• árnyékolók
• energiatakarékosság

Az ablakárnyékolók és az energiatakarékosság

A házak ablakai és ajtói energetikai szempontból a határolás leggyengébb pontjai, de ha arra még belső árnyékolót is teszünk, nagy a kockázata annak, hogy – helytelen alkalmazás miatt – télen-nyáron lerontjuk az épület energiamérlegét. Amíg a helyiségek fűtési módjai és a fűtőelemek helyzete igen sokféle, addig a függönyök helyzete kötöttebb, mindig az ablaknyílások közelében helyezkednek el. A fűtési hőelőadók és a függönyök igen nagy befolyással vannak egymásra, a hatékonyság és az energiatakarékosság szempontjából egyaránt.

Elsőrendű gazdaságossági kérdés, hogy a megtermelt fűtési energiát a lehető legnagyobb mértékben a lakótéren belüli hőleadásal hasznosítsuk. A hőleadó ra­diátorok ablakok alatti elhelyezése igen előnyös a hőleadás és a leadott hőmérsék­let helyiségben tartása szempontjából (7.1-7.8 ábrák, lent).

7.1 ábra. Belső spaletta előnyei: nyitottan nem akadályoz a kilátásban és benapozásban; zártan csökkenti a helyiség hőveszteséget; zártan az alatta elhelyezett fűtőtest könnyebben és nagyobb hatásfokkal tudja leadni a szükséges hőmennyiséget

7.2 ábra. Árnyékoló és parapet fűtőtest (radiátor vagy konvektor) egymásra hatása nagymértékben meghatározza az ablak – kifelé irányuló – fűtési hő-veszteségét; a) energetikai szempontból a legjobb megoldás az ablakkávába helyezett füg­göny; b) az üvegrétegek közötti reluxa csak az ablak transzmissziós hőveszteséget javítja; c) legrosszabb megoldás, mert az ablak és a függönyök közötti fűtőtest miatt magasabb hőmérsékletű (túlnyomás) intenzív hőleadásra kényszeríti az ablakot.

7.3 ábra. Ablakfüggönyözés és fűtőtest: az ablakkávába helyezett árnyékoló meg­oldás a leghatékonyabb energetikai szem­pontból, belsőépítészeti látványértéke viszonyt alacsony; a) nézet; b) alaprajzi részlet.

7.4 ábra. A fűtőtest fölé helyezett függöny a hőleadó működési hatásfokát „ketté” metszi, ezáltal a leadott hő egy része a függöny mögötti „zárt” térben nagyobb hőveszteséget jelent a) nézet; b) alaprajzi részlet.

7.5 ábra. Függönnyel körülvett fűtőtest hatásfoka akár 30-50%-ban is csökken­het, a függönyanyag szövetsűrűsége és a szabadon maradó oldalrészek nagysága függvényében a) nézet; b) alaprajzi részlet.

7.6 ábra. Függöny és padlófűtés a) a függönytartó rúd használata kedve­zőtlen, mert a légáram gyorsítja a hőenergia leadását (az ablakon keresztül, kifelé); b) a zárt, dobozszerű függönytartó kedve­zőbb, mert a légáramlás a függönyön kívül megy végbe, a függöny és az ablak között létrejövő mikroklíma hűtő hatása egyen­értékű lehet a határolófal hűtő hatásával.

7.7 ábra. Parapet fűtőtest %-os haté­konysága; a) ablakfüggönyözés nélkül; b) falnyílásban elhelyezve; c) fűtőtest felett egy függönyré­teggel; d) fűtőtest felett két függönyréteggel; e) takart fűtőtest; f) két réteg függönnyel takartan (a hőleadás a legrosszabb).

7.8 ábra. Parapet fűtőtest hatékonysága szalagfüggöny alkalmazása esetén a) falnyílásban elhelyezett szalagfüggöny; b) fűtőtest feletti elrendezés; c) fűtőtest és függöny közötti konvekciós terelő; d) fűtőtest előtti elhelyezésnél a hőleadás hatékony­sága erősen korlátozott (a fölső %-sor a lamellák zárt állapota, az alsó %-sor a lamellák nyitott állapota mellett értendő)

Az ábrákból egyértelműen látható viszont, hogy a függöny rendkívül ked­vezőtlen szerepet játszhat a helyiség fűtésében, a különféleképpen alkalma­zott függönyök eltérő eredményeket jelentenek a hőleadás és a hő helyiségen belül tartása szempontjából. Fontos tudni, hogy az ablakos fal és a függönnyel (oldalt) takart radiátorok feletti „zárt” légtér hőmérséklete a benti 18-20 °C hőmérséklet az ablakon és annak résein keresztül gyors, kifelé irányuló hő vesztést indít meg.

A probléma jól érzékelhető az ábrákon látható hatékonysági sorból. Az értékek természetesen átlagok, ami­ből az következik, hogy tökéletesebb zárásnál és vastagabb függönynél ezek a számok negatív irányban növekedhet­nek, gyengébb keretzárás mellett és a vé­kony függöny esetén a pozitív értékek irányába mozdulnak el.

A fűtőtestek és a függöny szerepéről az egészséges levegő biztosítása szem­pontjából is szólni kell. Közismert, hogy a függönyök- az egyéb lakáskárpitokhoz képest-jóval gyorsabban szennyeződnek, mivel erős légmozgás útjában vannak. Az olyan függönyöknél, amelyek alatt vagy mögött még fűtőtest is van, a szennyeződés még aktívabb. Ezen gyakran bosszankodunk, pedig ennek örülni kellene, hiszen az ábrasorokon jól látható fűtési áramkör meleg levegője magával ragadja a szálló porszemeket, amit a füg­gönyök felfognak, tehát mintegy szűrőként működnek a környezetben.

Egy-egy nagyobb függöny – radiátorral mögötte vagy alatta-a lakás levegőjének szennye­zettségét akár 30-60%-kal is csökkentheti. Padlófűtés esetén ez még érdekesebben alakul, mert ilyen fűtési módnál – a felü­leti felhajtóerő következtében-az egész padozati pormennyiség lebeg, amit a függöny „leköt”, azaz kiszűr. Ebből természetesen az következik, hogy a függönyöket rendszeresen, lehetőleg évenként kétszer, tél közepén és tavasszal tisztítani kell. Az ablak és radiátor kapcsolata tehát nagymértékben meghatározza a hatás­fokot és magában az épület, a helyiség hőveszteséget is (7.9-7.11 ábrák).

7.9 ábra. Ablak és fűtőtest geometriai kapcsolata és minőségi rangsora „A” fűtőtest és ablak; „B” fűtőtest és mell­védfal rétegrajza; „C” kapcsolt hőszigetelés és a fal hőtechnikai metszete; a) legrosszabb megoldás, de (régen) alkalmazták, mert ahol a leghatékonyabb a fűtés, ott legvékonyabb a fal; b) szokványos; c) minőség-javított; d) esetleg utólagosan is kap­csolható hőszigeteléssel; e) szerkezeti falba helyezhető kiegészítő hőszigeteléssel megakadályozza az intenzívebb „hővándorlást” a fűtőtest felől; f) a legjobb megoldás a külső hőszigetelő rétegű épületfal, akár fűtőtestre, akár az egész házra egyaránt.

7.10 ábra. Külső falak fűtése, ahol a su­gárzó és konvekciós hőleadó a belső falfelület, a hőszigetelés a főfal külső felében foglalja el geometriai helyét a) határoló fal speciális téglaelemekből; b) határoló fal beton zsaluelemekből; c) szegő fűtőtest elé helyezett (vázhoz kap­csolt) gipszkarton lemez (energetikai érté­kük közel azonos a csöves falfűtésével).

7.11 ábra. Ferde síkú ablaknál, a nagyobb intenzitású és hőveszteségű üvegfelület előtt légterelővel vezetett fűtési áramkör, jól beszabályozott esetben, javítja a fűtési hatékonyságot, és leszárítja az üvegen lecsapódó páravizet.