• lépcsők

Hogyan alakítsuk ki a lépcsőt lakásban, társasházban? [ÁBRÁKKAL]

A többlakásos lakóházak közösségi lép­csői általában külön lépcsőházba ke­rülnek Az egy-két lakásos házaknál kül­ső lépcső ritkán készül, kivéve az elő-, a terasz- és kerti lépcsőket. A lakások belső lépcsői, általában a lakás funkcionális kapcsolatainak meg­felelően, az előtérhez vagy a nappali teréhez kapcsolódnak. Legkedvezőbb az előszobából vagy külön közlekedő­ből való lépcsőindítás, ill. – fogadás.

A nappali terében elhelyezendő lép­cső ugyan esztétikailag tetszetős, mint belsőépítészeti tér- és formaelem ezzel szemben nem annyira praktikus, amin a közlekedési zóna és a haszná­lati intimitás elválasztásának igényét értjük. A felső szintre minden esetben a nappali terén át lehet feljutni, az intimitást viszont a lépcsőn haladva az oldalról való föllátás, a helyiségek egy­másba tárulkozása stb. szempontjából kell vizsgálni. A lakások belső lépcsői­ként a különböző alakú, vagyis külön­böző alaprajzú lépcsők egyszerűen alkalmazhatók. Szintek közötti áthida­lás céljára általában egykarú, de két­ vagy ritkán háromkarú lépcsők is ké­szülnek.

Az egykarú lépcsők készülhetnek íves karral vagy sugaras lépcsőfokok­kal. A csigalépcső kisebb, az ívelt karú nagyobb helyigényű. Egykarú lépcső csak 3,00 m szintkülönbségig létesít­hető.

A lépcsőkar (vagyis az összefüggő, pihenő nélküli lépcsőfoksor) kialakítá­sakor a következőket kell betartani.

Ezek:

• lakáson belüli karszélesség (1) min. 0,80 m;
• a karszélességnél a fogódzó (kor­lát) magasságában is meg kell len­nie a minimális méretnek;
• lépcsőkarra és a kapcsolt pihenő(k) közlekedési űrszelvényébe ajtó nem nyílhat;
• legalább egy oldalon fogódzóval kell ellátni akkor is, ha korlátra nem lenne szükség;
• minden 0,80 m-nél magasabbra ve­zető lépcsőhöz korlátot kell sze­relni.

4.110. ábra A kényelmes lépcső méreté­nek alapja a lépéstávolság a) emberi lépéshossz; b) lépéshossz a lép­csőn; 2m+sz = 60 – 64 cm.

4.111. ábra Lakáson belüli lépcsők 3,00 m szintkülönbségig készülhetnek közbenső pihenő nélkül is, különböző alakban a) egykarú; b) U alakú; L alakú; d) C alakú; e) egykarú, félfordulós, egyenes és
íves karokkal.

4.112. ábra Meredek lépcsőkarok fokkiképzése a) ívelt lépcsőkar orsótér felőli vége; b) fer­de homloklappal növelt járófelület; c) átfe­déssel növelt járófelület

A lépcsőkarok fordulóiban, ill. a fo­gadószinten lépcsőpihenőt kell kialakí­tani, amely a felső lakótérnek egyúttal közlekedője is. Alaprajzi szélessége, vagyis kisebbik mérete nem lehet keskenyebb a csatlakozó lépcsőkar szé­lességénél. Lépcső forgalmi űrszelvé­nyébe ajtószárny nem nyílhat, ajtók előtt min. 0,85 m, elő lépcsőnél 0,60 m szükséges.

A lépcsőkar hosszmérete a lépcső­fokok sorából adódik. Egy lépcsőfok mérete kiszámításának alapja a felnőtt ember lépéstávolsága, mely 60-64 cm. A lépcsőfok belépője (sz) a vízszintes vetületi sík hossztengellyel párhuzamos mérete, a föllépője (m) pedig a két be­lépősík közötti távolság.

A föllépő magassági méretei:

• lakáson belül: max. 20 cm.

A belépő, tehát a lépcsőfok széles­ségi mérete a következő képlettel ha­tározható meg: 2 m + sz = 60-64 cm.

A föllépő pontos magasságát a szint­különbség (Szm) és az áthidalásához szükséges fokok számának hányadosa adja meg.

A lépcsők anyaga elsősorban acél és fa (kombináltan is), valamint vasbeton. Az anyag elsődlegesen az építészeti megjelenés miatt meghatározó. Falak között lehet egyszerű vasbeton; az alatta lévő tér egyéb célokra (lomtároló, WC stb.) kihasználható. Egy könnyed és légies lépcső anyaga acél és fa. A belső térből fakadó adottságok miatt első­sorban a fa dominál, mivel ez inkább harmonizál a lakás bútorzatával. Kü­lönleges anyagok még a plexi, az üveg, de ezek csak korlátként jöhetnek szó­ba. A járófelületek anyaga – függetle­nül a váztól – fa, kő, műkő, textília (szőnyeg), gumi stb. A járófelület lakáson belül azonos az indítószint bur­kolatának anyagával.

4.116. ábra Körlépcső csavart orsótéri tar­tószerkezettel, lebegő lépcsőfokokkal a) nézet, b) alaprajz.

4.117. ábra A járóvonal és a közlekedési űrszelvény vetületi tengelyvonalának meghatározása húzott fokú lépcső ese­tében.

4.118 ábra Járóvonal szerkesztése (pihenős) kétkarú lépcső esetében.

Lépcsők és lépcsőházak

Lépcsők, lépcsőházak helyigényét ál­talában két lépésben határozzuk meg. Az első lépésben a lépcsővel szemben támasztott alapvető követelmények alap­ján számítással meghatározzuk az elméleti helyigényt az alkalmazni kívánt lépcsőtípustól, lépcsőformától függet­lenül. A második lépésben már az adott lépcső vagy lépcsőház – típustól, formá­tól és elrendezéstől is függő – tényle­ges helyigényét határozzuk meg.

Vala­mennyi számításnál a következőkből kell kiindulnunk:

• mekkora szintkülönbséget vagy szintkülönbségeket kell a lépcsővel át­hidalnunk;
• milyen rendeltetésű a lépcső – mi­lyen típusú és nagyságú forgalom le­bonyolítását kell biztosítanunk.

Ezek alapján tudjuk meghatározni a lépcsőkar vagy lépcsőkarok alkalmaz­ható meredekségi tartományát és a lép­csőfokok lehetséges méreteit, valamint a szükséges karszélességet.

Bármilyen formájú, elrendezésű lép­csőt vagy lépcsőházat kívánunk kiala­kítani, ezekből a számítási adatokból kell kiindulnunk. Itt kell megjegyez­nünk: ritkán, de előfordul, hogy a lép­cső kialakítására, elhelyezésére kötött méretű és alaprajzi arányú hely áll rendelkezésre. Ebben az esetben a lehetséges lépcsőtípus kiválasztásához is az említett alapvető számítási adatokra van szükségünk. Előfordul az is, hogy egy lépcsőházzal eltérő szintkülönbsé­geket kell összekötnünk, vagyis az egy­más fölötti szintek nem azonos távolság­ra vannak egymástól.

Ebben az esetben úgy kell a fellépő magasságát megha­tároznunk, hogy mindegyik szintkülönb­ség a választott fellépő egész számú többszöröse legyen, mert az előírások szerint egy lépcsőkarban, ill. egy lép­csőházban a lépcső járóvonalán mérve csak azonos méretű lépcsőfokok helyez­hetők el. Tehát csak a lépcsőfokok szá­mát változtathatjuk. (Ez alól az előírás alól csak az időszakos használatú épít­ményszintekre, pinceszintre és padlás­szintre vezető lépcsők kivételek. Ezekre a szintekre vezető lépcsők a csatlako­zó lépcsőházban alkalmazottól eltérő méretű fokokkal is kialakíthatók.)

Egy-egy lépcső vagy lépcsőház hely­igényének kiszámításához még a követ­kező előírások ismerete szükséges:

• Egy lépcsőkar legfeljebb 3,00 m szintkülönbséget hidalhat át, ill. három fellépésnél kevesebbet nem tartalmaz­hat. Ha a szintkülönbség nagyobb, mint 3,00 m, akkor a lépcsőkart pihenővel ketté kell osztanunk.
• Nagy forgalmú építményben, to­vábbá kétszintesnél magasabb többlaká­sos lakóépületben egyenes járó vonalú lépcsőt (lépcsőkart) kell kialakítani. ívelt karú vagy húzott fokú lépcsőkart a biz­tonságos, gyors kiürítés, menekülés le­hetősége érdekében nem szabad kiala­kítani.
• A lépcsőpihenő kisebbik mérete a lépcsőkar szélességénél kisebb nem le­het. Ha a pihenő emeleti szinten van, akkor a szélességi méretének legalább 1,30 m-nek kell lennie. (Ezekbe a te­rületekbe ajtó nem nyílhat.)
• Egyenes lépcsőkarba beiktatott köz­benső pihenőnek – járóvonalon mérve – legalább 0,60 m hosszúnak kell lennie.

4.119. ábra Lépcsőházak részei és elne­vezésük a) metszet; b) alaprajz, két lakásbejárattal.

4.120. ábra Lépcső (lépcsőház) kitűzése és helyigényének meghatározása adott épületben 1 lépcsőkar fokokkal; 2 közbenső pihenő; 3 indító- és érkező pihenő; 4 szerkesztési vonalak.

4.121. ábra Lépcsők alkalmazási területe A sík terep; B kerti lépcső; C teraszlépcső; D elő lépcső; E középület lépcsője; F lakóépület lépcsője; G lakáson belüli lépcső; H galérialépcső; I padlás- és pincelépcső; J hágcsó.

4.122. ábra Lejtők, lépcsők, létrák és hágcsók lejtésszögének meghatározása.

Lépcsők helyigénye

Egy-egy lépcső vagy lépcsőház helyigé­nyének meghatározása a következő lé­pésekből áll:

• A lépcső rendeltetésétől függően meghatározzuk, hogy milyen lehet a me­redeksége: többlakásos lakóház lépcső­házi lépcsőjénél pl. 15/33-17/29 cm-es fellépő/belépő aránnyal, ill. meredek­séggel kell számolnunk.
• Pontosan meghatározzuk az áthi­dalandó szintkülönbséget, padlószint­től padlószintig mérve: legyen ez pél­dánk esetében 3,60 m.
• Meghatározzuk a fokok számát. Ezt kétféleképpen végezhetjük el. Egyrészt úgy, hogy a szintkülönbséget eloszt­juk a lépcső meredekségétől függően lehetséges fellépő méretekkel.
• Példánk esetében ez: 360 cm : 15 cm = 24 db fok.
• (A még lehetséges 16 cm-es vagy 17 cm-es fellépő esetében az osztás nem egész fokszámot ad, így nem alkalmaz­ható.) Másrészt ezt a számítást elvégez­hetjük úgy is, hogy a szintkülönbséget elosztjuk a várható fokszámokkal, és az így kapott fellépő magasságok kö­zül kiválasztjuk az adott rendeltetésű lépcső esetében alkalmazhatókat. Ez példánk esetében a következő: 360 cm/22 db = 16,36 cm 360 cm/23 db = 15,65 cm 360 cm/24 db = 15,00 cm 360 cm/25 db = 14,40 cm Mint látjuk, a kapott fellépő értékek (két tizedes jegyig kerekítve) 22, 23 és 24 db fellépő esetén felelnek meg a 15 – 17 cm közötti értéknek. Általában törekednünk kell arra, hogy a fellépők mérete kerek érték legyen, de ez csak akkor valósítható meg, ha a szintkü­lönbség a kívánt fellépő méretek valamelyikével maradék nélkül osztható.
• Meghatározzuk a lépcsőfokok be­lépőméretét a 2m+sz = 60 – 64 cm sza­bály alapján. Példánkban ez a követ­kező két szélsőértékre adódik: 60 cm – (2×15 cm) = 30 cm; 64 cm -(2×15 cm) = 34 cm.
• Meghatározzuk a lépcsőkarok szá­mát. Mivel példánkban 3,60 m-es szint­különbség szerepel, legalább két karra kell a fokokat elosztanunk. Ez már azon­ban jelentős mértékben függ a lépcső környezetének adottságaitól: lehet két egyforma kart kialakítani 12-12 lépcső­fokkal, és lehet az egyik karban maxi­mum 20, a másikban pedig 4 fok.
• Meghatározzuk az egyes lépcső­karok hosszát. Minden lépcsőkarban eggyel több fellépő van, mint belépő. Ezért a lépcsőkarok hosszát úgy hatá­rozzuk meg, hogy a fellépők számát csökkentjük eggyel, és szorozzuk a ko­rábban kiválasztott belépőmérettel. (Az itt ismertetett számítás húzott, íves és körlépcsőknél is azonos, de ezeknél kar­hosszúságon a járóvonalon mért hosszt értjük.)

A további lépések már jelentős mér­tékben függnek attól, hogy a lépcsőnek milyen az alaprajzi elrendezése, milyen lépcsőfajtát, lépcsőformát kívánunk al­kalmazni. Végül is ezek figyelembevételével határozható meg a lépcső vagy egy lépcsőház tényleges alaprajzi mé­rete, helyigénye.

4.123. ábra Tizenegy lakásos épület lép­csőháza spirális felfűzésű lakáskapcso­lattal a) földszinti; b) általános, emeleti lépcsőalap­rajz.

4.124. ábra Külső lakásfeljárati lebegőlépcső 1 konzolos lépcsőfok; 2 konzolos pihenőle­mez; 3 lépcsőkísérő lábazat; 4 korlát.

4.125. ábra Tizenkét lakásos épület lépcsőháza osztott (eltolt) szintű lakáskapcsolattal a) lépcsőház; b) épület vonalas alaprajza.

Lépcsők méretezése

Egy-egy lépcső tervezésekor, kialakítá­sakor általában a következő főbb adott­ságokat és követelményeket kell figyelembe vennünk.

Vegyük figyelembe:

• milyen típusú és nagyságú forgal­mat kell a lépcsőnek biztonságosan, ill. kényelmesen lehetővé tennie;
• mekkora az a szintkülönbség, ame­lyet a lépcsővel át kell hidalni;
• a lépcső elhelyezésére mekkora és milyen alakú tér áll rendelkezésre;
• az adott körülmények között milyen építési technológia alkalmazható;
• a lépcső szerkezetei hol és milyen mértékben támaszkodhatnak a csatla­kozó-, ill. határoló szerkezetekre;
• milyen formai, esztétikai igényeket kell a lépcsőnek kielégítenie funkció­jától és környezetétől függően.

Természetesen más a helyzet, ha egy új lépcsőt tervezünk adott típusú és nagyságú forgalomra, és más, ha adott méretű területen belül kell megolda­nunk egy határozott funkciójú lépcső kialakítását. Teljesen tiszta eset ritkán fordul elő. Rendszerint adott típusú és nagyságú forgalom részére viszonylag kötött méretű térben kell a lépcsőt el­helyeznünk. Ezért egy-egy konkrét lépcső tervezése, kialakítása komplex feladat, amelyet több követelmény pár­huzamos, együttes figyelembevételével kell megoldanunk. Itt most csak néhány alapvető, álta­lános szempontot emelünk ki, amelyek a teljes tervezési folyamatra érvényesek.

4.128. ábra Lépcsőkarok fokainak lekerekítése kényelmi okok miatt 1 szerkesztési segédegyenes; 2 lépcsőkarral párhuzamos szerkesztési segédtengely; 3 lépcsőkar; 4 lekerekített lépcsőfokok; a = 90/5 = 18°; a = 0,63 sz.

4.129. ábra Osztott szintű többlakásos tár­sasház pihenőszinti lakáskapcsolattal a) jó megoldás az, amikor a lépcső hala­dásirányával szemben van a lakásbejárat; b) rossz megoldás az oldalsó kapcsolat.

Minden esetben arra kell töreked­nünk, hogy a kialakított lépcső funkci­ójának teljesen megfelelő legyen: biz­tonságosan le tudja bonyolítani az adott forgalmat, sőt ezen belül megfelelően kényelmes is legyen. Ezeknek a köve­telményeknek a kielégítésében sokat se­gítenek a vonatkozó építési előírások. A legtöbb esetben ügyelnünk kell arra is, hogy a kialakított lépcső a már em­lített igényeket helytakarékosan elégítse ki, mert az általa elfoglalt terület rend­szerint más funkcióra nem használható. Ezt az adott célra legmegfelelőbb lép­csőtípus kiválasztásával érhetjük el.

Mivel a lépcső a szintek közötti for­galom lebonyolításán túl térformáló elem is, csaknem minden esetben törekednünk kell arra, hogy a lépcső formai kialakítása, anyagai, sőt szerkezete is esztétikailag megfelelő legyen. E komplex tervezési folyamaton be­lül a felsorolt követelményektől és adott­ságoktól függően kell a lépcsők egyedi méreteit meghatároznunk. A további­akban ennek folyamatát, törvényszerű­ségeit ismertetjük.

Lépcsőkarok méreteinek meghatározása

A lépcsőkarok méretei mindig össze­függésben vannak azzal, hogy hány lép­csőfokot kívánunk elhelyezni bennük. Hosszuk a lépcsőfokok számától, szé­lességük pedig a fokok hosszától függ.

Egy lépcsőkar lépcsőfokainak száma:

• legalább 3;
• általában 7-12;
• legfeljebb 15;
• kivételes esetben 20.

Egy lépcsőkar az alábbiakból áll:

• az induló lépcsőfok, amelynek já­rólapja a pihenőnél egy fellépővel ma­gasabban van;
• n-1 számú közbenső lépcsőfok’,
• a kilépő lépcsőfok, amelynek járó­lapja már az elérni kívánt szinttel azo­nos magasságban van.

Ennek megfelelően az egy lépcsőkar­ban minimálisan elhelyezhető lépcső­fokok száma: egy induló, egy közbenső és egy kilépő lépcsőfok. Ennél keve­sebb – tehát kettő vagy egy – lépcső­fokot elsősorban lakáson belül tervez­hetünk csak, ahol a lakás használója jól ismeri az elrendezést, a közlekedési útvonalak helyzetét, adottságait. Na­gyobb forgalmú helyeken kerüljük a háromnál kevesebb lépcsőfokot tartal­mazó lépcsők alkalmazását.

4.130. ábra Párhuzamos lépcsőkarok kap­csolata fél-fél lépcsőfok közbeiktatásával a) alaprajz; b) csomópont; c) metszet (jelö­lés a 4.131. ábra szerint).

4.131. ábra Párhuzamos lépcsőkarok egy vonalba eső kapcsolata előretolt lépcső­korlát-metsződéssel a) alaprajz; b) csomópont; c) metszet; 1 lép­csőkar (és a korlát azt követő) irányvonala; 2 szerkesztési vonal; 3 az irányvonalak met­sződése meghatározza a korlátok végpont­jait; 4 lépcsőkar; 5 pihenő; 6 burkolat síkja; 7 szerkezet vonala.

Lépcsőkarok méretei

A lépcsőkarok hosszúságát úgy kapjuk meg, hogy kiszámítjuk, ill. meghatá­rozzuk az induló lépcsőfok és a legfel­ső, kilépő lépcsőfok élei közötti távolságot. Húzott vagy ívelt lépcsőknél ez a mértékadó méret a járóvonal mentén határozandó meg. Ilyen esetekben a karhosszúság a külső oldalon a legnagyobb, míg az orsótér felőli oldalon a legkisebb. Széles lépcsőkar esetén az utóbbiaknak is van jelentőségük, mert a hosszú, nyújtott lépések miatt kívül a lépcső kényelmetlenné válhat, míg keskeny karszélesség esetén a meredek­ség miatt belül veszélyes a közlekedés.

A lépcsőkarok szélessége általában azonos a lépcsőfokok hosszával. Fel­hívjuk a figyelmet arra, hogy a lépcső­karok szélességének meghatározásá­nál csak az l₀ hasznos szélességértéket vehetjük figyelembe. A hasznos szé­lesség úgy értendő, hogy az adott lép­csőkar felett 2,00 m magasságig (azaz az űrszelvénybe) sem oldalról (korlát), sem felülről (szerkezet, lámpatest stb.) nem nyúlik be semmi.

Lépcsőkarok betervezhető hasznos szélességének (I₀) minimális értékei ál­talában a következők:

• soklakásos (10 lakásnál több) la­kóépületben:
• lift nélkül 1,40 m,
• lift esetén 1,20 m,
• vészlépcső 0,90 m;
• lakóépületben:
• 10 lakásig
• 6 lakásig
• 2 lakásig
• 1 lakásnál
• pincelépcső:
• többlakásos épületben
• egylakásos épületben
• padláslépcső
• vészlépcső:
• létszámtól függően, de legalább
• hágcsó és védőkosaras vaslétra (kosárméret)

A hazai előírások csak a fenti felso­rolás egyes eseteire határoznak meg mi­nimális értéket, a többi méretet a DIN előírásai alapján közöljük. Lépcsőkarok méretének megállapításakor a minden­kori vonatkozó szabványokat és elő­írásokat kell figyelembe venni.

A lépcsőkarok lehetőleg mindig pár­huzamos vonalvezetésűek legyenek, ki­véve az elő- vagy bejárati lépcsőket, amelyek lehetnek tölcséres vagy öböl alaprajzúak. A lépcsőkarok magasságát úgy kap­juk meg, hogy a fokok számát szoroz­zuk a fellépők méretével (n><m). Ez lényegében azonos az áthidalandó szintkülönbség értékével. Az egy lép­csőkarral áthidalható maximális szint­különbség (lépcsőkar magasság) 1,80 m, egy lakáson vagy üdülőegységen belül 3,00 m.

4.132. ábra Előre gyártott lépcsőkar (betonelem) szintbeállítása fogadó-, indító – és érkező szinten speciális – tárcsás – szerkezetekkel.

4.133. ábra Pihenők és lépcsőkarok változatai a korlát vonalvezetésének figyelembevételével a) pihenőhöz kapcsolt egész induló lépcső­fokkal; b) közbeiktatott fél-fél lépcsőfokkal; c) lekerekített lépcsőfokkal; helyes megol­dások; d) helytelen megoldás: a pihenő ki­sebb a szükségesnél, és rossz a korlát fo­gódzójának vonalvezetése.

4.134. ábra Többlakásos iker- és sorházaknál alkalmazott főbejárati oldallépcsők a) legjobb ez esetben az egyenes karú lép­cső közbenső pihenővel; b) egy kar csak max. 3,00 m-es lehet egy lakáshoz, míg az első emeletek ennél magasabbak; c) – d) oldalfordulóval a szükséges űrszelvény nem biztosítható.

Lépcsőkarokkal szemben támasztott általános követelmények

A lépcsőkarok elhelyezésekor, kialakí­tásakor a következő előírásokat kell be­tartani:

• Lépcsőkarról ajtó nem nyílhat.
• Többlakásos lakóépület és középü­let lépcsőkar űrszelvényébe nem nyúl­hat, ill. nem nyílhat épületgépészeti vagy egyéb berendezés, pl. gázmérő, villany­óra vagy szekrény, még ezek falba süllyesztett ajtói sem.
• Nagy forgalmú, illetőleg tömegtar­tózkodásra való építményekben, továb­bá a kétszintesnél magasabb többla­kásos lakóépületekben a menekülés céljára egyenes járóvonalú lépcsőkart kell kialakítani. Ezeknek az építmé­nyeknek az ívelt karú vagy húzott fokú lépcsőjét a menekülés céljára nem sza­bad számításba venni.

Az íves, húzott, kör- és csigalépcsők­kel kapcsolatban még néhány, tapasz­talati úton kialakult törvényszerűségre szeretnénk felhívni a figyelmet.

4.135. ábra Három lépcsőkar kapcsolata a pihenőkkel a) pihenők mérete; b) minimális lépcsőkar esetén; 1 lépcsőkar; 2 induló lépcsőfok; 3 közbenső lépcsőfok; 4 kilépő lépcsőfok; 5 pihenők.

4.136. ábra Párhuzamos lépcsőkarok pi­henővel a) egysíkú, szokványos; b) kettéválasztott pihenő közbeiktatott lépcsőfokkal (jelölések a 4.135. ábra szerint).

Pihenő és méretei

A pihenő legalább olyan széles legyen, mint a kapcsolódó lépcsőkar vagy a lép­csőkarok nagyobbik szélességi mérete. A pihenő általában négyzet alakú, kivé­telt képeznek az ívelt lépcsők közbenső pihenői, ahol a pihenő geometriai alak­ja igazodik a lépcső vonalvezetéséhez.

Derékszögben csatlakozó lépcsőka­rok közötti pihenő egyik irányban leg­alább 10 cm-rel, az érkező pihenő kar­irányú mérete pedig 20 cm-rel nagyobb a karszélességnél, de ha a rendelke­zésre álló hely lehetővé teszi, fél vagy egész lépcsőfokszélességgel növeljük meg a méretét. A két- vagy többkarú lépcsők pihenőjében kialakított szint­különbségnek (fellépésnek) mindig azo­nosnak kell lennie a kapcsolódó karok fokainak magasságával. A közel egy irányban haladó lépcsőkarok közé beik­tatott pihenő mélységének egy lépés hossznak megfelelően 60 – 64 cm-esnek kell lennie. A közbenső pihenő vonat­kozásában a 64 cm-es lépéshossz – az alsó és felső lépcsőkar között – elha­nyagolható, ha a karok egymással 135-180°-ot zárnak be. Abban az eset­ben is szükség van a lépéshossznyi mé­retre, ha a pihenőt sugarasan többfelé, vagy a karral párhuzamosan kettéosz­tottuk, és szintkülönbséget hoztunk létre. Ugyanaz vonatkozik a kör-, a csiga- és a pillangólépcsőre is.

Az egyenes vagy tört karú lépcsők esetében lakóépületen belül általában minden 10-14. fok után, lakáson belüli lépcsőnél pedig minden 15-20. lépcső­fok után közbenső pihenőt kell beiktat­ni. Ez esetben a pihenő mérete eltérhet a karszélesség l₀ méretétől, ill. l₀ + 10 cm-től, de 60 cm-nél kisebb nem lehet, és legalább egy lépéshosszal meg kell növelni a belépőt, mérete: sz + n*63 cm. Az induló lépcsőkarok a forgalom irány­változtatása nélkül, vagy legfeljebb 90°-os irányváltozással tervezendők.

Legszokványosabb és legelterjed­tebb megoldás, amikor pihenő közbeik­tatásával a lépcsőkarok közel merőlegesen csatlakoznak egymáshoz. Ez eset­ben a lépcsőkorlát vonalvezetésében egy fokmagasságnyi szintkülönbség jön létre a karok csatlakozásánál, ami helytelen. Helyes megoldás az, amelynél a lépcső­korlát fogódzója állandóan párhuzamos a lépcsőkarok járóvonalával. Ezt úgy érhetjük el, hogy a lépcsőfokok belépőit az orsótérnél a pihenőn is folytatjuk.

Párhuzamos vonalvezetésű, kétkarú lépcsők esetében ugyanezt úgy érjük el, hogy a karokat egymáshoz képest el­toljuk. Ha ez szerkezeti okokból nem lehet­séges, akkor a korlátok vonalát közös metszéspontjukig kell folytatni. Ebben az esetben viszont a pihenőt úgy kell méretezni, hogy a korlátok karon túli pontjától értendő a pihenő szükséges szélessége.

Tiszta űrszelvény

A lépcsőfokok élei által meghatározott elméleti felület felett a biztonságos köz­lekedés érdekében szabadon hagyandó, szélességi és magassági mérettel meg­határozott, függőleges síkú szabad felületet tiszta űrszelvénynek nevezzük. A tiszta űrszelvényt az OTÉK-ban úgy határozták meg, hogy egy 2,00 m hosszú és 1,80 m magas tárgy a lépcsőn mozgatható legyen.

Ennek megfelelően a lépcsőkar és a pihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. Ebbe a belmagasságba sem szerkezet (geren­da), sem vezeték (fűtési, elektromos), sem egyéb szerelvény vagy berende­zési tárgy nem lóghat be. Az épületek és lakások lakóhelyisé­geket összekötő lépcsőinél lényeges szempont, hogy2,00×1,80×0,60 m-es bútor vagy egyéb tárgy szállítható le­gyen rajtuk. Ezért nem célszerű, ill. csak végső esetben elfogadható a lakáson be­lüli kis keresztmetszetű csigalépcsők tervezése.

4.137. ábra Minimális közlekedési űrszel­vény lépcsőházban úgy a lépcsőkar fö­lött, mint a pihenőkön és a lépcsőkhöz vezető közlekedőkben (pl. kapualj) a) egylakásos házaknál; b) többlakásos társasházaknál; A korlátszélesség; B minimá­lis űrszelvény.

4.138. ábra Lépcsőházak méreténél a (200 x60-as) űrszelvény alsó vetülete mindig el kell, hogy férjen, főként a for­dulókban a) szokványos kétkarú lépcsőnél; b) három­karú lépcsőházban.

4.139. ábra Minimális űrszelvény a lépcső­kar és a pihenők csatlakozásában 1 200x 180×60 cm-es szabadon forduló elem; 2 lépcsőkar; 3 ferde födém vagy lépcsőkar; 4 pihenő vagy födém; 5 indulószint felső síkja.

Korlátok, mellvédek, fogódzók

Lépcsőn, galérián és erkélyen a közle­kedés és a tartózkodás biztonsága ér­dekében korlátokat és mellvédeket helyeznek el. Lépcsőkön a karok, a pi­henők és az orsótér szélén, orsótér nél­küli lépcsőházak esetében a szomszé­dos lépcső vagy vízszintes terület felé 90-110 cm magas korlátot vagy mell­védet kell építeni.

A korlátra, a tömör vagy áttört mell­védre, a lépcsőt határoló falra vagy egyéb szerkezetre fogódzót kell építe­ni, ill. szerelni. A korlátok, mellvédek anyaga lehet fém, fa, üveg, tégla, beton és vasbeton. A fogódzók általában meleg- és biz­tonságérzetet keltő anyagokból készül­nek. A tömör mellvédeket régen téglá­ból vagy kőből falazták. Ma már csak elő lépcsőknél vagy külső tereplépcsők­nél alkalmazzák ezt az építési módszert. A korszerű tömör mellvédek szinte ki­zárólag betonból és vasbetonból ké­szülnek.

A korlátokat és mellvédeket szerke­zeti feladataik szerint is megkülönböz­tetjük. Előfordulhat, hogy pl. egy lépcsőház fűtéséhez csőből készült korlátot vagy korlátmezőt használnak fel mint cső­radiátort, vagy csak a fogódzót mint visszatérő fűtési vezetéket.

A kilencvenes évek építészete és bel­sőépítészete az egyenes vonalvezetés­ről kezd áttérni az íveltre. Az íves és ívelt alaprajzú belső lépcsők különös térformák kialakítását teszik lehetővé, amelyek ugyan évszázadok óta ismer­tek, de alkalmazásuk újból kezd divat­ba jönni. E lépcsőtípusok térhatása ak­kor rendkívüli és egyedi, ha hozzájuk megfelelő korlátok és mellvédek páro­sulnak: a sokféle korlát – az áttört rá­csozattál a tömör mellvédig – mind egy-egy önálló jelenség, lehetőség a belső tér kifejezésére.

Minden 1,00 m-nél hosszabb lejtőt, to­vábbá minden három foknál hosszabb lépcsőt, lépcsőkart, minden olyan lép­csőpihenőt, erkélyt, teraszt, lodzsát, tor­nácot és külső folyosót, amely 0,80 m-nél mélyebb térséggel határos, legalább 1,00 m magas, legfeljebb 12 cm nyílás­szélességű korláttal, mellvédfallal vagy ráccsal kell határolni.

4.140. ábra Előre gyártott, háromszög ala­kú fél szintelemes lépcsőkorlát 1 keretváz; 2 fogódzó; 3 drótüveg betétes korlátmező; 4 függőleges rácsosztású; 5 edzett üvegbetétes; 6 ferde osztású; 6 pihenő; 7 szerelőcsavarok; 8 lépcsőkar.

4.141. ábra Előre gyártott fél szintelemes lépcsőkorlát 1 keretváz; 2 csavarozott kiegészítő elem; 3 csőpersely; 4 toldó csonk; 5 lépcsőkar; 6 pihenő.

4.142. ábra Lépcsőházi korlátok különböző előre gyártott változatai 1 függőleges osztású; 2 ferde osztású; 3 tömör betétes; 4 kiselemes; 5 lépcsőhöz rögzítő csavar; 6 pihenőhöz rögzítő csavar; 7 lépcsőkar; 8 pihenő.

4.143. ábra Különböző lejtésszögű lép­csők és pihenők korlátjának méret meg­határozása A korlátmagasság; B korlát lépcsőkarra me­rőleges mérete; C legkisebb szabad kereszt­metszet; D lépcsőkar és korlát optimális tá­volsága; E legkisebb párhuzamos szabad nyílás; 1 lépcsőkar; 2 pihenő; 3 fogódzó; 4 korlátmező; 5 lépcsőfokok közötti elmé­leti vonal (kapcsolódó táblázat 4.1.).

4.1. táblázat. Lépcső- és pihenőkorlátok méret meghatározása.

Általában a lépcsőkarok egyik (a 3 m-nél szélesebb lépcsőkarok esetén mind­két) oldalát fogódzásra alkalmas mó­don kell kiképezni. Lakóház lépcsőkorlátait, ill. azok fo­gódzóit úgy kell kialakítani, hogy azo­kon csúszkálni ne lehessen. A mellvéd magassága a vastagsági méretével csök­kenthető, de 0,80 m-nél alacsonyabb nem lehet.

A nemzetközi szakirodalom szerint a korlátok, mellvédek méretét mindig az ún. zuhanási magasság határozza meg. A zuhanási magasság a korlát legfelső pontja és az előtte, ill. alatta levő szint 3,00×3,00 m-es területének legmélyebb pontja között mért szint­különbség.

A korlátok és mellvédek magassági mérete a lépcsőkar hajlásszöge és a zuhanási magasság ismeretében a 4.143. ábra jelöléseivel összhangban a 4.1. táb­lázatból határozható meg. A zuhanási magasságot (korlátok vetületi síkjai kö­zött mért) a 12 cm-nél nagyobb szabad orsótérrel rendelkező lépcsőházak ese­tén kell figyelembe venni. A fogódzó mindig párhuzamos kell legyen a korlát, mellvéd alatti fokok éleire fektetett vonallal, a járóvonallal. A járóvonalra merőleges korlátmagas­ság függ a lépcsőkar meredekségi szö­gétől, de sohasem lehet kevesebb, mint

• 3,00 m zuhanási magasságig 0,45 m;
• 3,00-6,00 m zuhanási magasságig 0,60 m;
• 6,00 m zuhanási magasság felett 0,80 m.

A magyar előírások szerint a lép­csőkorlát magasságát – a lépcső mere­dekségétől függetlenül – függőlegesen mérjük a lépcsők élét összekötő vonal felett. A hágcsókat és mászó létrákat 2 m-es magasság fölött védőkosárral kell ellát­ni, kivéve, ha azok építményen belül vannak, és legfeljebb 3,60 m-es szint­különbséget hidalnak át. A védőkosár keresztmetszeti mérete a fokok vona­lára merőlegesen 60-65 cm, szélessége legalább 60 cm.

4.144. ábra Lépcsőházak megvilágítása 1. pontszerű mennyezetlámpákkal a) alaprajz; b) metszet.

4.145. ábra Lépcsőházak megvilágítása 2. sávos mennyezeti lámpákkal a) alaprajz; b) metszet.

4.146. ábra Lépcsőházak megvilágítása 3. kombinált fali és mennyezeti lámpákkal a) alaprajz; b) metszet.