Belső kialakítás, alaprajzi elrendezések (növénykert)
A növénytermesztés alapvető célja, hogy minél kisebb területen minél több növényt termesszen. A növényházak esetében sem lehet ettől eltekinteni. Ezért számos megoldást kísérleteztek ki és alkalmaznak a növényházakon belüli területek jobb kihasználására.
Az üvegágyak és fóliaházak esetében, ahol a növényeket a talajon termesztik, csak a különböző utak, járatok csökkentésével nyerhető hasznosítható terület, ugyanis két ágyás között a terepszinten 20 – 30 cm széles út elegendő. Az üvegházakban a belmagasság több egymás feletti szinten teszi lehetővé a növénytermesztést, ezért a termesztő asztalok között a megfelelő gondozáshoz 50 – 55 cm-re van szükség. Ez 20 – 25%-os termőterület-veszteséghez is vezethet.
A termőterület növelésének lehetősége követhető nyomon a 4-12. ábrán. A termesztő asztalt 80 cm-rel a talajszint felett helyezik el. Ha két termesztő asztal kerül egymás fölé – ami csak alacsony növésű növényeknél alkalmazható -, akkor az első termesztő asztal feletti magasság felében szokták elhelyezni a második termesztő asztalt.
4-12. ábra. A termesztő szintek kialakítása üvegházakban
a) egyszintes, talajon; b) egyszintes, termesztő asztalon; c) kétszintes, talajon és termesztő asztalon; d) háromszintes, talajon és két termesztő asztalon; 1 üvegház; 2 mellvédfal; 3 termesztő asztalok; 4 termesztő ládák; 5 cserepes termesztés; 6 termesztés a talajon; 7 termeszfőtér; 8 padozat; 9 tárolótér.
Ha a termesztő asztalok alatt is nevelünk növényeket, akkor az asztalok olyan szélességűek legyenek, hogy ne vessenek árnyékot az alattuk levő felületre. Anyagukat pedig úgy kell megválasztani, hogy felületükkel ne akadályozzák túlzottan az üvegházban kialakuló természetes légáramlást. A palántanevelő ládák ugyan tömör lapokból állnak, de ahol tehetjük, ott sűrű szövésű fémhálóból vagy perforált lemezből készítsük a termesztő asztalok lapját.
Az eddig leírt összefüggésekből adódik, hogy a növényházak alaprajzi kontúrja, ha azt valami egyéb körülmény nem befolyásolja, szabályos, általában nyújtott téglalap. Ez teszi lehetővé, hogy a termesztő felületek aránya adott üvegházi alapterületen belül a lehető legnagyobb legyen.
Belső elrendezés
Az üvegágyak és fóliaházak belső elrendezése kevéssé kötött, mert általában a teljes belső felület – a középső gondozó-utat leszámítva – termesztő terület. Az üvegházak esetében, amelyeknek többsége termesztő asztalos kialakítású, már bizonyos funkcionális kötöttségek határozzák meg a belső alaprajzi elrendezést: a termesztő asztalok mélysége és a közöttük hagyandó kezelőút szélessége. Ezekből a méretekből – amelyek egyetlen indoka a kezelhetőség – különböző szélességű üvegházak alakíthatók ki, ezek alaprajzi elrendezését mutatja be a 4-13. és 4-14. ábra.
4-13. ábra. Egyhajós üvegházak alaprajzi elrendezése a) három, b) két, c) egy termesztő asztal sorral; 1 termesztő asztalok; 2 közlekedő; 3 üvegház oldalfala; 4 csatlakozó épület vagy végfal.