Mit tegyünk lakástűz esetén? Menekülés, megelőzés, felkészülés
Az égésgátló anyagokat ma már mind szélesebb körben alkalmazzák, ám még mindig sok lakásban, családi házban rengeteg a gyúlékony, tűzveszélyes anyag. Ezek táplálják a tüzet, és mintegy bársony¬szőnyeget terítenek a lángok terjedése elé.
Évente ötezer lakásban üt ki tűz Magyarországon. A legtöbb esetben emberi mulasztás, figyelmetlenség, feledékenység miatt csapnak fel a lángok. Az életben maradás másodpercek alatt meghozott döntéseken múlhat. Ám ha mindenki betartja a tűzvédelmi óvintézkedéseket, és jól ismeri a menekülési útvonalat, elkerülhető a tragédia.
Teendők
- Ha forró a helyzet: riasszunk mindenkit, és meneküljünk! Amint füstszagot érzünk, vagy meghalljuk a tűzjelző hangját, kiabálással verjük föl a házat. A család együtt induljon kifelé a menekülési útvonalon. Amennyiben nincs ilyen, a házból kivezető legrövidebb, legbiztonságosabb utat válasszuk. Gyorsan beszéljük meg a többiekkel, hol találkozunk odakint.
- Ne késlekedjünk! Ne fecséreljük az időt annak kiderítésére, mi gyulladhatott meg, és ne bíbelődjünk az értéktárgyak, a személyes holmik mentésével!
- Ellenőrizzük az ajtókat! Mielőtt kinyitnánk egy ajtót, kézfejünkkel érintsük meg a felső részét és a kilincset. Ha meleg vagy forró, a túloldalán lángok tombolnak. Ebben az esetben semmiképpen ne nyissuk ki!
- Óvatosan nyissuk ki az ajtókat! Amennyiben az ajtó nem melegedett át, álljunk mögé, és a lábunkat az aljának támasztva nyissuk ki résnyire. Így meggátolhatjuk, hogy a mögötte felgyülemlett forró levegő vagy füst kivágja. Miután körültekintően kinyitottuk, állapítsuk meg, hogy nem állja-e füst vagy tűz az utunkat. Ha igen, menten vonuljunk fedezékbe.
- Csukjuk be az ajtókat! Csak azokat az ajtókat nyissuk ki, melyeken át kell mennünk, és mindet csukjuk be magunk mögött. Ezzel megakadályozható vagy legalábbis fékezhető a tűz tovaterjedése.
- Lapuljunk a padlóra! Ha füst van, négykézláb vagy kúszva iparkodjunk kifelé, mert odalent tisztább és kevésbé forró a levegő, jobbak a látási viszonyok. Tartsunk nedves kendőt vagy vizes törülközőt az arcunk elé, és azon át lélegezzünk.
- Ne menjünk vissza! Mihelyt a család kijutott az égő házból, gyorsan ellenőrizzük, hogy mindenki jól van-e, s máris hívjuk a tűzoltókat. Ne menjünk vissza a házba!
Vigyázz! Házi kedvencünket menekülés közben hívogassuk, de ne vesztegessük az időt a keresgélésével! A házba addig nem szabad visszatérni, amíg a tűzoltók biztonságosnak nem nyilvánítják.
Az első a menekülés! Ha a lángok közvetlenül veszélyeztetnek, vagy a szomszéd helyiségben tombolnak, illetve fojtogató füst vesz körbe minket, előbb jussunk ki az égő házból, és csak utána riasszuk a tűzoltókat. Telefonálhatunk mobilról, valamelyik szomszéd vagy utcai fülkéből.
Segítség! A kis kiterjedésű, kezdődő tüzet kíséreljük meg eloltani. A kiterjedt lángok megfékezésével ne próbálkozzunk, ez már a tűzoltók dolgai Azonnal riasszuk őket, amint kijutottunk.
Csak óvatosan! Az összes ajtó kulcsát tartsuk könnyen hozzáférhető helyen. Mindenkinek mondjuk meg, hol vannak, a vendégeket se mulasszuk el tájékoztatni erről.
Ne habozz! Szereltessünk fel füstjelzőket, és dolgozzunk ki menekülési útvonalat tűzvédelemre szakosodott cég vagy a tűzoltóság szakemberének segítségével.
Ha a menekülési útvonalat elvágták a lángok
- Húzódjunk biztonságos helyre! Ha nem tudunk kijutni a házból, tereljünk mindenkit egy szobába, lehetőleg olyanba, amelynek utcára néző ablaka van. Vigyük magunkkal a mobilt vagy a vezetékes telefont.
- Rekesszük ki a füstöt! Keressünk ágyneműt, plédet vagy szőnyeget, csavarjuk össze, és gyömöszöljük az ajtó alatti résbe, hogy ne jöhessen be a füst.
- Kérjünk segítséget! Nyissunk ablakot, és kiabáljunk segítségért. Felkeltheti a szomszédok, járókelők figyelmét, ha feltűnő színű ruhadarabot, ágyneműt lengetünk. Ha van nálunk telefon, hívjuk a tűzoltókat.
- Ha a tetőtérben rekedünk: Csukjuk be az ajtót, és tegyünk alá összetekert pokrócot, szőnyeget, hogy kizárjuk a füstöt. Az ablakból tűzhágcsót (legalább öt centiméter átmérőjű fonott kötelet) ereszthetünk le, amelyen lemászhatunk. Ha nincs ilyenünk, maradjunk az ablaknál, és lógassunk ki feltűnő színű rongyot partvis nyélre kötve.
- Ha toronyházban rekedünk: A sokemeletes városi tömb- és panelházakban különösen fontos a menekülési útvonal ismerete. Tűz esetén kövessük a házirend erre vonatkozó utasításait. Ha már nem lehet kijutni az épületből, próbáljunk az ablakon keresztül segítséget kérni. A modern, légkondicionált épületekben az ablakok nem nyithatók. Törjük ki az egyik ablak sarkát valamivel, majd nyomjuk ki az üvegtáblát egy nagyobbacska tárggyal, bútordarabbal. Ne használjuk a felvonót, mert bennragadhatunk, ha a tűz miatt nincs áram! Amennyiben van erkélyünk, és az alsó szintekről felfelé csapó lángok és füst nem teríti be, keressünk ott menedéket!
Ha az ajtókhoz vezető utat elvágták a lángok
Vigyázz! Ha az égő épületből nem lehet kijutni, kövessük a Ha a menekülési utat elvágták a lángok című rész útmutatásait. Az ablakon csak a legvégső esetben ugorjunk ki.
- Meneküljünk az ablakon át! Olyan ablakot válasszunk, mely bentről jól megközelíthető, és ahonnan biztonságos helyre lehet ugrani. Ha nem nyitható, törjük ki az alsó sarkát valamilyen tárggyal, majd lökjük ki az üvegtáblát. A keret alsó részéből kiálló szilánkokat ragasszuk le, vagy dobjunk rá vastag plédet.
- Készítsük elő a terepet! Dobáljunk ki párnákat, ágyneműt az ablak alá, hogy puhára essünk.
- Ugorjunk! A legjobb, ha előbb a párkányba kapaszkodva nyújtott karral függeszkedünk, és csak utána engedjük el magunkat. Először a gyerekeket lógassuk ki a csuklójuknál fogva, majd eresszük el őket. Semmiképpen se menjünk előre! Lehetséges, hogy a kicsi egyedül nem mer kiugrani, hiába várjuk lent, hogy elkaphassuk. A csecsemőt bugyoláljuk vastag dunyhába, s eresszük ki az ablakon.
- Másszunk le a tűzhágcsón! Emeleti szobában, padlástéri lakásban a tűzhágcsó életet menthet. Összetekerve, az ablakhoz közel tároljuk.
Egyéb veszély: Húzzuk ki azokat az elektromos berendezéseket a konnektorból, melyeket éppen nem használunk (a hűtő kivételével). A készenléti állapotban lévő készülékek (pl. Televízió, videolejátszó, monitor, CD- és DVD-lejátszó) egyrészt tűzveszélyt jelenthetnek, másrészt növelik a villanyszámlát. A gyertyákat, füstölőket rendkívüli gonddal oltsuk el. A kandalló elé szereltessünk szikrafogó védőrostélyt. A menekülési útvonalat ne barikádozza el semmi.
Füstjelző
Többszintes családi házban, nyaralóban minden emeletre szereljünk, szereltessünk fel füstjelzőt. A legjobb, ha az előterekben vagy a lépcsőfordulókban helyeztetjük el őket. A hálószobában mindenképpen legyen, ám a konyhában vagy közvetlenül a konyhaajtó előtt ne. Az olyan lakásban, ahol nincs füstjelző (vagy nem működik), sokkal nagyobb az esélye annak, hogy az ember éjszaka nem ébred fel a tűzre, és a füsttől álmában megfullad.
A füstjelzők karbantartása
A füstjelzők fajtái
- Az ún. ionizációs detektor a kisebb, gyors égésű tüzeket érzékeli (pl. Ha az olajsütő vagy a serpenyő lángra lobban). Az optikai detektor a lassú égésű tüzeket jelzi (pl. ha egy bútor meggyullad vagy felizzik). A legjobb, ha mindegyik fajtából szereltetünk be legalább egyet-egyet. Léteznek kombinált készülékek is. A sorba kapcsolt detektorok láncriasztást adnak le a lakás minden pontján.
- Az otthonokban használatos füstjelzők többsége kilencvoltos elemmel üzemel, melyet ajánlatos legalább évente cserélni. A hálózatról működő detektort villanyszerelővel köttessük be. Az ilyen készülékben is van elem, hogy áramszünet esetén is jelezzen.
- Egyes füstjelzők világítanak is, ami jól jön, ha elmegy az áram a házban. A lámpa a hangjelzéssel egyidejűleg kapcsol be.
- Villogó fényjelzés adja tudtul, hogy a készülék be van kapcsolva. Riasztáskor a villogás gyorsabb lesz.
A füstjelzők karbantartása
- Minden füstjelzőn találunk egy tesztgombot. Ha megnyomjuk, megbizonyosodhatunk róla, hogy a készülék rendben üzemel-e. Hetente ellenőrizzük.
- A korszerű füstjelzők csipogással adják tudtul, hogy az elem lemerülőben van. Amint meghalljuk a jelet, haladéktalanul cseréljünk elemet!
Legközelebb
Készítsünk menekülési tervet!
- Dugjuk össze a fejünket! A menekülési útvonal kidolgozásába vonjuk be az egész családot. Legyen külön szempont a gyerekek, öregek kimenekítése.
- Készítsünk „A” tervet! A legjobb menekülési útvonal a ház főbejárata. Legyen mindig akadálymentes!
- Készítsünk „B” tervet! Állapodjunk meg egy „tartalék útvonalban” is, mert megeshet, hogy az elsőt elzárják a lángok vagy a gomolygó füst. Itt se legyenek akadályok.
- Jelöljünk ki egy biztonságos helyiséget! Válasszunk védett szobát (pánikszobát) arra az esetre, ha mindkét útvonal járhatatlanná válna. Legyen könnyen megközelíthető, legalább egy ablaka nézzen az utcára. Jó, ha van bent állandó telefon, tűzhágcsó.
- Találjunk helyet a kulcsoknak! Keressünk jól hozzáférhető helyet az ajtók kulcsainak. Mindenkinek – még a vendégeknek is – tudnia kell, hol vannak.
- Jelöljünk ki egy találkahelyet! Beszéljük meg, hol találkoznak a családtagok, miután kijutottak a tűzből. Azt is tisztázzuk előre, hogyan értesítjük a tűzoltókat, valamint térképezzük fel, hol van az utcában nyilvános telefon.
- Rögzítsük írásban! A menekülési tervet vessük papírra. A rajzot tegyük olyan helyre, ahol mindig szem előtt van. Gyakorolni is érdemes!
- Vigyázzunk gyermekeinkre! A kisgyereket is tanítsuk meg rá, hogy lármázza föl a családot, ha füstöt vagy égett szagot érez, illetve ha a tűzjelző vijjogását hallja. Nagyobb gyereknek tudnia kell a tűzoltók (105) és a mentők (104) hívószámát. Azt is tanítsuk meg neki, hogy ezeket a számokat kizárólag vészhelyzetben szabad hívni.
- Gondoljunk a mozgáskorlátozottakra! Ha mozgáskorlátozott (pl. idős, beteg családtag) vagy vak is él a családban, gondoljunk rá is a menekülési útvonal kidolgozásakor. Számukra nyilvánvalóan más módszerek szükségesek. Ha úgy érezzük, egyedül nem boldogulunk, kérhetjük biztonságtechnikai cég vagy a tűzoltóság segítségét.