Télikertek

Hangszigetelő és árnyékolás télikerteknél

Hangszigetelő képesség

A jó hangszigetelő képesség csak a téli­kertek esetében követelmény, azok kö­zül is csak azoknál, ahol állandó vagy huzamosabb emberi tartózkodásra kell számítani zajos környezetben. A hangszigetelés azért oldható meg ne­hezen, mert a nagy üvegfelületek a hang­hullámokra membránként reagálnak, rezgésükkel felerősítve továbbítva őket.

Ebből adódóan négyféle módon javít­hatjuk a télikertek határoló felületeinek hangszigetelő képességét:

  • kisebb összefüggő üvegmezőket al­kalmazunk;
  • egyrétegű üveg helyett két- vagy háromrétegű üveget alkalmazunk;
  • az üveg tartószerkezet rögzítésének módját helyesen választjuk meg;
  • hangcsillapító elemeket építünk be. A 3-10. ábrán olyan csomóponti meg­oldás látható, amely a felsoroltak közül három megoldást alkalmaz egyszerre.

A hangcsillapítás megoldása

3-10. ábra. A hangcsillapítás megoldása a vázszerkezetben 1 rezgéscsillapító profilpár; 2 hőszigetelő RB üvegezés; 3 rugalmas ágyazó profil; 4 páralecsapódás elvezetése; 5 vázszerkezet.

Fényáteresztés, árnyékolás

A növényházak és télikertek határoló felületeinek minél jobb fényáteresztő képessége alapvető cél. Ez a növények fejlődéséhez és pszichológiai szempont­ból is fontos. Ugyanakkor nyáron a nagymértékű nap­sugárzás ellen bizonyos időszakokban védekeznünk kell, mert ellenkező eset­ben a télikertek belső tere a növények és az ember számára egyaránt kedvezőt­lenül felmelegszik, a növények kiég­nek, kiszáradnak, az ember pedig kelle­metlenül érzi magát. A speciális üvegek alkalmazása a véde­kezés nem igazán megfelelő módja.

A huzalbetétes üveg növényházakhoz még megfelelő, de télikertekben nem cél­szerű, mert nem átlátszó, zavarja a kilátást. A reflexiós üvegek alkalmazása növényházak esetében nem ajánlott, mert a fény növények fejlődéséhez szükséges alkotóit nagymértékben kiszűrik, télikertek esetében pedig elszínező ha­tásukkal torzítják a környező természet látványát. Mindezeken túl a reflexiós üvegek rendkívül drágák és cseréjük téli időszakra nem megoldható, tehát akkor is „árnyékolnak”, amikor arra nincs szükség.

A védekezés helyes módja tehát az ár­nyékolás, aminek számos megoldása ismert. Ezek közül láthatunk néhányat a 3-11 – 3-14. ábrán.

Egymezős belső árnyékoló

3-11. ábra. Egymezős belső árnyékoló szerkezet vászonból, ívelt sínvezetéssel a) árnyékoló    helyzetben, b) összecsukott helyzetben; z = h/30 (min. 10 cm); x = 0,8 z

Osztott mezős belső árnyékoló

3-12. ábra. Osztott mezős belső árnyékoló vászonból, kettős sínvezetéssel a) összecsukott, b) árnyékoló helyzetben.

Rolós belső árnyékoló szerkezet

3-13. ábra. Rolós belső árnyékoló szerkezet a) egymezős; b) kétmezős vagy osztott mezős.

Göngyölítős belső árnyékoló szerkezet

3-14. ábra. Göngyölítős belső árnyékoló szerkezet a) egymezős; b) osztott mezős.

Az ábrákon bemutatott árnyékoló szer­kezetek, megoldások a határoló üveg­felületek mögött, a belső oldalon van­nak elhelyezve, így nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak, állaguk hosszabb ideig megóvható. Ugyanak­kor ezeknek a megoldásoknak van egy kedvezőtlen hatása is: az általuk elnyelt napsugárzástól felmelegedve szinte kály­haként, hősugárzóként „működnek” a növényház vagy télikert belső terében. Ez a hatás csökkenthető, ha az árnyé­koló szerkezet és az üvegfelület közötti légrést valamilyen módon folyamato­san szellőztetjük.

Külső árnyékoló szerkezetek alkalma­zásakor az említett kedvezőtlen hatás­sal nem kell számolni, jobb a hatásfo­kuk is, azonban lényegesen nagyobb a beruházási költség, bonyolultabb a mű­ködtetésük, és általában rövidebb az élettartamuk is.

Kisebb növényházak, táblás árnyékolók

Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy ne használjunk sötét vagy fekete anya­got árnyékolóként, mert lényegesen na­gyobb a hőelnyelésük, és így jobban fel­melegszenek. Lehetőleg világos, jó fényvisszaverő képességű anyagokból ké­szüljenek az árnyékoló szerkezetek. Kisebb igényű növényházaknál táblás ár­nyékoló elemeket is szoktak alkalmaz­ni, amelyeket szükség esetén, a kritikus időszakban a megfelelő felületek fölé vagy elé helyeznek el. Elhelyezéskor azonban ügyelni kell arra, hogy ne ár­nyékolják le teljesen a növényház belső terét, mert akkor a növények fejlődésé­hez szükséges fénysugarak is kizáród­nak (3-15 – 3-20. ábra).

Télikert az emeleten

3-15. ábra. Télikert az emeleten. A tökéletes benapozást a kedvező tájolás, míg a Nap elleni védelmet oldalról az épület tömege, elölről a külön felszerelt árnyékoló szerkezet biztosítja.

Télikert-napház felső/külső árnyékolása

3-16. ábra. Télikert-napház felső/külső árnyékolása redőnnyel, ill. gördülős nádszövettel.

Télikert külső árnyékolása redőnnyel

3-17. ábra. Télikert külső árnyékolása redőnnyel.

Télikert-napház

3-18. ábra. Télikert-napház belső „feszített” árnyékolója alsó „táskás” gyűjtővel.

Épülethez kapcsolt télikert

3-19. ábra. Épülethez kapcsolt télikert belső – felső csúszó sínes (gyűjtős) – árnyékolóval.

Felső télikert csúszó sínes és lamellás árnyékolóval

3-20. ábra. Felső télikert csúszó sínes és lamellás árnyékolóval.