• záróvakolat

Ásványi vakolat, nemesvakolat (záróvakolat) festése

A nemes vakolat fogalma a DIN 18 550 szabvány alapján a záróvakolatok készítésére használt gyári szárazhabarcsok minőségi meghatározására ala­kult ki. Szervetlen kötésű záróvakolatokról van szó, amelyek ebben a formában már 100 éve bevált megoldásnak számítanak. A nemesvakolatokat már gyárilag vízhatlan összetétellel készítik, ugyan­akkor páraáteresztő képességük magas. A köve­telményektől és felhasználási területtől függően a nemesvakolatokat (natúr) fehér színben vagy gyárilag színezve készítik, a termékek különféle vakolatstruktúrák valamint hőszigetelő vakolatok létrehozására alkalmasak.

Ásványi záróvakolatok

Az ásványi záróvakolatokkal kapcsolatban gyakran használják a „tisztán ásványi alapú” vagy különö­sen a „lélegző” kifejezést. Ez úgy hangzik, mintha valamilyen teljesen természetes, kémiai anyagoktól mentes termékről lenne szó. Aki azonban foglalko­zik a vakolóhabarcsok és -bevonatok összetételével és a létrejövő károk okaival, hamar rájön, hogy napjainkban nincs olyan nemesvakolat, amely ne lenne legalább feljavítva vagy modifikálva vala­milyen szerves anyaggal. A nemes-, vagy ásványi vakolatokhoz ajánlott kiegyenlítőfestések is szer­ves kötésű vagy adalékot tartalmazó homlokzati festések.

Ez tehát azt jelenti, hogy a színárnyalat-változás lehetséges okait a nyersanyagokban kereshetjük – elsősorban a kötőanyag saját színében, az adalék­szerek színében és szemcseeloszlási görbéjükben, és a különböző színanyagok eltérő koncentrációjában. De szinte teljesen egyforma és abszolút mértékben összehasonlítható szárazanyag-tartalmú keveréknél is lehet színárnyalatbeli különbségeket felfedezni. Ennek okát főként a víz és kötőanyag arányában, és a feldolgozás és szilárdulás során előforduló környe­zeti körülmények ingadozásában kereshetjük (pl. a levegő nedvességtartalma és hőmérséklete).

Vakolatok színének változásáról

Mindazonáltal a színárnyalat­-változásoknak csak optikai jelentőségük van, nem jelentenek funkcionális, technikai problémát, ill. hiányosságot, és a záróvakolat „működését” sem befolyásolják. A Német Habarcsipari Szövetség, a Bayer AG és más gyártók átfogó kutatásai egyér­telműen bizonyították, hogy az időjárás hatásainak kitett vakolatfelületeken képződött kalcium-karbonát kivirágzások általában idővel eltűnnek.

Így az ilyen típusú színárnyalat-változásokat, amelye­ket foltképződésnek is neveznek, különösen az első négy hétben ne kifogásoljuk. A fent említett kutatások bizonyították, hogy a különböző kör­nyezeti feltételekből származó színárnyalatbeli különbségek nyolc hét alatt részben kiegyenlítőd­nek.

Festék megválasztása

A nemesvakolat színárnyalatának megfelelő kiegyenlítőfestés felhordásával ezek a foltok el­tüntethetők, de figyelni kell arra, hogy a festéket a nemesvakolathoz „hangoljuk”. Kiválasztáskor fontos az is, hogy ezek a festékek nem befolyásolják a páraáteresztő képességet, de a vízfelvevő képes­séget csökkentik. Mészvakolatok esetén a levegő szénsavtartalmának felvételét és diffúzióját nem szabad hátráltatni, mert különben a mész nem éri el a kellő szilárdságot, ill. elveszti azt.

Ásványi vakolatok esetén a következő té­nyezők vezethetnek színárnyalat-változáshoz, ill. foltképződéshez:

• Keverővíz: Ha a habarcshoz hozzáadott víz adagolása nem egyenletes, akkor a habarcsban változik a víz aránya, és ez színárnyalat-változásához vezethet.
• Keverés: A kötő- és adalékanyagok különböző mértékű feltárása a habarcsok különböző vízigényéhez vezet, aminek végeredményeképpen különböző lesz azok légpórustartalma és így szilárdsága is.
• Alapfelület: Ha az alapfelület erős vagy nem egyenletesen erős nedvszívó képességű, akkor a vakolat nem szívódik be egyenletes sebességgel, és ez is a színárnyalat változásához vezethet. Ezt megfelelő alapozással meg lehet előzni. (Általános szabály: a vakolat annál világosabb, minél több vizet adtak a habarcshoz, minél kevesebb vizet vesz fel az alapfelület, minél nagyobb a levegő páratartalma, és minél kisebb a hőmérséklet.)
• Időjárás hatásai: A színárnyalat változásának leggyakoribb okai, mivel a hőmérséklet, a páratartartalom, a szél és a közvetlen napfény hatására a vakolatok különböző gyorsasággal száradnak/szilárdul­nak. Ennek következtében a vakolat felületén kiszivárgások jöhetnek létre. A kiszivárgásokat a mészhidrát (kácium-dioxid) okozza, ami a víz száraz porkeverékhez való keverése után elő­ször feleslegként található a habarcsban. Ha a levegő magas páratartalma és a kis hőmérséklet miatt a kötési folyamat túlságosan elhúzódik, a mészhidrát a vakolat felszínéig vándorol és ott mészkővé (kalcium-karbonáttá) karbonátosodik, ami szürkésfehér lerakódásként válik láthatóvá. Ugyanez a folyamat megy végbe, ha ködből vagy esőből származó nedvesség kerül a frissen vakolt felületre.

A kiegyenlítőfestékek az utóbbi években más feladatokat is átvettek. így már arra is használa­tosak, hogy a vakolat kilátszó szemcséit átfedjék, az egyéb szerkezeti okokból származó egyenet­lenségeket kiegyenlítsék, vagy hogy a vízfelvevő képességet drasztikusan csökkentsék.

A nemesvakolatok között is különleges szerepet tölt be a kapart nemesvakolat. Más vakolatokhoz nem hasonlítható nyílt és természetes struktúrájú, ezt a kaparási eljárásnak köszönheti, amiről elneve­zését is kapta. Míg más vakolatok esetén a vakolat szemcséi beágyazódnak a kötőanyag térszerkezeté­be, a kapart nemesvakolatnál a szemcsék különféle méretét, fajtáit, valamint színárnyalatát a felszínen lehet bemutatni.

Nemesvakolatok rétegvastagsága

A kapart nemesvakolat rétegvastagsága álta­lában kb. 10 mm, de a lehetőség van nagyobb, akár 20 mm-es rétegvastagságok készítésére is. A kapart nemesvakolat készítésénél döntő a kaparás időpontjának megválasztása, tehát, hogy a kapart felület már ne változtassa meg struktúráját. Abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva egyes felüle­teket újra kellene kaparni, akkor az egész felületet ismét át kell dolgozni. Kapart nemesvakolatot általában dryvit- vagy hőszigetelő vakolatrendsze­rekhez kínálnak.

Ezen a ponton fontos különbség van a vakolat alapfelületének előkészítésében! Ha a nemesvakolatot egy dryvit-rendszer vékony rétegű hálóerősítésére hordjuk fel, akkor azt fel kell fésülni annak érdekében, hogy a szükséges mechanikus kapcsolat létrejöjjön. A hőszigetelő vakolatrendsze­rek esetében a kapart nemesvakolatot közvetlenül fel lehet fröcskölni.

A kapart nemesvakolatokat kiegyenlítőfestés nélkül készítik, és összességükben kevésbé hajla­mosak gombásodásra és/vagy algásodásra. Ennek oka a kapart nemesvakolat lúgos kémhatása és nagyobb rétegvastagsága, ill. ebből következően a nagyobb természetes ellenállása. Ugyanakkor a kapart nemesvakolatok nyílt struktúrája idővel és időjárási hatások miatt a külső felületről peregni kezd. Ezt gyakran az ásványi vakolatoknál jelent­kező „öntisztító hatásként” említik, a gyakorlat azonban ezt a hatást nem bizonyította.

Vályogvakolatok

A vályogvakolatok az utóbbi években reneszán­szukat élik, és elmúltak azok az idők, amikor csak a műemlékvédelem területén használták. Mivel az ökológiai kivitelezés egyre nagyobb teret nyer, a vályogvakolatok ismét megtalálták helyüket a modern lakóépületek építésének területén. Az ásványi vakolatokkal ellentétben a vályog­vakolat szilárdulásakor nem mennek végbe kémiai folyamatok, tapadásuk kizárólag mechanikai. Az alapfelület előkészítését ennek megfelelően kell elvégezni.