása, valamint a bevonat rétegvastagsága révén fejti ki hatását. Régebben a korróziógátló pigmentek többsége mérgező, egészségkárosító volt (ólommínium, cinkkromát stb.). A mai korszerű korróziógátló pigmentek már nem mérgezőek, ugyanakkor kiváló korrózióvédő tulajdonsággal rendelkeznek. Ilyen pl. a cinkfoszfát.
A korróziógátló alapozók a legjobban fémtiszta felületen fejtik ki a hatásukat, ezért fontos a felület megfelelő tisztítása és zsírtalanítása. A legjobb felülettisztítási eljárás a szemcseszórás. Ezzel az eljárással kiváló alapfelületet biztosíthatunk minden alapozófesték számára. Sajnos ez a módszer drága és berendezés igényes. Sok esetben, nem túl erősen korrodált alapfelület esetén a gépi csiszolás is megfelelő tisztaságú felületet biztosít. Drótkefézéssel csak rövid élettartamúra tervezett bevonatok alá tudjuk a felületet előkészíteni.
A különféle rozsda átalakító anyagok alkalmazása építési helyen nem ajánlott. Ezek vagy foszforsav-sókat képeznek a rozsdával, vagy pedig tannin-sókat. A képződő anyagok közül csak egyesek oldhatatlanok, így előfordul, hogy oldható vegyületek képződnek, amelyek azután a bevonat alól a csapadékvíz hatására kioldódnak, így a felettük lévő réteg is leválik. Az előregyártó üzemekben történő foszfátozás, megfelelően kontrollált körülmények között kiváló átmeneti korrózióvédelem és jó alapfelület a rozsdagátló alapozók számára.
A tűzihorganyzott és könnyűfém felületek, pl. alumínium festése speciális alapozókat igényel. Ezek kiváló tapadóképességgel rendelkeznek a festendő felületen valamint megfelelő anyagokkal átfesthetők.
Hígítás
Minden alapozó felhordásánál a gyártó utasítása szerint kell eljárni az esetleges hígítás, ill. a felhordandó mennyiség tekintetében egyaránt. Általánosságban ki lehet jelenteni, hogy alapozót minden esetben ecsettel vagy kefével kell felhordani, azért, hogy az alapfelületbe minél jobban bedolgozzuk azt.
További tippeket szeretne?
Festéssel kapcsolatos praktikus ötleteket itt talál: festés ötletek >>