• garázs

Hogyan alakítsuk ki a garázst és a kazánt a lakásban? [FONTOS]

A lakások használatával kapcsolatos ki­szolgálóhelyiségek a lakó-, a gazdasá­gi és az egészségügyi helyiségeken kí­vül, közlekedővel kapcsoltan vagy csak épületen kívülről megközelíthetően helyezhetők el. Ilyen kiszolgálóhelyi­ségek a gépkocsi-, a kerékpár-, a gye­rekkocsi-tárolók, a kazántér, a tüzelő­tároló, a barkácsműhely stb.

Gépkocsi tároló

A gépkocsi tároló ma már a lakóház szer­ves részének tekinthető, hiszen az au­tó nélkülözhetetlen kelléke létünknek. A gépkocsi tároló elhelyezhető az épü­let tömegén belül vagy külön melléképületben. Tervezését elsődlegesen a járművel való biztonságos beállási lehe­tőség és közlekedéskapcsolat határoz­za meg. A lakáskapcsolat másodlagos, de minden esetben önálló szellőzéssel ellátott közlekedőn keresztül kell meg­oldani.

A gépjárműtároló tervezésekor a következő szempontokat kell figye­lembe venni:

• legkisebb oldalméret:
• egy gépkocsi esetén: min. 2,40-2,50 m
• két gépkocsi esetén: min. 4,80 m;
• mélységméret: min. 5,00 m;
• belmagasság: min. 2,00 m;
• kapuméret (belméret):
• szélesség: min. 2,10 m;
• magasság: min. 1,90 m;
• a természetes szellőzésről gondos­kodni kell;
• a helyiséghez vízvételi (mosó)hely szükséges. Csak homok- és olaj­fogóval ellátott padlóösszefolyó ké­szíthető.

A gépjárműtárolók kapui lehetnek: nyíló-, szekciónak, harmonika-, toló-, göngyölített, teleszkópos vagy billenő­ kapuk. (Javasolt irodalom: Kószó Jó­zsef Kapuk és Ajtóktól a kapukig c. könyvei.) A kapuszárnyak a közterület személyforgalmi részéből a járdának max. felét foglalhatják el (a működtetés időtartamára), és azokat a falhoz vagy a padozathoz időszakosan rögzí­teni kell, nehogy becsapódjanak.

Kerékpártároló

Külön helyigénye nincs, mert a kerék­párok a lakás bármely kiszolgálóhelyi­ségében elhelyezhetők. Lényeges azon­ban, hogy a kerékpárt a tárolóba a lakástól független közlekedőn keresztül tolhassuk be (sáros gumi, szennyező­dések stb. miatt). Többlakásos épüle­teknél a lakólétszám felét alapul véve 0,30 m²/kerékpár területet kell számí­tásba venni.

Gyerekkocsi-tároló

Csakis többlakásos és többszintes la­kóházaknál lehet indokolt, egy- és két­lakásos épületeknél a tervezéskor el­hagyható.

4.147. ábra Hatlakásos lakóépületbe épített szoláris melegvíz-ellátás a) alaprajz; b) metszet; c) homlokzati kép; 1 lakások; 2 lépcsőház; 3 melegvíz-tároló tartály; 4 melegvíz-előállító kollektorok; 5 elektro kollektor; 6 hőszigetelt határoló falak.

Kazántér

A lakások etázs-, ill. a többlakásos épü­letek központi fűtéséhez a szilárd vagy olajtüzelésű kazán számára lehetőleg olyan, a lakástól elkülönített helyiség szükséges, amely

• a közlekedőn keresztül közelíthető meg (lehetőleg);
• önálló külső bejárati ajtóval és szellőzőablakkal épült;
• megfelelő légtérfogatú;
• vízvételi és csatornacsatlakozási le­hetőséggel ellátott (pl. falikút lég­beszívós, hollanderes kifolyóval);
• határoló szerkezetei biztosítják a megfelelő fagyvédelmet;
• a szükséges keresztmetszetű és ma­gasságú kémény megépíthető.

A gázüzemű etázsfűtés kazánja a lakás közlekedőjében, előszobájában, konyhájában, fürdőszobájában, barkács helyiségében és szárítójában is elhelyezhető, a következő feltételek mellett:

• kéménye van;
• a helyiség megfelelő szellőzőab­lakkal (vagy ajtóval) rendelkezik, és légtérfogata garantálja a biz­tonságos üzemeltetést;
• gázkazánhoz 60cm-nél közelebb nem lehet éghető anyagú szerke­zet (fogas, szekrényajtó stb.).

Tüzelőtároló

Csak szilárd tüzelőanyagú és olaj fűtés esetén szükséges. Méretigénye függ a tárolandó anyag (szén, fa, olaj) tulaj­donságaitól, de legalább 4,00 m² nagy­ságú és kívülről megközelíthető legyen. A tüzelőtároló a kazántérre szilárd anya­gú fűtésnél közvetlenül nyílhat (vasaj­tóval), míg olajüzemnél közvetve (köz­lekedővel) csatlakozhat. Itt jegyezzük meg, hogy lakóépületen belül max. 200 l fűtőolaj tárolható egy tételben egyidejű­leg. Ennél nagyobb tárolási igény ese­tén külön tárolótartályt kell létesíteni, a tűzvédelmi követelmények betartásával.