Télikertek

Télikertek szellőztetése, fűtés és világítása

A gépi szellőzést, a fűtést és a mester­séges világítást biztosító épületgépé­szeti berendezések már nem tekinthe­tők a növényházak és télikertek szoros értelemben vett szerkezeti elemeinek. Alkalmazásuk – magas beruházási költ­ségük miatt – különösen növényházak esetében hazánkban még nem terjedt el széles körben.

Az igényesebb kialakí­tású télikertekben gyakrabban találko­zunk ilyen berendezésekkel. Alkalmazásukkal jelentős mértékben javítható az építmények használható­sága, növekszik a növényházak hasz­nosítási időtartama, ezért néhány példa bemutatásával röviden kitérünk ismer­tetésükre. Épületgépészeti tárgyú köny­vekben találhatunk róluk részletesebb ismertetéseket.

A három gépészeti berendezéscsoport közül a legfontosabbak, és így a legel­terjedtebbek a szellőztető berendezések. Fűtést csak olyan helyeken alkalmaznak, ahol jelentősen meg akarják hosszabbí­tani a növények termesztési időtarta­mát (primőrök termelése, egzotikus nö­vények nevelése stb.), vagy a télen-nyá­ron egyformán használt télikertekben. A mesterséges világítás főleg az utóbbi másfél évtizedben kezdett elterjedni, infravörös hősugárzással kombinálva, a növények nevelési, termesztési ciklu­sának rövidítésére.

Szellőztetés

A gépi szellőztetés általában a termé­szetes szellőzést egészíti ki, tehát akkor üzemel, ha a természetes szellőzés már nem elegendő (6-8. ábra). A szellőztetőventilátorok szívóoldala legtöbbször belül van, tehát a szabad nyílásokon be­áramló, majd belül felmelegedő levegőt távolítják el a belső térből. Fordított alkalmazásuknak rosszabb a hatásfoka, de indokolt esetben túlnyomásos tér lét­rehozásával működő szellőzés is kiala­kítható. A térben elhelyezett hő érzékelővel a gépi szellőzés automatikusan is vezérelhető.

Gépi szellőztetést egyesítő rendszer

6-8. ábra. A természetes és gépi szellőztetést egyesítő rendszer sematikus ábrája a) hosszmetszet, b) keresztmetszet; 1 szellőztető ventilátor; 2 keringető ventilátor; 3 szellőzőablakok; 4 ablaknyitó szerkezet; 5 üvegház; 6 légrések.

Az ilyen megoldás több­letköltsége megtérül, mert a ventilátor csak akkor üzemel, ha szükség van rá. A gépi szellőztetés villamos energia hí­ján napelemekkel is üzemeltethető (6-9. ábra). Ennek a megoldásnak előnye – azontúl, hogy nincs energiaigénye -, hogy a napelemek csak elegendő erős­ségű napsugárzás esetén adnak energi­át a szellőző berendezésnek. így az auto­matika elhagyható. Ennek ellenére a napelemek viszonylag magas költsége ezt a megoldást egyelőre hazánkban gaz­daságtalanná teszi. Ilyen esetekben ezért inkább akkumulátortelepeket alkalmaz­nak.

Napelemmel vezérelt és működtetett gépi szellőztetés

6-9. ábra. Napelemmel vezérelt és működtetett gépi szellőztetés 1 szellőzőventilátor; 2 áramforrás (szilíciumlapok); 3 légáram útja; 4 oldalsó tolattyú; 5 üvegház; 6 légcsatorna; 7 kitorkollás; 8 fix véglemez.

Fűtés

A növényházak és télikertek határoló felülete nagyrészt üvegezett vagy fóliá­zott. Hőszigetelő képessége és hőtárolása lényegesen rosszabb, mint a fala­zott, vagy egyéb építésű szerkezeteké, így mindig nagyon gondosan elemez­nünk kell a helyzetet és a költségeket, mielőtt megválasztjuk a növényházak fűtési megoldását. A télikertek eseté­ben ez nem lehet kétséges, hiszen a fű­tésüket mindenképpen meg kell oldani.

A fűtéssel a határoló felületeken át el­vesztett hőt kell pótolni. Ez a hő veszte­ség a határoló falak rossz hőszigetelési értékéből (konvekciós hőveszteség), a határoló szerkezetek kedvezőtlen tömí­tettségéből (filtrációs hőveszteség) és különböző felfűtési, tájolási stb. körül­ményekből adódik. A határoló felületek hőszigetelő képessége – amely alap­vetően az üveg vagy fólia hőátbocsátási tényezőjétől függ – csak korlátozott mér­tékben és csak nagy beruházási több­letköltségekkel befolyásolható (6-1., 6-2. és 6-3. táblázat).

HUNGAROPAN típusú üvegek hőátbocsátási tényezői.

6-1. táblázat. HUNGAROPAN típusú üvegek hőátbocsátási tényezői.

Különböző anyagok és szerkezetek hőátbocsátási tényezői

6-2. táblázat. Különböző anyagok és szerkezetek hőátbocsátási tényezői.

Üvegfalak és nyílászárók hőátbocsátási tényezői

6-3. táblázat. Üvegfalak és nyílászárók hőátbocsátási tényezői.

Az ún. filtrációs hőveszteség a szerkezeti csomópontok helyes kialakításával, megfelelő tömí­tőanyagok alkalmazásával hatékonyan befolyásolható. Ha a határoló felületek nagyságától és hőszigetelő képességé­től függő hőveszteség százalékában fe­jezzük ki az üvegezési módjából adódó hő veszteséget, akkor – tapasztalati ala­pon – a következő értékeket kapjuk:

Az üvegezés módja aA filtrációs hőveszteség konvekciós hő veszteséghez viszonyítva %
Télikertek
lég tömör üvegágyazattal, 10% nyitható felülettel5-10
mint az előző, de szorítóléces üvegezéssel10-15
Üvegházak
kitteléssel üvegezve, 8% nyitható felülettel10-15
Mint az előző, de kittelés nélküli üvegezéssel30-40
Fóliasátrak
Egyrétegű10-20
kétrétegű10-15

A hőveszteség-számítás meglehetősen összetett feladatát – tekintettel a fűtés magas beruházási és üzemeltetési költ­ségeire – célszerű szakemberrel végez­tetni. Hazánkban a növényházakban régeb­ben az ún. fekvőkéményes fűtés volt a legelterjedtebb. A növényházban, vagy az azon kívül elhelyezett tüzelőberen­dezést fekvő füstjárathoz csatlakoztat­ták, amelynek vékony, kívülről agyag­habarcsba ágyazott cserépborítású fala melegítette fel a növényház légterét. E megoldás előnye volt, hogy tüzelőbe­rendezésében minden éghető hulladé­kot el lehetett tüzelni. A fekvőjáratot vagy a termesztő asztal alatt, vagy kö­zépen helyezték el.

Ma a légfűtés a leggyakoribb a növény­házakban, amelyekbe legtöbbször olaj­tüzelésű kazánokkal felmelegített leve­gőt fújnak be. Ez a megoldás energia­igényes, és ügyelni kell a befújt levegő hőmérsékletére, jó elosztására, a beren­dezés munkavédelmi és tűzvédelmi szem­pontból helyes megoldására. Igényesebb növényházakban általában meleg vizet előállító kazánt alkalmaznak, amely egy­szerű csőregiszterekkel, vagy bordás csö­vekkel fűt (6-10. és 6-11. ábra). A radi­átor a növényházakban hő leadóként nem gazdaságos.

Üvegházak csöves fűtési megoldásai

6-10. ábra. Üvegházak csöves fűtési megoldásai a) oldalfal menti csövezés; b) talajra fektetett csö­vezés; 1 műanyag cső; 2 szerelt acél- vagy műanyag cső; 3 szivattyú; 4 osztó-gyűjtő; 5 üvegház.

Hőmérséklet-eloszlás különböző fű­tőcső-elrendezések esetén

6-11. ábra. Hőmérséklet-eloszlás különböző fű­tőcső-elrendezések esetén a) csak oldalsó fűtés, b) csak asztalok alatti fűtés, c) talajra helyezett fűtőcsőnek esetén; 1 fűtőcső; 2 növényház; 3 termesztő asztal; 4 talaj; 5 hőmérséklet-eloszlási görbe.

Világítás

Tágabb értelemben ide sorolhatók mind­azok a világítási berendezések, ame­lyek a növénytermesztés hatásfokát nö­velik. Tehát nem a növényházak sötét­ben való használatához, vagy a téliker­tek általános világításához szükségesre gondolunk. A hatásfoknövelő világítást egyrészt a növénytermesztés során a ciklusidők rövidítésére alkalmazzák éjszakai „nap­pali” világításként, másrészt infravörös hősugárzó izzókkal kombinálva „fűtés” is (6-12. ábra).

Növényház belső világítása

6-12. ábra. Növényház belső világítása 1 növények; 2 sugárzási zóna; 3 infravörös hősu­gárzó, vagy izzós világítás; 4 függesztek; 5 világí­tótest; 6 üvegház; 7 termesztő asztal.