• szauna

Barkács szoba, kondicionáló helyiség és szauna a lakásban [ÁBRÁK]

A lakástulajdonosok egyedi igényei a mai időkben egyre különlegesebbek és elgondolkodtatóbbak. Közöttük megta­lálható a barkács szoba, a fotóműterem, a kondicionáló szoba, a szauna, az uszo­da, a télikert, a házi díszállatok tartásá­ra szolgáló és a légkondicionáló helyi­ségek, sőt még sorolhatnánk tovább.

Barkács szoba

A legsokrétűbben a barkács helyiségek használhatók; alkalmasak vasaló-, szá­rító-, kazán- és dolgozóhelyiségként is. A barkácsolás olyannyira szerteágazó, hogy sokan még fémöntéssel vagy műanyag fröccsöntéssel is foglalkoznak hobbiszerűen.

Magát a tevékenységet minden eset­ben kellő óvatossággal kell űzni, ugyan­is a szomorú statisztika azt mutatja, hogy az egyik legveszélyesebb üzem a háztartás, és ezen belül is a barkácso­lás. Ennek oka a technológiának nem megfelelően kialakított tér és elektromos szerelés, valamint a hozzá nem értés.

Fotószoba

A már több évtizede kedvelt egyik ama­tőr foglalkozás, a fotózás, helyigény szempontjából a legegyszerűbb, hiszen a lakás bármely, ablak nélküli (de szel­lőztetett) helyisége megfelel. Alapkövetelmény az egy- vagy kétmedencés mosogató és a fűthetőség. Kialakítha­tó fülkeszerűen is, de legalább 2,00 m² nagyságban.

Kondicionáló helyiség

A testkultúra iránti igényt a legújabb idők hozták meg. A kondicionáló helyi­ség nagysága, belmagassága és burkolata a benne végzendő sporttevékeny­ségtől függően a következő:

• bordásfal esetén 1,50×2,00m-es helyiségigény + rács, főfalhoz va­ló kikötéssel;
• aerobichoz min. 2,50×2,50 m-es alapterület, szivacsos (2,00-4,00 m²-es) padozattal;
• kerékpár esetén 2,00m² alapterület és függesztési lehetőség, 3,00×3,00 m-es vetületi helyigény;
• asztaliteniszhez 3,00×4,50 m hely­igény, legalább 2,40m belmagas­sággal
• szoláriumhoz 2,00-4,00 m² hely­igény.

Együttes használat esetén a közle­kedőtér lehet közös. A helyiségekhez ter­mészetes szellőzés, valamint fűtés szük­séges.

Szauna

A szauna használata az északi államok­ban a legelterjedtebb. Legősibb a finn szauna, de már hazánkban is van 60 éves múltja, igaz, csak nagyon kis számban található meg. A szaunát a lakás kondicionálójához vagy fürdőszobájához célszerű kapcsol­ni. Helyigénye a használati létszámtól függően 2,00-6,00 m², belmagassága 1,90-2,10 m.

A szauna az egészség- és testkultú­ra vonatkozásában is különleges lehe­tőségeket nyújt. Az egész család életét megváltoztathatja, közelítheti őket a na­turista életmódhoz. (Szaunázni ugyanis a megfelelő egészségi követelmények betartásával, megfelelő időtartamban és sűrűségben, de minden esetben ruházat nélkül kell, ill. lehet.)

4.148. ábra Szaunák elhelyezhetősége a pincétől a padlásig.

4.149. ábra Blokképítésű szauna fülke hőszigetelt falszerkezettel.

4.150. ábra Változatos alaprajzú, a szokásostól eltérő tömeghatású szauna.

4.151 ábra Kis- és nagyelemes panelekből szerelt szauna fülke.

4.152. ábra Szauna a télikert légteréhez kapcsolódó alagsorban, külön fürdőhellyel a) metszet; b) alaprajz.

4.153. ábra Lépcsős padszintű sávfűtéses szauna fülke hevederre szegezett faanyagú padlóráccsal.

A szaunázás lényegét a magas hő­mérsékletű és nagy páratartalmú légtér­ben való tartózkodás jelenti. A bent lét időtartamát és a hőmérsékleti zónák használhatóságát a különböző hőmérsék­leti és páratartalmi viszonyok határoz­zák meg. A szauna fekvőhelyei eltérő magasságuk miatt eltérő hőmérsékleti és légcsere zónákba esnek. Ennek követ­keztében a felső fekvőhely jelenti a szer­vezet számára nagyobb, az alsó pedig az alacsonyabb terhelést, ill. igénybe­vételt.

4.154. ábra A kiszellőztetéshez szükséges légmennyiség pótlása a kályha mögötti falnyíláson.

A szauna sohasem „épített helyi­ség”, hanem egy helyiségben külön el­helyezett, faanyagú, speciális térelem ­szekrény! Csak készen kapható, előre gyártott (vagy egyedileg, önállóan elkészített) szauna szekrény helyezhető el, pl. a für­dőszobában. Egy jó szauna fűtőkészüléke az áram­lási körben helyezkedik el. A jól szige­telt fülke megfelelő szellőztetőnyílással van ellátva. A fűtéshez elektromos szauna kályha vagy hagyományos fűté­sű kályha szükséges. A levegő a kály­ha felső kosarában elhelyezett és átfor­rósodott porózus kövek locsolásával párásítható.

A szauna teljes belső burkolata és pihenőpadjai görcsmentes fenyőből ké­szüljenek. Gyantajáratos fenyő a gyan­ta kiolvadásával, a görcs pedig égési sérülésekkel bosszulhatja meg magát. A csupasz test érintkezési területén a szeghelyeket is süllyeszteni kell. Ajtaja kifelé nyitható legyen, és azon – biztonsági okok miatt – semmiféle zár­szerkezet nem lehet. A szauna tartozéka a mártózó kád vagy a többpontos zuhanyozó fülke, a szaunázás utáni hideg vizes mártózáshoz vagy zuhanyozáshoz.

4.156. ábra Előre gyártott (3 személyes) szauna fülkék a) panelelemes, 1 fekvő és 1 ülőpaddal; b)panelelemes, 2 fekvő és 1 ülőpaddal; c) blokkfalas, 2 fekvő és 1 ülőpaddal.

Úszómedencék

Úszómedencék a mai lakásoknál inkább a nyugat-európai országokban, nálunk csak elvétve, fordulnak elő. Az épület pince- vagy alagsori szintjén – a lakás­tól függetlenül – azért hazánkban is egyre gyakrabban készülnek.

Télikertek

A télikert nappali helyiséghez kap­csoltan a lakás oázisát jelenti. A nap­palihoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolható. Közvetlen kapcsolat ese­tén azonos teret alkot a kapcsolt helyi­séggel, közvetve ajtóval nyílnak össze, és a kapcsolási felület túlnyomórészt üvegezetten készül (javasolt irodalom: Kószó József Télikert c. könyve). Itt kell megjegyezni, hogy a télikert miatt a mögötte lévő lakószoba nem válhat másodlagosan megvilágította és szel­lőztetetté!

A télikert nem más, mint egy nö­vényház vagy üvegház, amely kapcso­lódik a lakóépülethez, vagy szervesen beleépítették abba. A kapcsolt megol­dás toldalék jellegű, az egybeépítés a tervszerű együttlétet, ill. annak han­gulatát kelti a külső szemlélőben is. A télikert üvegezett fal-, ill. tetőfelü­lete egy- vagy kétrétegű, a minden­kori igények szerint. Közvetlen lakáskapcsolat esetén természetesen a két­ rétegű, hőszigetelt változatot kell ké­szíteni. Az egyrétegű változat csak időszakosan használható; hideg, téli napokban a növényzetet át kell telepí­teni, vagy erős – hő pocsékoló – fűtés­sel kell védekezni a kifagyás ellen. A télikertek épületre vagy a lakásra gyakorolt hőhatásai télen kedvezőek, nyáron viszont kedvezőtlenek. A téli­kert tudatosan hasznosítható a téli elő­nyök kihasználásában, nyáron pedig a szakszerű hő védelemben.

A télikertet tehát az épület napos homlokzata elé úgy kell telepíteni, hogy a téli, alacsony napállásnál árnyékmentes legyen. A nyá­ri hővédelem a télikert üvegfelülete elé és fölé épített rácsozaton futtatott lombhullató növényzettel vagy épített árnyékolókkal oldható meg. A szellőztethetőséget és a feltárulkozást nyitha­tó ablakokkal és ajtókkal mindenkép­pen meg kell oldani, az árnyékolóktól függetlenül. Télikertek gyakran épül­nek minden lakáskapcsolat nélkül, épü­lethez vagy lakásbejárathoz szélfo­góként, de minden esetben betöltik védelmi alapfunkciójukat, ami ez eset­ben a lakás gyors lehűlése elleni vé­delmet jelenti. Nyáron ezek is teljesen nyitottak, föltárulkozóak.

4.157. ábra Közös télikert két szinthez és két lakáshoz, közvetlen udvarkapcsolattal.

4.158. ábra Emeletes ház két lakásá­nak közös télikertje belső lépcsős kapcsolattal.

4.159. ábra Többszintes lakóház egymás feletti télikertjei közös homlokzati üveg­fallal.

4.160. ábra Osztott szintű többlakásos ház terasz-télikert kapcsolattal a) homlokzati kép; b) alaprajz.