Magastetők

Tetőablakok beépítése

Tetőterek hasznosításának egyik leglé­nyegesebb feltétele a tetőablakok elhe­lyezése, a természetes megvilágítás és a megfelelő szellőzés. Ugyanezt megold­hatjuk az oromfalakon elhelyezett, az épület többi ablakával azonos ablakok­kal is, ezek azonban csak a tetőtér két végéhez közeli területeket tudják bevilá­gítani. Mivel azonban a magastetős há­zak jelentős többsége nem oromfalas, a tetőablakok alkalmazása nagy múltra te­kinthet vissza és ma is nagyon elterjedt.

Tetősíkból kiemelt tetőablak

A tetősíkból kiemelt tetőablakokhoz a fe­délszékek részeként olyan kiemelkedő szerkezetet építünk, amelynek az eresszel párhuzamos oldala függőleges. Ezen az oldalon hagyományos szerkeze­tű és nyitású ablakok helyezhetők el (8-1. és 8-2. ábra). Ez a beépítési mód az abla­kok elhelyezését biztonságossá teszi, ugyanakkor számos hátránya is van. Vázszerkezetének megépítése munka-és anyagigényes, nagy gondot kell fordí­tani felületeinek és azok összemetsződéseinek megtervezésére, burkolására, csomóponti kialakítására (8-3. ábra).

Tetősíkból kiemelt ablak faszerkezete

8-1. ábra. Tetősíkból kiemelt ablak faszerkezete: l és h a tetőablak méretei

Tetősíkból kiemelt ablak

8-2. ábra. Tetősíkból kiemelt ablak vagy tetőfelépítmény homlokzati ablakokkal a) függőleges homloklappal; b) ferde homloklappal, élgerinccel párhuzamos cserépsorokkal.

Tetőablak csomópontkiképzése

8-3. ábra. Tetőablak csomópont kiképzése a) eresz-, b), c) oldalélváltozatok; 1 cserép; 2 szellőzőcserép; 3 kúpcserép; 4 léc; 5 alátétdeszka; 6 fólia; 7 bádogfedés; 8 korc; 9 rögzítő lemez; 10 szegély; 11 szarufa; 12 szelemen; 13 deszkázat; 14 papucs; 15 heveder; 16 homlokdeszka; 17 ereszdeszka; 18 légrés; 19 éldeszka; 20 rögzítő kapocs; 21 kengyelpár; 22 ereszcsatorna.

A tetősíkból kiemelt tetőtéri ablakhoz ha­sonló, de másféle függőleges ablakbe­építésekkel érdekes formai hatásokat le­het elérni (8-4. ábra), viszont ezek cso­mópontjai semmivel sem egyszerűbbek, sőt helyenként még bonyolultabbak is a bemutatottnál.

Függőleges ablakok beépítési lehetőségei magastetőkre

8-4. ábra. Függőleges ablakok beépítési lehetőségei magastetőkre a) részben kiemelt, sík fedéssel; b) ferde fedéssel; c) süllyesztett tetőablak.

Előregyártott tetőtéri kiemelt ablakok ké­szítésével és forgalmazásával külföldön igyekeztek a helyszíni szerkezeti mun­kák nehézségeit kiküszöbölni. A 8-5. és8-6. ábrán bemutatott megoldásokkal je­lentősen csökkenthetők a helyszíni sze­relési munkák, de egyáltalán nem egy­szerűsödik az ablakok fedése, tömítése, vízelvezetése.

Előregyártott, tetősíkból kiemelt tetőablak-szerkezetek

8-5. ábra. Előregyártott, tetősíkból kiemelt tetőablak-szerkezetek a) nyeregtető; b) lapostető.

 Előregyártott, tetősíkból kiemelt tetőablakok csomópontjai

8-6. ábra. Előregyártott, tetősíkból kiemelt tetőablakok csomópontjai a) – d) 1 faváz; 2 BETONYP burkolat; 3 faforgács lap; 4 fémlemez burkolat; 5 hőszigetelés; 6 ablak; 7 nyílószárny; 8 szegély; 9 ólomlemez gallér; 10 szarufa; 11 léc; 12 fólia; 13 cserép; 14 rugalmas kitöltés.

A tetősíkból kiemelt ablakok másik prob­lémája, hogy az ablak két szarufa között, belülről nézve falfülkében van, így bevilágító hatása nem túl kedvező. Ha a falfül­ke méreteit akarjuk a jobb bevilágítás végett növelni, akkor jelentősen nő a szerkezeti munkák volumene és anyag­igénye.

Mindezek ellenére a tetősíkból kiemelt tetőtéri ablak meglehetősen elterjedt az egész világon és nagy előszeretettel al­kalmazzák. Népszerűségéhez jelentős mértékben hozzájárul kedvező építészeti hatása is.

Tetősíkban elhelyezett ablak

A ferde tetősíkban elhelyezett ablak szin­te a fedés része, abból csak kismérték­ben emelkedik ki. Ez az elhelyezési mód a tetősíkból kiemelt tetőablakok hátrá­nyainak jelentős részét kiküszöböli, ugyanakkor az ablakszerkezetektől spe­ciális kialakítást, működtetést kíván. Ez az oka annak, hogy jelentős cégek foglal­koznak a tetősíkban elhelyezhető abla­kok fejlesztésével, gyártásával. A beszerezhető tetőablakokat általában egység­csomagokban hozzák forgalomba, a hoz­zájuk tartozó előregyártott bádogos szerkezetekkel együtt. A csomaghoz általá­ban a típus beépítésének módját, munka­menetét ismertető rajzos leírást is mellé­kelnek.

A tetősíkban elhelyezett tetőablakok ese­tében lényegében a felső, az alsó és az oldalsó csomópontot kell megfelelően megoldani, ill. kialakítani. A 8-7. ábrán is látható, hogy ezeken a csomópontokon túl lényeges az ablakok megfelelő kiala­kítása is, hiszen csukott és nyitott álla­potban egyaránt beázásmentesnek kell lenniük.

Tetősíkban elhelyezett tetőablak jellemző csomópontjai

8-7. ábra. Tetősíkban elhelyezett tetőablak jellemző csomópontjai.

A tetőtérben elhelyezett ablakok eseté­ben lényeges kérdés, hogy a tetőteret határoló fedélszéken milyen magasság­ban vannak, és a ferdén elhelyezett ab­lak függőleges mérete mekkora különbö­ző hajlásszögű tetők esetén. Ezeket az adatokat foglalja össze szemléletesen a 8-8. ábra.

A tetősíkban elhelyezett tetőablakok má­sik lényeges előnye, hogy magastetőkön utólag is, jelentősebb beavatkozás nél­kül elhelyezhetők, csak a közvetlen kör­nyezetet fedő rétegek megbontásával. A tetősíkból kiemelt ablakok megépítése­kor ezzel szemben a fedésen kívül a szerkezeti elemek átalakítására is sor kerülhet, és jelentősebb felületen kell a fedést megbontani.

Tetősíkban elhelyezett tetőablakok

8-8. ábra. Tetősíkban elhelyezett tetőablakok tetőlejtéstől függő elhelyezési méretösszefüggései.