Az üvegezett épületszerkezetek hibái és károsodásai
Jellemző hibák
A homlokzati üvegezett nyílászárók és függönyfalak, valamint az üvegtetők tervezése és gyártása komoly szakértelmet, tapasztalatot és megfelelő körültekintést követel. Hazánkban több olyan cég van, amely megfelelő minőségben képes ilyen szerkezetek előállítására és szerelésére, de sajnos nagy számban találkozunk igénytelen gyártókkal, rosszul kivitelezett megoldásokkal is.
Gyártási hibák
A gyártási hibákat a következő csoportokba sorolhatjuk.
Nem megfelelően választott profilrendszer:
- nem foglalkoznak az építészeti igényekkel,
- nem ismerik a rendszer tulajdonságait, jellemzőét,
- nincs minősítés az adott profilokra,
- nem készítenek statikai, hőtechnikai, akusztikai terveket,
- nem rendelkeznek megfelelő gyártási ismeretekkel és gépekkel, alkalmatlan profilrendszerből dolgoznak;
Igénytelenül, kellő szakértelem nélkül gyártott nyílászárók és üvegtetők:
- hibás üvegbeépítés,
- vízkivezetési hibák, a bejutó csapadék a szerkezetben marad,
- tömítési hibák, közvetlen beázás veszély, a légzárás és hanggátlás minőségromlása;
Az üvegezés nem megfelelő kiválasztása és kivitelezése:
- nem ismerik az építészeti igényeket,
- nem veszik figyelembe az üvegek műszaki jellemzőét,
- nem megfelelő felkészültségű gyártótól szerzik be az üvegeket;
Esztétikai hibák:
- nem megfelelő felületkezelés,
- a szerkezetek felületi károsodása.
Beépítési hibák
- A csatlakozási („elhelyezési”) hézagok hiányos hőszigetelése,
- a csatlakozási hézagok hibás tömítése vagy a tömítés hiánya,
- a vízzáró-légzáró („szélzáró”) fólia hiánya vagy hibás beépítése,profilok, tömítések beépítése,
- vízkivezetési hibák, a bejutó csapadék a szerkezetben marad,
- vízelvezetési hibák.
Az ablak vízkivezető nyílása nem megfelelő helyen van.
Az ablakszárny sarkában hiányzik a tömítőprofil.
Az ablakszárny tömítőprofilja a pánt mellett hiányzik.
Csatlakozási hézag nem megfelelő hőszigetelése,
a vízzáró-légzáró fólia és a tömítés hiánya.
A nem megfelelő anyagú vízzáró légzáró fólia csupán pontonként van rögzítve.
EPDM lemez vízzáró-légzáró fólia hibás beépítése.
A lábazati vízzáró-légzáró csatlakozás nem lehetséges.
A lábazati vízzáró-légzáró csatlakozás nem lehetséges.
„Parapetfal” és ablak kontár csatlakoztatása.
A falburkolat elzárja a vízkivezető nyílásokat.
Gyakorlati példák, esettanulmányok
Esettanulmány
Épület és szerkezet: Egy többszintes, több szárnyas irodaépület, alumínium szerkezetű homlokzati nyílászárókkal és vízszintes beépítésű, szerelt alumínium sávburkolattal, kéthéjú, átszellőztetett légréteges parapet falakkal.
Károsodás: A vizsgálat időpontjában az egyik épületszárny homlokzati falai nagyobb esőzések során, ill. röviddel azok után, összesen 25 helyen beáztak.
Esőztetési vizsgálat: A beázott épületszárny esőztetését három, korábban beázott ablaknál végezték el, előidézve a homlokzaton lefolyó csapadékvíz, ill. csapóeső hatását. Az esőztetést először az ablaktalpak és a LUXALON burkolat közötti 20-30 mm-es, nyílt hézag leragasztása után végezték.
30 percnyi esőztetés elteltével beázás nem volt észlelhető. A ragasztószalag eltávolítása után megismételték a vízpróbát. Az ablakok 22 perc után áztak be, az ablakok szemöldökprofiljából az üvegezés belső síkján csapadéksávok folytak le. A beázás az esőztetés megszüntetése után is folytatódott.
Feltárásos vizsgálatok: A vizsgálatokat a homlokzatburkolat és az ablakszemöldök kapcsolatának ellenőrzésével végezték, mivel az esőztetés során keletkezett beázások arra utaltak, hogy a szerkezetbe jutó víz az ablakok.
Tervezettől való eltérések a következők voltak:
- ragasztás helyett több helyen felső oldali mechanikai rögzítéssel (csavarozással vagy szegezéssel) kötötték le;
- a hézagtömítő gumiprofilok a feltárási helyeken hiányoztak;
- az épületszárny nyugati és déli (végfali) homlokzatának csatlakozásánál, kb. 120 cm hosszúságban, a lábazat feletti falszakaszon hőszigetelés egyáltalán nem készült;
- a homlokzatburkolat mögé jutó csapadék nagyobb része akadálytalanul a lábazati hőszigetelésbe jutott, kisebb része pedig lecsurgott a lábazatfelületre.
A károsodás okai: A helyszíni feltárások és ellenőrzések alapján megállapítható volt, hogy a homlokzati beázásokat a kiviteli tervektől eltérő, szakszerűtlen, hanyag kivitelezés okozta. (A másik két épületszárnyon beázás nem volt, ott más vállalkozó végezte a homlokzati munkákat). A szerelt homlokzatburkolat mögé vízlefolyással vagy csapóesővel, ill. az ablakszemöldökök és a szerelt falburkolat közötti hézagba csapóesőként bejutó víz egyes homlokzatszakaszokon akadálytalanul bejut az ablakok szemöldökprofiljába, majd onnan az üvegezés belső felületén lefolyik az ablakkönyöklőre.
A javítás módja: A szerelt homlokzatburkolat elbontása után a kiviteli tervek szerinti szerkezeti kapcsolatok, szigetelések és tömítések kialakítása.
Esettanulmány
Épület és szerkezet: Egy, az előző esettanulmány szerinti többszintes, többszárnyas irodaépület. Az épületszárnyakat összekötő földszintes épületrészek feletti, 147 m2 alapterületű üvegtető két oldalról befelé, a tető bejárati falra merőleges tengelye felé lejt, amely mentén vízelvezetéséhez a vápacsatorna felezőjébe GEBERIT összefolyót építettek be, a vizet 50 mm névleges belső átmérőjű, 90°-ban többször elhúzott csővezetéken vezették el. Az ejtő-vezetékek nem láthatók, azokat a tartószerkezetek (fő tartó és oszlop) üregeiben vezették el.
Károsodás: Nagyobb intenzitású esőzések alkalmával az üvegtető a vápacsatorna sávjában beázott.
Vizsgálat: A helyszíni szemlén a tetőösszefolyó nyílását ledugaszolták és a tetőfelületet vízzel árasztották el. Az első beázás során a víz a belső térbe először a tetőösszefolyónál jutott be (169. kép), ekkor a vápacsatorna „vízállása” a csatornaszegélyek alatt 20 mm mélységben volt. Ezt követően a belső térben a vápacsatorna teljes hosszában megindult az igen erős vízcsepegés, majd kisebb vízfüggöny képződött, ill. az üvegtető teljesen beázott.
A károsodás okai: A tetőösszefolyó, ill. a vízelvezető csővezetékrendszer alulméretezett (19,6 cm2 = 0,13 cm2/tetőm2, csőátmérő/tetőfelület), kapacitása nem alkalmas a csapadékvíz gyors és biztonságos elvezetésére. Amikor a vápacsatornában felgyülemlett víz szintje eléri, ill. kissé meghaladja az EPDM csatornaszigetelés felső beépítési szintjét, a közlekedőedények törvényének megfelelően a „felesleges”, a vízelvezető rendszer kapacitását meghaladó víz átbukik a csatorna oldalfalain és a tömítetlen kapcsolati hézagokon jut a belső térbe.
A javítás módja: Mivel a vízelvezető csőrendszer kapacitását nem lehet növelni, a megoldás túlfolyónyílás kialakítása a homlokzati horganylemez takaróelemén, a kifolyónyílás alsó határvonalán. A csapadékvíz levezetésére lefolyócsövet kell beépíteni a terepszinti kavicságyig, az acél tartóoszlophoz rögzítve. ez 70 x 120 mm-es csőkeresztmetszettel megoldható.
Esettanulmány
Épület és szerkezet: Egy vásárcsarnok egyik épületrészének alacsony hajlású tetője, amelyen kéthéjú, EPDM lepel szigetelésű tetősávok csatlakoznak nagyméretű üvegtetőhöz. A tető tervezője részletes tervdokumentációt készített, amely ugyan a kivitelezés során módosult, de ezek a módosítások csupán a szigetelt tetőszakaszok rétegrendjének és a kétféle tető csatlakoztatásának változására terjedtek ki. Az üvegtető terveit, szerkezeti részletrajzait nem módosították.
Károsodás: A tető átadása után a szeptemberi esőzések miatt a tető több helyen beázott. A beázási helyek és a szigetelt tetőszakaszok vízpróbája kimutatta, hogy minden beázási helyen az üvegtető ereszti át a csapadékvizet.
A károsodás okai: Az üvegtető megépítésével megbízott cégnek nem voltak megfelelő ismeretei ilyen szerkezetek készítéséhez. Rendszermegoldásoktól eltérő, hiányos és hibás megoldásokat alkalmaztak, és a szerelési munkát gondatlanul és felelőtlenül végezték el.
Szakszerűtlen poliuretánhab tömítés.
A főbb hibák és károsodások a következők:
- a tető alsó és felső szélének lezárása hibás:
- a széllezárás nem a kiviteli terveknek és az előírt rendszermegoldásoknak megfelelően készült,
- hiányoznak a véglezáró alumíniumlemezek,
- az üvegre ragasztott EPDM fólia nem alkalmazható lezárásként,
- az alsó és felső lezárásoknál távtartóként használt OSB léc és a fóliát leszorító (típus tömítőgumi + profil helyett alkalmazott) alumíniumsáv nem rendszerelem, és alkalmatlan a feladatra,
- a szorítóprofilok felső vége nem zárt,
- a szorítóprofil és takaróprofil közötti poliuretánhab tömítés szakszerűtlen megoldás;
- a lejtésirányú szorítóprofilok elhelyezése nem előírásszerű:
- a különböző hosszúságú és típusú (kereszthornyos, ill. imbusz fejű) csavarokkal rögzített szorítóprofil nem ad megfelelően egyenletes leszorítást, kézzel megnyomva is érzékelhető a nem egyenletes szorítóerő,
- a szorítóprofilok alatt nem volt tömítő butiiszalag.
- keresztirányú tömítéseknél a nem egyenletes kivitel miatt a hosszanti gumitömítés helyenként nem tud tökéletesen felfeküdni;
- a lejtésirányú lizénák pára- és vízelvezető csatornájába szereléskor nagy mennyiségű fűrészpor került, a páracsatornák alsó részénél a víz a széllezárás mögé folyik.
A javítás módja: A beázó tető javítható, a szerkezeti alapanyagok, profilok, gumik, üvegek megtarthatók.
A javításhoz elengedhetetlen:
- megfelelő ismeretekkel rendelkező szaktervező bevonása;
- a felső és alsó tető- és vápacsatlakozások megtervezése, szakszerű kialakítása (széllezárás, takarás, párakivezetés);
- butiiszalagok alkalmazása a lefutóbordák alatt;
- csavar hosszak és csavartípusok meghatározása;
- a szerelést szakképzett munkaerő végezze;
- a páracsatornák kitisztítása.
Megjegyzés: A javítást elvégezték, az üvegtető beázás mentes.
Szerző: Osztroluczky Miklós okl. építészmérnök, PhD, c.egyetemi tanár