• hőszigetelés

Tömör kistégla, 30-as blokktégla, vakolat, hőszigetelés hőtechnikai követelményei

A hazai épületállomány félévszázados történetében a házak 40-50%-a 38 cm vastagságú tömör kisméretű téglából épült. Ezek túlnyomórészt ma is úgy állnak, ahogyan akkor megépültek. Hő-technikai szempontból a kisméretű tég­la adottságai a mai kívánalmaknak olyannyira nem felelnek meg, hogy 2,5-szeres vastagságban kellene készíteni az abból épülő falakat (Ábra lent).

Ez elkép­zelhetetlen, egyrészt a tetemes költség, másrészt az épület nagy terhe miatt, hi­szen a tehertöbblet az alsó tartószerke­zeten át a teherbíró talajt is terheli, ami még tovább növelné az amúgy is magas építési költségeket. A hatvanas évek elején a téglaipari termékválaszték bő­vítésével országosan elkezdődött a 30-as blokktéglák gyártása. Eleinte sokan idegenkedtek a lakóházukba beépítésé­től, inkább maradtak az előző, tömörtéglás változatnál, de egyre többen is­merték fel a blokktéglák előnyeit. Az első időkben kétoldali vakolattal látták el a falazatokat, majd külső és belső hőszigeteléssel is kiegészítették (Ábra lent).

A lakás komfortérzetéhez a hőszige­telésen túl lényeges a hőtárolás (akkumulálás), amit a belső épületszerkezete­ken (és bútorokon) túl a fal ± 0,00 hőfo­kánál magasabb hőmérsékleti tartomá­nyú határoló szerkezet is biztosít. Ezért hasznosabb a külső oldalra kerülő hő­szigetelés, mint a belső. Az ábrán jól látható, hogy a falközépen a nyári és a téli időszak hőmérsékletkülönbsége (A t) külső hőszigetelésnél a legkisebb, belsőnél pedig a legnagyobb.

A megfelelő hőgazdálkodás érdeké­ben a belső, jó hőtároló képességű (pl. vasbeton) szerkezeteket kívülről, a lehűlés irányában hőszigeteléssel kell ké­szíteni (2/5. ábra).

Természetesen a védett vagy fűtött tér minden határoló szerkezetét kellő hőszigeteléssel kell ellátni, így a födé­met is (2/6. ábra fent). Fontos ez annál in­kább is, mivel télen a meleg levegő a légtér felső részén helyezkedik el, ami jelentősen befolyásolja a zárófödémek és határoló tartószerkezeteik (koszo­rúk, áthidalók stb.) épületfizikai folya­matait.

Legalább ilyen fontos a lefelé irányu­ló hőveszteségek elleni szigetelés is, de ezekkel következő kötetünkben foglalkozunk, mivel a burkolatoktól függően ezek igen sokfélék. Ez a padlófűtések­nél különösen érvényes. A határoló szerkezetek hőtechnikai jellemzői közül a legfontosabb a hőátbocsátási tényező (a hőszigetelő képesség), mivel a szerkezeten áthaladó energiaáram, így a fűtőberendezés be­ruházási és üzemeltetési költségei hőátbocsátási tényezővel egyenesen ará­nyosak.

A hőátbocsátási tényező csökkentése és a határoló szerkezet ára között össze­függés van, mert a nagyobb hővezetési ellenállás, vagy a hőszigetelő réteg vastagításával, vagy egy jobb, hőszigetelő anyag használatával, azaz mindkét eset­ben csak többletköltséggel érhető el. A többletköltséggel szemben azonban számottevő megtakarítás mutatkozhat az épületgépészeti berendezések beru­házási és üzemeltetési költségeiben. A hőszigetelő feladat azonban a való­ságban általában korántsem ilyen egyér­telmű és egyszerű, mivel a hőszigetelés különböző anyagokból és különböző rétegtervű szerkezetekben valósítható meg és a hőszigetelő anyag megválasz­tásának nemegyszer meghatározó épü­letszerkezeti, technológiai, gyakran még építészeti következményei is vannak.

A hőszigetelő réteg hővezetési elle­nállása függ a beépítés módjától. A hőszigetelő réteg anyaga és beépítési módja, valamint a szerkezet többi réte­gének anyaga és beépítési módja, valamint a szerkezet többi rétegének anya­ga, az egymás közti és perem menti kapcsolata közötti összefüggések és kö­töttségek nyilvánvalóak. A hőszigetelő és a többi réteg anyaga, valamint ezek sorrendje esetleg további – pl. páraféke­ző – réteg(ek) beépítését is szükségessé teszi  és befolyásolja az elemek, ill. a nyílászárók csatlakozási módját is.

A szerkezetek rétegei közötti kapcso­latok (pl. átkötések, merevítők, bordák, pillérek stb.) jelentősen módosítják a szerkezeten áthaladó energiaáramok nagyságát, de az ilyen típusú szerkeze­ti hőhidak hatását a számítások nem tükrözik jól.

Hogy egy hőszigetelés „mennyit ér”, az attól is függ, hogy mekkora felületről van szó. Egy kisebb – szoba méretű falszakaszon a sarkok, az ablakkáva miatti hőhidak következtében gyakorla­tilag nincs is hőhíd mentes felület. Bizo­nyos esetekben a hőszigetelés szerepét maga a térelhatároló szerkezet is betölt­heti, ha az, készítési eljárása és vastag­sági mérete következtében a teherhor­dási és hővédelmi feladat teljesítésére egyaránt alkalmas. Falazott szerkeze­teknél vagy falazott szerkezeti rétegek­nél – az eddigieken kívül – a falazóele­mek méretei is további kötöttséget je­lentenek.