• társasház

A társasház építés lebonyolításának lépései [SZAKÉRŐI TANULMÁNY]

Egy építkezés lebonyolítása a már elő­zőekben említett házilagos vállalkozói és fővállalkozói kivitelezés esetében természetesen más és más, a szerződé­sekből vagy a megállapodásokból adó­dó kötöttségek miatt. Házilagos kivitelezés esetén elsőd­leges cél az olcsó, de tökéletes munka.

Kivitelezők – vállalkozók

A vállalkozó munkahelyi képviselője az építésvezető; ő hozza létre és irá­nyítja a kivitelezői egységet a munka teljes időtartama alatt.

Az építésvezető feladatai:

• az építkezéshez szükséges erőfor­rások (munkaerő, gép, anyagok, szál­lítóeszközök) felmérése, igénylése, a hiányzó erőforrások felkutatása;
• a munkakezdés feltételeinek meg­teremtése: a munkaterület átvétele, a kitűzési munkák átvétele az építtetőtől, illetve ezek ellenőrzése;
• a létesítmény műszaki megvaló­sítása, a szükséges építéstechnológiai folyamatok elvégzésének irányítása az előírt minőségi jellemzők szerint a vég­zett munka folyamatos ellenőrzésével, a minőség folyamatos dokumentálá­sával;
• az alvállalkozók munkájának összehangolása és ellenőrzése;
• a folyamatos anyagellátás és an­nak ellenőrzése;
• a folyamatos szállítás és annak el­lenőrzése;
• a szükséges gépek és berendezé­sek üzemeltetése, ill. karbantartása;
• a dolgozók ellátásának megszer­vezése és ellenőrzése;
• a kivitelezéssel kapcsolatos esemé­nyek folyamatos leírása az építési napló­ban, a tervtől való eltérések és költséget befolyásoló körülmények folyamatos rögzítése és rendezése az építtetővel;
• a végzett teljesítmények folyama­tos felmérése és rögzítése – az építte­tővel való elszámolás végett – a fel­mérési naplóban (tételes elszámolás esetében);
• a dolgozók teljesítményeinek el­számolása, a szállítások és gépteljesít­mények igazolása;
• a munkák minőségének bizonyla­tolása eltakarás előtt;
• az esedékes időközi számlák összeállítása és igazoltatása;
• az alvállalkozók építési alapbi­zonylatainak, munkáinak eltakarás előtti folyamatos ellenőrzése;
• az építési költségek, az erőforrá­sok felhasználásának (anyag, gép, mun­kaerő) és az ütemterv betartásának fo­lyamatos ellenőrzése, annak szükség szerinti aktualizálása.

Az építési napló vezetése hatósági előírás. A napló a munkahely legfonto­sabb okmánya, amelyben rögzítik, hogy ki jogosult a beruházó és a kivitelező részéről nyilatkozatok tételére – ez el­sősorban az építésvezető, a tervező, valamint a beruházó műszaki ellenőre. A napló bevezető része tartalmazza az építési munka és a szerződés főbb ada­tait, a generálkivitelező, az építésvezető, építtető (beruházó), a műszaki ellenőr, a generáltervező, a felelős tervező, va­lamint az alvállalkozók adatait és címét.

Az építésvezetőnek a naplóban min­dennap be kell jegyeznie, és aláírá­sával kell igazolnia az építkezés főbb adatait és eseményeit:

• a napi jelentést (időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél stb.);
• a munkáslétszám alakulását;
• a vég­zett munkák helyét, fajtáját;
• a tervtől való eltérést és egyéb váratlan körül­ményeket;
• az előzetes értesítéseket a befejezett munkák eltakarásáról;
• az anyagok és gépek érkezését;
• a terve­zettől eltérő gépesítést;
• a beruházó cél­szerűtlen utasítása esetén az erre való figyelmeztetést – általában minden, az építést és elszámolást befolyásoló té­nyezőt.

A naplóban egyszerűen, de hivata­losan érintkeznek egymással az épít­kezésben érdekeltek. A bejegyzések rö­videk és világosak legyenek. A naplót az „építésvezetőségen”, munkaidő alatt hozzáférhető helyen kell őrizni.

Az építési naplóban minden körül­ményt olyan részletességgel kell leírni – esetleg lerajzolni -, hogy vita esetén az esetleges szakértő megalapozott döntést hozhasson. Az építtető és a ki­vitelező kölcsönösen jogosultak – és kötelesek – az építési naplóba a szük­séges intézkedéseket beírni, a tervekben nem kielégítő részletezettséggel meg­oldott problémákat megmagyarázni és a kivitelezés során felmerülő műszaki kérdésekben állást foglalni. Az építési naplót a megrendelő (vagy megbízottja) köteles a szerződésben meg­határozott időközökben – de legalább 15 naponként – külön felhívás nélkül ellenőrizni.

3.28. ábra Emeletes ház Budán, az eme­leten három, a tetőtérben két lakással, a földszinten üzlettel a) emeleti alaprajz; b) utcakép.

3.29. ábra Függőleges szintosztású két­lakásos lakóépület a) földszinti; b) emeleti; c) pincealaprajz; d) kerti kép.

A megrendelő a vállalkozó bejegy­zésére az ellenőrzési időközökön be­lül, a vállalkozó pedig a megrendelő bejegyzésére 3 napon belül észrevételt tehet. A felek egymás bejegyzését azon­ban észrevétel (ellenészrevétel) hiányá­ban is kötelesek aláírni, ennek elmulasz­tása a bejegyzés tudomásulvételének minősül.

Amennyiben az építkezés költsége­inek elszámolása teljesítményarányos, az elszámolás alapdokumentuma a felmérési napló. Ez az építési napló melléklete, amelyben – a költségvetés felépítésének megfelelően – rendsze­resen rögzíteni kell az elvégzett mun­kák mennyiségét. A beruházó műszaki ellenőre aláírásával ismeri el a munka elvégzését.

Műszaki ellenőrzés

Az építtető megbízottja mind műszaki, mind gazdasági szempontból is döntő szerephez jut a beruházó képviseleté­ben. A kivitelezőtől független műszaki ellenőr jogosult a beruházó nevében intézkedni. Kisebb építkezés műszaki ellenőre az építési szerződésben rögzí­tett időközönként – általában legalább 8 naponként – köteles az építkezést el­lenőrizni. A műszaki ellenőri tevé­kenység a huzamosan tartó munkák­nál nélkülözhetetlen, és elsősorban az építési-szerelési, technológiai-gépfelszerelési, ill. a berendezés szerelési mun­kákra irányul, amelyek sok közbenső intézkedést.

A műszaki ellenőr minden észrevé­telét az építési naplóban rögzíti. A be­ruházó és a kivitelező kölcsönös együtt­működésének feltétele, hogy minden olyan körülményről tájékoztassák egy­mást, amely a szerződés teljesítését elősegíti vagy akadályozza. A műszaki ellenőr köteles koordinálni a vállalko­zókat a szerződésben meghatározott cél elősegítésére. Észrevételeznie kell minden olyan technológiai, szervezési vagy veszélyes tevékenységet, amely a szerződés teljesítését zavarhatja. A vál­lalkozónak lehetővé kell tennie a be­épített anyagok és a munkavégzés folyamatának bármikori ellenőrzését, s köteles közölni az esetleg észrevett hibákat.

Építési műszaki ellenőri tevékeny­séget az gyakorolhat, aki az építési mű­szaki ellenőri névjegyzékben szerepel. A névjegyzékbe való felvétel feltéte­lei: szakirányú felsőfokú, ill. közép­fokú képesítés, megfelelő gyakorlati idő, szakvizsga, büntetlen előélet. Szakirányú végzettséget az egyes műszaki szakterületeknek megfelelő képzettség jelent.

A műszaki ellenőr feladatai közé tar­tozik:

• a kitűzési alappontok jegyzéké­nek átadása, ellenőrzése, a hatósági en­gedélyek beszerzése;
• a határidők és a minőségi előírá­sok betartásának ellenőrzése;
• az építési napló és egyéb jegyző­könyvek ellenjegyzése vagy észrevé­telezése;
• a mennyiségi felmérések közös elvégzése a kivitelezővel;
• a számla helyességének ellenőr­zése;
• az eltakarásra kerülő munkák mennyiségi és minőségi felülvizsgálata;
• részvétel az átadás-átvételi mun­kában és annak rögzítése az építési nap­lóban;
• a tervváltoztatások helyességének, szükségességének elbírálása, az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele.

Tervezői művezetés

A tervező, többnyire az építtető megbí­zásából, időszakonként megtekinti az általa – ritkább esetben más által – ter­vezett építkezést. A tervezői műveze­tés során a helyszínen egyezteti a ter­ven meg nem oldott részletekkel, eltérő anyagokkal vagy szerkezetekkel kap­csolatos változásokat.

A tervezői művezetés a tervezés munkahelyi folytatása művezetéssel. Jogi jelentősége, hogy bármilyen mó­dosítást – az eredeti tervekhez képest – csak a létesítmény tervezője tehet. Más által készített terveknél a művezetést ellátó személy csak az eredeti tervező felhatalmazásával vagy ellenjegyzésével teheti meg módosításait és kiegészítéseit. Ez alól az eredeti ter­vező huzamosabb külföldi tartózkodá­sa vagy elhalálozása mentesít.

A tervezői művezetésre való jogo­sultság feltételei az 57/1997. (IX. 26) sz. kormányrendelet alapján azonosak az épület engedélyezési és kiviteli ter­vét készítőre vonatkozókkal:

Önálló építészeti-műszaki tervezési tevékenységet az a magyar állampol­gár (vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár) végezhet, aki tagja a Magyar Mérnöki Kamarának, ill. a Magyar Építész Kamarának, és őt kérelmére az építésze­ti-műszaki tervezők hivatalos névjegyzékébe bejegyezték. Csak olyan tervezői tevékenységet lehet folytatni, amelyre a névjegyzéki besorolás vonatkozik.

A tervezőnek az általa készített mű­szaki terveket, iratokat és számításokat alá kell írnia, és egyidejűleg fel kell tüntetnie szakképesítését, értesítési cí­mét, tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát.

Nem végezhet építészeti-műszaki ter­vezést az engedélyezési eljárást lefoly­tató vagy abban közreműködő építés­ügyi hatóság, szakhatóság illetékességi területén annak vezetője és ügyintézője.

3.30. ábra Kétszintes, kétla­kásos kertvárosi lakóház, közterülethez kapcsolt elő­kertes épület elhelyezéssel a) földszinti; b) emeleti alaprajz; c) utcakép.

Felelős műszaki vezetés

Azokat a kivitelezéseket, ahol a mun­kát teljesen vagy túlnyomórészt az épít­tetők és azok családja végzi, házilagos kivitelezésnek nevezik. Házilagos ki­vitelezésekhez a rendeletek értelmé­ben felelős műszaki vezető bevonása szükséges. Ez alól csak akkor van ki­vétel, ha a munkálatok nem érintik az épület teherhordó szerkezetét.

A felelős műszaki vezetőt az épít­tetőnek kell bejelentenie a kezdési engedélyhez, ill. az építési engedély formanyomtatványán. Utóbbi esetben a jogerős építési engedély alapján már megkezdődhet az építkezés, míg a kez­dési engedélykérelmen való bejelentéskor a kezdési idő eltolódik. Rész­munkáknál, ha az építtető megegyezett azzal a szakemberrel vagy vállalkozó­val, aki az engedélyezett terv alapján vállalja a feladatot, egypéldányos – akár kézzel írott – levélben kell bejelenteni az építési hatóságnál a felelős műszaki vezető adatait és a szóban for­gó épület kész vázlatos leírását (pl. épü­let alapozása vagy tetőzete stb.). Célsze­rű a bejelentést a műszaki vezetőnek is aláírnia, így nem kerülhet a bejelen­tésbe hibás adat (pl. képesítés vagy gya­korlati idő vonatkozásában).

A felelős műszaki vezető szerepét elláthatja egyrészt olyan szervezet, amely építéstervezési, illetve kivitele­zési jogosultsággal rendelkezik, más­részt olyan személy, aki a rendelet szerinti végzettséggel bír. Építész- és szerkezetépítő mérnökök, illetve üzemmérnökök 3 év gyakorlat­tal, technikusok 5 év gyakorlattal vál­lalhatnak felelős műszaki vezetést. Kő­művesmesterek, házilagos kivitelezés esetén, az iparengedélyükben megha­tározott méretű épület kivitelezésének műszaki vezetését végezhetik.

El kell oszlatnunk azt a tévhitet, hogy a más irányú mérnöki végzettségű épít­tető vállalhatja saját háza felépítésének műszaki vezetését! A 2000. év szeptemberétől érvény­ben lévő rendelet szerint: felelős műsza­ki vezető csak az lehet, aki a szakmai feltételeken túl regisztráltatta magát, és megfelelő (számú) nyilvántartási szám­mal rendelkezik.

Általában az a legjobb, ha a tervező vállalja el a felelős műszaki vezetést, mert így oldhatók meg leggyorsabban a felmerülő műszaki problémák. Az építtetőnek még akkor is célszerű egy olyan szakembert felkérnie a kivi­telezők ellenőrzésére, aki nem érde­kelt a hibák eltussolásában, ha olyan kivitelező szervezet vagy vállalkozó építi a házát, amely vállalná a felelős műszaki vezetést is.

A felelős műszaki vezető feladata az építési munka egészére kiterjedően az építési engedélynek megfelelő kivi­telezés műszaki irányítása, vezetése és ennek során.

Ezek:

• a kitűzés helyességének, a talaj­mechanikai és egyéb vizsgálatok meg­történtének ellenőrzése;
• az építőipari kivitelezési, a minőségi, a hőtechnikai, a munkavédelmi és a tűzvédelmi előírások betartása, il­letve azok betartásának folyamatos el­lenőrzése;
• a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, illetve elvégzése;
• a tervezővel és a tervezői műve­zetést ellátó személlyel való együtt­működés;
• az építtető és az esetleges vállal­kozó által végzett részmunkák össze­hangolása, és ennek során a vállalkozó által végzett munkákkal kapcsolatos kifogások, észrevételek megtétele;
• a munkanapló vezetése, s abban a szükséges bejegyzések megtétele;
• a műszaki tervtől eltérő kivitele­zés feltüntetése a terveken;
• a használatbavételi engedélyhez szükséges kivitelezői nyilatkozat megtétele és a szükséges tájékoztatá­sok megadása az engedélyezési eljá­ráshoz.

Ezenkívül segíthet az építtetőnek a vállalkozók által végzett részmunkák felmérésében, számláik felülvizsgála­tában. Az előzőkből következik, hogy nagyon gyakran kell a felelős műszaki vezetőnek az épületet meglátogatnia. Sajnos sok építtető fölösleges bürok­ratikus előírásnak érzi e tisztség ható­ságilag elrendelt betöltését, ezért nem is igényli, hogy a megnevezett sze­mély az ellenőrzéseket elvégezze. Ez egyrészt abból ered, hogy – szakmájá­tól függetlenül – szinte mindenki bízik saját (és segítői) építési szaktudásában, másrészt úgy gondolja, hogy a gyako­ri ellenőrzés drágítja az építkezést.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a műszaki vezető minden egyes épületlá­togatás alkalmával észrevesz olyan hi­bát, amely még kijavítható, és ezzel el­hárítható az építtetők közvetlen anyagi kára vagy az épület használati értéké­nek csökkenése miatti kár. A szerkezeti hibákon kívül figyelnie kell a munkavédelmi előírásokra is, mert az esetle­ges balesetekért szintén ő a felelős. Az építtetőnek is kötelessége, hogy folyamatosan tartsa a műszaki vezető­vel a kapcsolatot, és a felmerülő kér­déseket ne próbálja nélküle megoldani. Inkább többször „zaklassa”, mint hogy távolléte miatt egy hiba becsússzon. A rendelet előírja, hogy a felelős műszaki vezető akadályoztatás esetén köteles a helyettesítést megoldani.

Házilagos kivitelezés

A lakó-, ill. üdülő-, valamint a gazdasá­gi épületek építése egyértelműen gazda­ságos házilagos kivitelezéssel. Az utób­biaknál ez kétszeresen is igaz, ugyanis a vállalkozó által felszámított áfa ilyen épületeknél nem kerül felszámolásra.

Házilagos kivitelezés esetén is van­nak azonban olyan épületrészek vagy munkafázisok, amelyeket vállalkozó­nak adnak ki. Ha a vállalkozás tárgya a szerkezetépítés, a házilagosan végzett munkákért is a vállalkozó építésveze­tője felel műszaki és munkavédelmi szempontból. Ha a szerkezet maga is házilagosan készül, a felelős műszaki vezető személy szerint felelős az épít­kezés teljességéért.

A házilagos kivitelezésnek is több változata létezik. Ezek a következők:

• vállalkozó iparosok vagy kivitele­zők bejelentett emberei, akik a munkáról (vagy annak egy részéről) számlát adnak;
• iparengedéllyel vagy működési engedéllyel rendelkező szakemberek, illetve alkalmazottaik, akik nem adnak számlát a munkáról;
• ismerősök, engedéllyel nem rendel­kezők pénzért dolgoznak az építkezésen, de számlát természetesen nem adnak;
• családtagok segítenek pénz, ellen­szolgáltatás nélkül, hasonló segítség reményében.

Most nem részletezzük, hogy az el­ső forma kivételével a többinél milyen adózási és társadalombiztosítási sza­bályokat sértenek meg mind az építte­tők, mind a munkát végzők – hiszen ezt mindenki tudja vagy sejti.

Fontosnak tartjuk viszont felhívni a figyelmet egy ötödik lehetőségre, amely nem eléggé közismert. Minden ház épít­tetője felvehet a saját épületéhez főál­lású dolgozókat! A tulajdonos építtető bármilyen foglalkozású lehet, bárhol dolgozhat, az építkezés idejére munka­adó lesz, és gyakorolja a munkáltatói jogokat, kötelezettségeket.

Ma még kevesen használják ki ezt a lehetőséget, hiszen a feketemunkát nem igazán ellenőrzik az adó- és társada­lombiztosítási ellenőrök – aki azonban nyugodt akar lenni, annak érdemes ezt a megoldást választania.

Foglaljuk össze, mi a teendőnk, ha felcsapunk alkalmi munkáltatónak!

1. A tb-igazgatóságon (), az építési engedélyt mellékelve, be kell jelenteni, hogy építkezésünkre szeretnénk embe­reket felvenni. Kapunk egy törzsszámot és csekkeket (kérjünk a törzsszámról hivatalos igazolást, mert később a ható­ság esetleg kéri a bemutatást). Célszerű azonnal egy tucat „bejelentőjegyzéket” is beszerezni, amelyen az iparosok ha­vonta bejelentik alkalmazottaikat.
2. Minden hónapban jegyzéket kell kitölteni az alkalmazottakról. A lap jobb felső sarkában fel kell tüntetni az építkezés törzsszámát. A foglalkozás rovatba nem az építtető tényleges foglalkozását
   kell írni, hanem azt, hogy „házépítő”. A telephely az épülő ház címe, a lakcím rovatba a tulajdonos lakcíme kerül.
3. Az alkalmazott munkába lépésének ideje a nálunk töltött első nap dátuma. Fel kell sorolni azt, hogy mely napo­kon nem dolgozott emberünk, és miért nem. A leggyakoribb ok a fizetés nél­küli szabadság, amely lehetőleg ne ha­ladja meg a 10 napot. A heti munkaidőből számítható ki a dolgozónak kifizetett munkabér és a TB- járulékok.
4. A felvett dolgozó jogosult családi pótlékra; ezt is a helyi tb-igazgatóságon kell intézni.
5. A munkabér után a dolgozó adó­zik. Hívjuk fel az alkalmazott figyelmét erre, segítsük őt az adóelőleg kiszámításában és év elején az adóbevallás el­készítésében. Év végén mindenképpen, év közben pedig a munkaviszony meg­szűnésekor igazolást kell adni a dolgo­zónak a felvett bérről.

Az építtetők nem szokták vissza­számolni a teljesítményben kifizetett összegeket órabérre, pedig akkor ki­derülne, hogy egy szerényebb órabér még a rengeteg közteherrel sem több, mint a határ nélküli vállalkozói ár. Az is meggondolandó, hogy az egyre fokozódó adó- és tb-ellenőrzések mind nagyobb veszélyt jelentenek a „feke­temunkásokat” foglalkoztatókra. Az esetleges baleset is kellemetlen hely­zetbe hozhatja a dolgozót és a ház tu­lajdonosát is.

Munka-és egészségvédelem

A munka- és egészségvédelem a mun­kahelyi vezetők alapvető kötelessége. A szervezett munkavédelem fontos eszköze az általános munkavédelmi oktatás. Munkába állása előtt minden dolgozót ki kell oktatni tevékenysége balesetveszélyes vonat­kozásairól és a védekezés módjáról, amit az érintettek az építési naplóban vagy külön jegy­zőkönyvben aláírásukkal ismernek el. A dol­gozó csak olyan munkát végezhet, amelyről baleset-elhárítási oktatást kapott. A különösen veszélyes munkáknál helyes, ha a vezető a napi munkakezdés előtt a munkavezetőkkel a munkahelyet végigjárja, és csak ha a baleset­mentes munkakörülményekről meggyőződik, ad engedélyt a munka megkezdésére.

Az építésvezető köteles ellenőrizni, hogy a munkahely fel van-e szerelve a szükséges munkavédelmi eszközökkel. Nagyobb munka­helyeken az elektromos biztonsági előírások betartása érdekében külön szerelőket jelölnek ki, akik a gépeket szerelik, és a figyelmeztető táblák elhelyezését ellenőrzik. Az esetleges balesetről azonnal értesíteni kell az orvost, és részletes jegyzőkönyvet kell felvenni. Minden három napon túl gyógyuló balesetnél fegyel­mi vizsgálatot kell lefolytatni, amelynek során meg kell jelölni a balesetért felelős személye­ket. A baleset okozásáért minden építőipari vezetőnek teljes büntetőjogi és anyagi felelős­séget kell vállalnia.

3.33. ábra Lakóépület Zürichben. Érde­kessége a belső szervezés, mely erősen eltér a többlakásos házaknál megszo­kottól. A többszintes épületben 70, 140, és 180 m²-es lakásokat alakítottak ki, melyeknek impozáns belsőjéről a ház külső megjelenése keveset sejtet.

3.34. ábra Többlakásos lakóépület középlépcsőházzal a) magas tetős változat; b) lapos tetős eset; c) közbenső szint alaprajza; d) alternatívák; e) emeleti alaprajzváltozat.

Az építési munkahely

Az építési munka előkészítése szűkebb érte­lemben közvetlenül a munkahelyre, azaz az épületre vonatkozik. Az előkészítési tevékeny­ségek közé tartozik a szervezés (organizáció) és az ütemezés.

Az építésszervezés előmunkálatainak kez­dete egybeesik a kivitelezési tervdokumentá­ció elkészítésének kezdetével. A tervezőnek a kivitelezési tervdokumentáció készítése során érdemes együttműködnie a leendő kivitelező­vel. Ez az együttműködés a garanciája a kivite­lezői adottságokkal számoló jó terveknek. Az együttműködés nélkül kidolgozott terv­dokumentációk nagyon gyakran csak időrabló észrevételezések, egyezteté­sek, esetleg áttervezések után kerül­nek kölcsönösen elfogadásra. Az ilyen utólagos megállapodások rendszerint az építkezés megkezdésének eltolódá­sát – nemegyszer építés közbeni aka­dályoztatását – okozzák.

A tervezés időszakában a tervező és a kivitelező együttműködésének köszön­hetően a kivitelező alapos tájékozott­ságra tehet szert az építési helyszínről, az építmény tervezett elhelyezéséről és a felhasználni kívánt anyagokról, továbbá az alkalmazandó technológiák­ról.

A kivitelező ismeretei, adottságai és tapasztalatai – a tervezői elképzelé­seket vezérfonalnak tekintve – reális képet adnak:

• a kívánt mennyiségű és minőségű építési anyagok beszerezhetőségéről;
• az üzemi vagy segédüzemi előre-gyártás lehetőségeiről;
• az építés gépesíthetőségéről;
• a szakipari munkákhoz tartozó anyagok, szerkezetek és szerelvények beszerzési lehetőségeiről;
• a felhasználni szándékozott anya­gok és szerkezetek tartósságáról;
• az alkalmas technológiákról stb.

Az építési-szerelési munkák költ­ségvetésének elkészítéséhez, a vázolt tájékoztatáson kívül, a végleges adatok felvétele és rögzítése érdekében hely­színi bejárást kell tartani. A helyszíni bejárást a tervező készíti elő, és átadja a kivitelezőnek az építési terület hely­színrajzát, az építmény anyaglistáját, esetleg az építkezés organizációs váz­latát. A tervező a helyszíni bejáráson rögzített adatok alapján készíti el a komplett tervdokumentációt. A hely­színi bejáráson mind a beruházó, mind a tervező és a kivitelező részéről állás­foglalásra jogosult szakembereknek kell részt venniük.

Az építésszervezés minden munka­helyen nagyjelentőségű, de legfőképpen a fővállalkozásban épülő többlakásos épületeknél fontos, ahol az épület kivite­lezését műszaki és gazdasági szempont­ból is befolyásoló szervezésnek minden részletkérdését meg kell oldani. A rész­letek összehangolása, valamint a szigo­rú térbeli és időbeli rend betartása az építési üzem jó működésének kulcsa.

Az építésszervezés részfeladataiként el kell készíteni:

• a kivitelezendő épületen végzen­dő munkák mennyiségi és minőségi alapadatainak (anyagok, munkaidő­ szükségletek, gépek) kimutatását;
• az építési anyagok, szerkezetek, termékek szállítási tervét;
• az építési anyagok, szerkezetek és termékek építéshelyi tárolásának, raktározásának, valamint mozgatásá­nak tervét;
• az építés gépesítésének (földmun­ka, anyag átalakítás, vízszintes és füg­gőleges anyagmozgatás stb.) tervét;
• az építési hely berendezéseire vo­natkozó elrendezési terveket;
• az építés ütemezésének terveit (munkamenet, technológiai folyamatok, munkaerő, szakma és létszám, gép, pénzügyi lebonyolítás).

Az építésszervezés előmunkálatai­nak ismertetésében eljutottunk a hely­színi bejárásig. Ebben a szakaszban a kivitelező a terveket illetően már tá­jékozott, de pontos mennyiségi és minőségi adatokhoz csak a bejárás eredményeit is tartalmazó befejezett tervdokumentációból jut.

Az építkezés megszervezése

Az építkezések menetének tervezése a helyszínrajz és az organizációs vázlat készítésével kezdődik, amelyeket a ter­vező vagy majd a kivitelező készít el. Az organizációs vázlat nem ad részletes megoldást az épület vagy épületek kivi­telezésének módjára, csupán vázlatosan ismerteti az elképzeléseket. A helyszíni bejáráson rögzített adatok alapján a terv­dokumentációból kidolgozott alapada­tok felhasználásával készül a részletes organizációs elrendezési terv.

A részletes organizációs terv olyan részletességű, hogy arról a felvonulási épületek, építéshelyi utak, depóniák, gépek, közművek pontosan kitűzhetők. Szűkebb telkeken, forgalmas utak mellett, esetleg zárt sorú beépítéseknél mind házilagos kivitelezéssel, mind vál­lalkozásban készülő épületeknél nagy jelentőségű az organizációs terv. A la­ikusoknak talán ijesztő az „organizá­ciós” szó, de gondoljanak arra, hogy bennük merülnek fel legelőször a kö­vetkező kérdések: vajon hol helyezhe­tő el a temérdek anyag a telken, hová köthető be az ideiglenes áram és víz?

Éppen ezeket a kérdéseket kell meg­válaszolnia az organizációs tervnek ne­vezett tárolási és felvonulási helyszín­rajznak.

Ha az anyagi lehetőségek megen­gedik a telken való anyagtárolást, mér­legeljük a következő szempontokat:

• A tervezett épület kitűzése előtt szállíttassuk be a telekre az olyan anya­gok zömét, melyeket nem kell daruzni a beépítésre.
• A habarcs- és betonkeverés terü­lete a tervezett épületen belül legyen.
• A megmaradó téglalap alakú terü­let hasznosítható a betonacél tárolásá­ra és előszerelésére. Célszerű e helyet úgy megválasztani, hogy a betonvas­ telepként használt terület elegendő le­gyen majd a tető zsinórpadjához is.
• A nagyelemes, azaz a daruval moz­gatható anyagokat mindig az épület és az út közötti, esetleg oldalkerti vona­lon helyezzük el, a daruval való meg­közelítés és gyors beépítés érdekében.

3.35. ábra Organizációs helyszínrajz ol­dalhatáron álló lakóépülethez 1 épülő épület; 2 telek; 3 közterületi felvo­nulási terület; 4 konténer; 5 cementraktár; 6 homokdepónia; 7 oltott mész; 8 oltóhely; 9 habarcskeverő gép; 10 habarcsláda; 11 kavicsdepónia; 12 betonkeverő gép; 13 tégla­rakás; 14 vasbeton gerenda; 15 vasbeton kiselemek; 16 felvonulási út; 17 szomszédos telek felvonulási területe; 18 autódaru; 19 daru gémkinyúlása; 20 fenyő fűrészáru; 21 zsaluzófólia; 22 betonacél; 23 zsaluzat- és be­tonacél-előkészítő; 24 cserép, béléselem (a 20-24 lesz a majdani tetőszerkezet-előkészítő terület); 25 ideiglenes kerítés; 26 víz­mérő; 27 vízvezeték; 28 vízvételi hely; 29 elektromos légvezeték; 30 elektromos gu­mikábel-csatlakozás; 31 mérőcsatlakozás; 32 járda; 33 ideiglenes járda; 34 szomszéd épület.