• üvegház

Belső kialakítás, alaprajzi elrendezések (növénykert)

A növénytermesztés alapvető célja, hogy minél kisebb területen minél több nö­vényt termesszen. A növényházak ese­tében sem lehet ettől eltekinteni. Ezért számos megoldást kísérleteztek ki és alkalmaznak a növényházakon belüli területek jobb kihasználására.

Az üvegágyak és fóliaházak esetében, ahol a növényeket a talajon termesztik, csak a különböző utak, járatok csök­kentésével nyerhető hasznosítható te­rület, ugyanis két ágyás között a terep­szinten 20 – 30 cm széles út elegendő. Az üvegházakban a belmagasság több egymás feletti szinten teszi lehetővé a növénytermesztést, ezért a termesztő­ asztalok között a megfelelő gondozás­hoz 50 – 55 cm-re van szükség. Ez 20 – 25%-os termőterület-veszteséghez is ve­zethet.

A termőterület növelésének lehetősége követhető nyomon a 4-12. ábrán. A ter­mesztő asztalt 80 cm-rel a talajszint fe­lett helyezik el. Ha két termesztő asztal kerül egymás fölé – ami csak alacsony növésű növényeknél alkalmazható -, akkor az első termesztő asztal feletti ma­gasság felében szokták elhelyezni a má­sodik termesztő asztalt.

4-12. ábra. A termesztő szintek kialakítása üvegházakban
a) egyszintes, talajon; b) egyszintes, termesztő asztalon; c) kétszintes, talajon és termesztő asztalon; d) háromszintes, talajon és két termesztő asztalon; 1 üvegház; 2 mellvédfal; 3 termesztő asztalok; 4 termesztő ládák; 5 cserepes termesztés; 6 termesztés a talajon; 7 termeszfőtér; 8 padozat; 9 tárolótér.

Ha a termesztő asztalok alatt is neve­lünk növényeket, akkor az asztalok olyan szélességűek legyenek, hogy ne vesse­nek árnyékot az alattuk levő felületre. Anyagukat pedig úgy kell megválasz­tani, hogy felületükkel ne akadályoz­zák túlzottan az üvegházban kialakuló természetes légáramlást. A palántanevelő ládák ugyan tömör lapokból áll­nak, de ahol tehetjük, ott sűrű szövésű fémhálóból vagy perforált lemezből ké­szítsük a termesztő asztalok lapját.

Az eddig leírt összefüggésekből adó­dik, hogy a növényházak alaprajzi kontúrja, ha azt valami egyéb körülmény nem befolyásolja, szabályos, általában nyújtott téglalap. Ez teszi lehetővé, hogy a termesztő felületek aránya adott üveg­házi alapterületen belül a lehető legna­gyobb legyen.

Belső elrendezés

Az üvegágyak és fóliaházak belső elren­dezése kevéssé kötött, mert általában a teljes belső felület – a középső gondozó-utat leszámítva – termesztő terület. Az üvegházak esetében, amelyeknek több­sége termesztő asztalos kialakítású, már bizonyos funkcionális kötöttségek hatá­rozzák meg a belső alaprajzi elrendezést: a termesztő asztalok mélysége és a közöt­tük hagyandó kezelőút szélessége. Ezek­ből a méretekből – amelyek egyetlen in­doka a kezelhetőség – különböző széles­ségű üvegházak alakíthatók ki, ezek alap­rajzi elrendezését mutatja be a 4-13. és 4-14. ábra.

4-13. ábra. Egyhajós üvegházak alaprajzi elrendezése a) három, b) két, c) egy termesztő asztal sorral; 1 termesztő asztalok; 2 közlekedő; 3 üvegház oldalfala; 4 csatlakozó épület vagy végfal.

4-14. ábra. Kéthajós üvegházak alaprajzi elrendezése.