Tetőablakok beépítése
Tetőterek hasznosításának egyik leglényegesebb feltétele a tetőablakok elhelyezése, a természetes megvilágítás és a megfelelő szellőzés. Ugyanezt megoldhatjuk az oromfalakon elhelyezett, az épület többi ablakával azonos ablakokkal is, ezek azonban csak a tetőtér két végéhez közeli területeket tudják bevilágítani. Mivel azonban a magastetős házak jelentős többsége nem oromfalas, a tetőablakok alkalmazása nagy múltra tekinthet vissza és ma is nagyon elterjedt.
Tetősíkból kiemelt tetőablak
A tetősíkból kiemelt tetőablakokhoz a fedélszékek részeként olyan kiemelkedő szerkezetet építünk, amelynek az eresszel párhuzamos oldala függőleges. Ezen az oldalon hagyományos szerkezetű és nyitású ablakok helyezhetők el (8-1. és 8-2. ábra). Ez a beépítési mód az ablakok elhelyezését biztonságossá teszi, ugyanakkor számos hátránya is van. Vázszerkezetének megépítése munka-és anyagigényes, nagy gondot kell fordítani felületeinek és azok összemetsződéseinek megtervezésére, burkolására, csomóponti kialakítására (8-3. ábra).
8-1. ábra. Tetősíkból kiemelt ablak faszerkezete: l és h a tetőablak méretei
- A magastetők szerkezeti kialakítása
- Szerkezeti elemek és anyagok magastetőnél
- Fedési anyagok és szerkezeti kialakítás magastetők esetében
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
8-2. ábra. Tetősíkból kiemelt ablak vagy tetőfelépítmény homlokzati ablakokkal a) függőleges homloklappal; b) ferde homloklappal, élgerinccel párhuzamos cserépsorokkal.
8-3. ábra. Tetőablak csomópont kiképzése a) eresz-, b), c) oldalélváltozatok; 1 cserép; 2 szellőzőcserép; 3 kúpcserép; 4 léc; 5 alátétdeszka; 6 fólia; 7 bádogfedés; 8 korc; 9 rögzítő lemez; 10 szegély; 11 szarufa; 12 szelemen; 13 deszkázat; 14 papucs; 15 heveder; 16 homlokdeszka; 17 ereszdeszka; 18 légrés; 19 éldeszka; 20 rögzítő kapocs; 21 kengyelpár; 22 ereszcsatorna.
A tetősíkból kiemelt tetőtéri ablakhoz hasonló, de másféle függőleges ablakbeépítésekkel érdekes formai hatásokat lehet elérni (8-4. ábra), viszont ezek csomópontjai semmivel sem egyszerűbbek, sőt helyenként még bonyolultabbak is a bemutatottnál.
8-4. ábra. Függőleges ablakok beépítési lehetőségei magastetőkre a) részben kiemelt, sík fedéssel; b) ferde fedéssel; c) süllyesztett tetőablak.
Előregyártott tetőtéri kiemelt ablakok készítésével és forgalmazásával külföldön igyekeztek a helyszíni szerkezeti munkák nehézségeit kiküszöbölni. A 8-5. és8-6. ábrán bemutatott megoldásokkal jelentősen csökkenthetők a helyszíni szerelési munkák, de egyáltalán nem egyszerűsödik az ablakok fedése, tömítése, vízelvezetése.
8-5. ábra. Előregyártott, tetősíkból kiemelt tetőablak-szerkezetek a) nyeregtető; b) lapostető.
8-6. ábra. Előregyártott, tetősíkból kiemelt tetőablakok csomópontjai a) – d) 1 faváz; 2 BETONYP burkolat; 3 faforgács lap; 4 fémlemez burkolat; 5 hőszigetelés; 6 ablak; 7 nyílószárny; 8 szegély; 9 ólomlemez gallér; 10 szarufa; 11 léc; 12 fólia; 13 cserép; 14 rugalmas kitöltés.
A tetősíkból kiemelt ablakok másik problémája, hogy az ablak két szarufa között, belülről nézve falfülkében van, így bevilágító hatása nem túl kedvező. Ha a falfülke méreteit akarjuk a jobb bevilágítás végett növelni, akkor jelentősen nő a szerkezeti munkák volumene és anyagigénye.
Mindezek ellenére a tetősíkból kiemelt tetőtéri ablak meglehetősen elterjedt az egész világon és nagy előszeretettel alkalmazzák. Népszerűségéhez jelentős mértékben hozzájárul kedvező építészeti hatása is.
Tetősíkban elhelyezett ablak
A ferde tetősíkban elhelyezett ablak szinte a fedés része, abból csak kismértékben emelkedik ki. Ez az elhelyezési mód a tetősíkból kiemelt tetőablakok hátrányainak jelentős részét kiküszöböli, ugyanakkor az ablakszerkezetektől speciális kialakítást, működtetést kíván. Ez az oka annak, hogy jelentős cégek foglalkoznak a tetősíkban elhelyezhető ablakok fejlesztésével, gyártásával. A beszerezhető tetőablakokat általában egységcsomagokban hozzák forgalomba, a hozzájuk tartozó előregyártott bádogos szerkezetekkel együtt. A csomaghoz általában a típus beépítésének módját, munkamenetét ismertető rajzos leírást is mellékelnek.
A tetősíkban elhelyezett tetőablakok esetében lényegében a felső, az alsó és az oldalsó csomópontot kell megfelelően megoldani, ill. kialakítani. A 8-7. ábrán is látható, hogy ezeken a csomópontokon túl lényeges az ablakok megfelelő kialakítása is, hiszen csukott és nyitott állapotban egyaránt beázásmentesnek kell lenniük.
8-7. ábra. Tetősíkban elhelyezett tetőablak jellemző csomópontjai.
A tetőtérben elhelyezett ablakok esetében lényeges kérdés, hogy a tetőteret határoló fedélszéken milyen magasságban vannak, és a ferdén elhelyezett ablak függőleges mérete mekkora különböző hajlásszögű tetők esetén. Ezeket az adatokat foglalja össze szemléletesen a 8-8. ábra.
A tetősíkban elhelyezett tetőablakok másik lényeges előnye, hogy magastetőkön utólag is, jelentősebb beavatkozás nélkül elhelyezhetők, csak a közvetlen környezetet fedő rétegek megbontásával. A tetősíkból kiemelt ablakok megépítésekor ezzel szemben a fedésen kívül a szerkezeti elemek átalakítására is sor kerülhet, és jelentősebb felületen kell a fedést megbontani.
8-8. ábra. Tetősíkban elhelyezett tetőablakok tetőlejtéstől függő elhelyezési méretösszefüggései.