Télikertek szellőztetése, fűtés és világítása
A gépi szellőzést, a fűtést és a mesterséges világítást biztosító épületgépészeti berendezések már nem tekinthetők a növényházak és télikertek szoros értelemben vett szerkezeti elemeinek. Alkalmazásuk – magas beruházási költségük miatt – különösen növényházak esetében hazánkban még nem terjedt el széles körben.
Az igényesebb kialakítású télikertekben gyakrabban találkozunk ilyen berendezésekkel. Alkalmazásukkal jelentős mértékben javítható az építmények használhatósága, növekszik a növényházak hasznosítási időtartama, ezért néhány példa bemutatásával röviden kitérünk ismertetésükre. Épületgépészeti tárgyú könyvekben találhatunk róluk részletesebb ismertetéseket.
A három gépészeti berendezéscsoport közül a legfontosabbak, és így a legelterjedtebbek a szellőztető berendezések. Fűtést csak olyan helyeken alkalmaznak, ahol jelentősen meg akarják hosszabbítani a növények termesztési időtartamát (primőrök termelése, egzotikus növények nevelése stb.), vagy a télen-nyáron egyformán használt télikertekben. A mesterséges világítás főleg az utóbbi másfél évtizedben kezdett elterjedni, infravörös hősugárzással kombinálva, a növények nevelési, termesztési ciklusának rövidítésére.
Szellőztetés
A gépi szellőztetés általában a természetes szellőzést egészíti ki, tehát akkor üzemel, ha a természetes szellőzés már nem elegendő (6-8. ábra). A szellőztetőventilátorok szívóoldala legtöbbször belül van, tehát a szabad nyílásokon beáramló, majd belül felmelegedő levegőt távolítják el a belső térből. Fordított alkalmazásuknak rosszabb a hatásfoka, de indokolt esetben túlnyomásos tér létrehozásával működő szellőzés is kialakítható. A térben elhelyezett hő érzékelővel a gépi szellőzés automatikusan is vezérelhető.
- Miért érdemes még az ablakon át szellőztetni?
- Hogyan szellőztessünk hatékonyan?
- Fűtőrendszerek – gáz, kandalló, fűtés
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
6-8. ábra. A természetes és gépi szellőztetést egyesítő rendszer sematikus ábrája a) hosszmetszet, b) keresztmetszet; 1 szellőztető ventilátor; 2 keringető ventilátor; 3 szellőzőablakok; 4 ablaknyitó szerkezet; 5 üvegház; 6 légrések.
Az ilyen megoldás többletköltsége megtérül, mert a ventilátor csak akkor üzemel, ha szükség van rá. A gépi szellőztetés villamos energia híján napelemekkel is üzemeltethető (6-9. ábra). Ennek a megoldásnak előnye – azontúl, hogy nincs energiaigénye -, hogy a napelemek csak elegendő erősségű napsugárzás esetén adnak energiát a szellőző berendezésnek. így az automatika elhagyható. Ennek ellenére a napelemek viszonylag magas költsége ezt a megoldást egyelőre hazánkban gazdaságtalanná teszi. Ilyen esetekben ezért inkább akkumulátortelepeket alkalmaznak.
6-9. ábra. Napelemmel vezérelt és működtetett gépi szellőztetés 1 szellőzőventilátor; 2 áramforrás (szilíciumlapok); 3 légáram útja; 4 oldalsó tolattyú; 5 üvegház; 6 légcsatorna; 7 kitorkollás; 8 fix véglemez.
Fűtés
A növényházak és télikertek határoló felülete nagyrészt üvegezett vagy fóliázott. Hőszigetelő képessége és hőtárolása lényegesen rosszabb, mint a falazott, vagy egyéb építésű szerkezeteké, így mindig nagyon gondosan elemeznünk kell a helyzetet és a költségeket, mielőtt megválasztjuk a növényházak fűtési megoldását. A télikertek esetében ez nem lehet kétséges, hiszen a fűtésüket mindenképpen meg kell oldani.
A fűtéssel a határoló felületeken át elvesztett hőt kell pótolni. Ez a hő veszteség a határoló falak rossz hőszigetelési értékéből (konvekciós hőveszteség), a határoló szerkezetek kedvezőtlen tömítettségéből (filtrációs hőveszteség) és különböző felfűtési, tájolási stb. körülményekből adódik. A határoló felületek hőszigetelő képessége – amely alapvetően az üveg vagy fólia hőátbocsátási tényezőjétől függ – csak korlátozott mértékben és csak nagy beruházási többletköltségekkel befolyásolható (6-1., 6-2. és 6-3. táblázat).
6-1. táblázat. HUNGAROPAN típusú üvegek hőátbocsátási tényezői.
6-2. táblázat. Különböző anyagok és szerkezetek hőátbocsátási tényezői.
6-3. táblázat. Üvegfalak és nyílászárók hőátbocsátási tényezői.
Az ún. filtrációs hőveszteség a szerkezeti csomópontok helyes kialakításával, megfelelő tömítőanyagok alkalmazásával hatékonyan befolyásolható. Ha a határoló felületek nagyságától és hőszigetelő képességétől függő hőveszteség százalékában fejezzük ki az üvegezési módjából adódó hő veszteséget, akkor – tapasztalati alapon – a következő értékeket kapjuk:
| Az üvegezés módja a | A filtrációs hőveszteség konvekciós hő veszteséghez viszonyítva % |
|---|---|
| Télikertek | |
| lég tömör üvegágyazattal, 10% nyitható felülettel | 5-10 |
| mint az előző, de szorítóléces üvegezéssel | 10-15 |
| Üvegházak | |
| kitteléssel üvegezve, 8% nyitható felülettel | 10-15 |
| Mint az előző, de kittelés nélküli üvegezéssel | 30-40 |
| Fóliasátrak | |
| Egyrétegű | 10-20 |
| kétrétegű | 10-15 |
A hőveszteség-számítás meglehetősen összetett feladatát – tekintettel a fűtés magas beruházási és üzemeltetési költségeire – célszerű szakemberrel végeztetni. Hazánkban a növényházakban régebben az ún. fekvőkéményes fűtés volt a legelterjedtebb. A növényházban, vagy az azon kívül elhelyezett tüzelőberendezést fekvő füstjárathoz csatlakoztatták, amelynek vékony, kívülről agyaghabarcsba ágyazott cserépborítású fala melegítette fel a növényház légterét. E megoldás előnye volt, hogy tüzelőberendezésében minden éghető hulladékot el lehetett tüzelni. A fekvőjáratot vagy a termesztő asztal alatt, vagy középen helyezték el.
Ma a légfűtés a leggyakoribb a növényházakban, amelyekbe legtöbbször olajtüzelésű kazánokkal felmelegített levegőt fújnak be. Ez a megoldás energiaigényes, és ügyelni kell a befújt levegő hőmérsékletére, jó elosztására, a berendezés munkavédelmi és tűzvédelmi szempontból helyes megoldására. Igényesebb növényházakban általában meleg vizet előállító kazánt alkalmaznak, amely egyszerű csőregiszterekkel, vagy bordás csövekkel fűt (6-10. és 6-11. ábra). A radiátor a növényházakban hő leadóként nem gazdaságos.
6-10. ábra. Üvegházak csöves fűtési megoldásai a) oldalfal menti csövezés; b) talajra fektetett csövezés; 1 műanyag cső; 2 szerelt acél- vagy műanyag cső; 3 szivattyú; 4 osztó-gyűjtő; 5 üvegház.
6-11. ábra. Hőmérséklet-eloszlás különböző fűtőcső-elrendezések esetén a) csak oldalsó fűtés, b) csak asztalok alatti fűtés, c) talajra helyezett fűtőcsőnek esetén; 1 fűtőcső; 2 növényház; 3 termesztő asztal; 4 talaj; 5 hőmérséklet-eloszlási görbe.
Világítás
Tágabb értelemben ide sorolhatók mindazok a világítási berendezések, amelyek a növénytermesztés hatásfokát növelik. Tehát nem a növényházak sötétben való használatához, vagy a télikertek általános világításához szükségesre gondolunk. A hatásfoknövelő világítást egyrészt a növénytermesztés során a ciklusidők rövidítésére alkalmazzák éjszakai „nappali” világításként, másrészt infravörös hősugárzó izzókkal kombinálva „fűtés” is (6-12. ábra).
6-12. ábra. Növényház belső világítása 1 növények; 2 sugárzási zóna; 3 infravörös hősugárzó, vagy izzós világítás; 4 függesztek; 5 világítótest; 6 üvegház; 7 termesztő asztal.