A RAL-színrendszer – A RAL 840-HR színkatalógus
A RAL a festékgyáraktól független, de azok igényeinek kielégítésére kidolgozta színmintagyűjteményét. A választás szempontja az igények kielégítése volt, nem pedig a lehetséges színhalmaz rendszerezése. A RAL-színmintagyűjtemény évente bővül, minden évben új színek csatlakoznak, igény szerint színtrendeket előrevetítve a már meglévők mellé. Vannak benne olyan színtartományok, amelyekben túlságosan sok a szinte egymástól alig megkülönböztethető szín, míg más színtartományok csak alig néhány árnyalatot tartalmaznak. Színjeleik önkényesek, semmilyen logikai rendszert nem követnek, igaz, előfordul hogy gyártási recepturából következtetettek.
Nézzük meg az ábrát, amely a RAL-színmintagyűjtemény egy oldala. A RAL 1015 jelű színe világos beige, de a 1016 már tüzes citromsárga, 1019 pedig sötét, meleg szürke. A RAL először 1927-ben állította össze a festékfelhasználók részére a RAL 840-HR színregiszterként ismert színkatalógusát. A RAL 1988-ban kiadott német színoktatási segédletet, ami mintegy 160 színárnyalatot foglal gyűjteménybe, melyeket számokkaljelöltek. A RAL-regiszter kisszámú alapszínből áll. Betűkkel és számokkal készítettek egy keverési kulcsot, ami további 560 RAL-keverékszín pontos kikeverését teszi lehetővé. A kiválasztott RAL-szín megrendeléséhez elegendő a színszámot megadni.
A 194 szín színenkénti megoszlását 9 csoportba osztja:
- 10006000 a főszíneket és mellékszíneket,
- 70009000 a szürke, barna, fehér, fekete és a fémalumínium színeit jelöli.
- 1. RAL 10001034 26 sárga.
- 2. RAL 20002012 12 narancs.
- 3. RAL 30003031 22 vörös.
- 4. RAL 40004010 10 lila.
- 5. RAL 50005024 23 kék.
- 6. RAL 60006034 32 zöld.
- 7. RAL 70007047 37 szürke.
- 8. RAL 80008028 19 barna.
- 9. 90009018 6 fehér, 4 fekete, 2 alumíniumszürke színárnyalat.
A fantázianevek a könnyű megjegyezhetőséget, beazonosíthatóságot segítik. Ilyen a mézsárga 1005, míg a 1016 a kénsárga. A vörösek közül a 3005 a borvörös, a 3013 a paradicsomvörös, a 3022 a lazacvörös. Ilyen szemléletes megnevezés az 5015 égkék, a 6005 mohazöld, a 7005 egérszürke is. A már legújabbnak nevezhető színregiszter 209 színt tartalmaz, és a legújabb ízlésnek és igénynek is megfelel.
Kifejlesztettek egy olyan mappát, ami 17 táblázaton további 931 keverékszínt tartalmaz, és RAL F-12 néven vált ismertté. Ez a mappa a kikevert RAL-színek mellett megadja a keverési kulcsot is. A keverékszínek 16 RAL-alapszínre épülnek, az egyes színárnyalatokat két színes színből, feketéből (RAL 9005) és fehérből ÍRAL 9010] lehet a megadott keverési arányok betartása mellett előállítani. Az emberi szem által megkülönböztethető színek száma az itt meghatározott 931 színnél jóval több szín, vannak, akik 10 millióra becsülik, de a leggyakrabban használatos színszám ennél jóval kevesebb, viszont meghaladja a RAL F-12 színmappa segítségével összeállítható 931 színt.
- Színek az európai építészetben
- A színek és elemek (színkörök)
- A színkeverés alapjai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
RAL 840-HR
A RAL 840-HR regiszter a közelmúltig 194 színt tartalmazott, ami lehetővé teszi a mindennapi gyakorlatban leggyakrabban használatos színek könnyebb beazonosítását, keverését. Ezek a festékek jó fizikai adottságúak, mivel a színállóságuk nagymértékben megbízható és tartós, ezért megfelelnek a vasút, posta, tűzoltóság és egyéb ipari létesítmények színeinek alkalmazására. A regiszterben megtalálható színeket négyjegyű számokkal és fantázianévvel látták el, megkönnyítve a pontos beazonosítást, és a kereskedelemben lévő kezelést, kizárva a tévedés lehetőségét. Ugyanis a német precizitás nem enged meg előírástól való kisméretű eltérést sem.
A Magyarországon használatos egyéni színkatalógusok közül az egyik legrégebbi a német festékgyártók által kifejlesztett RAL, amely a német iparban nagy mennyiségben alkalmazott színek gyűjteménye, célja a minőség-ellenőrzés és -biztosítás segítése, ezért eredetileg nem kapcsolódott színrendszerhez.
A CIE nemzetközi szervezet 1976-ban kifejlesztette a CIE-Lab-színteret, ami a színeket három jellemző tulajdonságuk alapján térbe helyezte, amihez a RAL is csatlakozni kívánt, így kialakította a RAL-DESIGN-színrendszert és a hozzá tartozó színatlaszt, ami 1688 színt tartalmaz. A RAL-DESIGN-színatlasz A3-as és A4-es formátumban logikusan rendezi el, mind az 1688 színt, a három színjellemző szerint.
A színek színezetét állapítják meg először, így beszélünk sárgáról, vörösről, kékről, zöldről; narancsról és liláról. Majd figyeljük meg a világossági fokozatukat, azaz pontosan megállapítjuk, hogy az adott szín mennyire világos vagy sötét. Végül a telítettségi fokozatot határozzuk meg, azaz megfigyeljük, hogy a szín intenzív és tiszta-e, vagy piszkos, fáradt szín. A pontosabb meghatározásra, könnyebben megérthető leírásra a henger alakban elhelyezkedő koordináta-rendszer a legalkalmasabb.
Az alap a színkör, amiben minden szín egy megfelelő szög mentén helyezkedik el. A függőleges tengely a szín világosságának mértéke. Alul kezdődik az abszolút feketétől, és felfelé halad az abszolút fehérig. Ettől a függőleges tengelytől kifelé haladva a hengerpalást irányába, ábrázolható a színesség vagy a telítettség. A legszínesebb színek a henger palástján helyezkednek el. A RAL-színrendszer erre az elvre épül.
A RAL-DESIGN-színrendszerben az első számcsoport az atlaszban lévő oldalak száma. A hengert lezáró színkört 360 egységre osztották fel, és a 010-zel jelzett bíbortól kiindulva az óramutató járásával ellentétes irányban számozták be. Ez a színkör minden atlasz első oldalán megtalálható, a színkörön elhelyezett számok megadják az atlaszlapok oldalát és színét. Például ha a 270-nel jelzett kéket keressük, akkor felnyitjuk az atlasz 270. oldalát, és kiválasztjuk a kívánt kéket a sok kék szín közül. Leolvasva a 7 jegyű RAL-színszámot, az nem más, mint a kiválasztott szín meghatározott neve. A középső számjegyek a világosság mérőszámai 0100 között, a feketétől a fehérig haladva, alulról felfelé.
Az atlasz minden oldalán a világossági érték felülről lefelé csökken, így minden oldalon azonos sorban, azonos világosságú szín található. A ClE-színtérben a függőleges tengely a világossági tengely. A színességét, a telítettséget az utolsó számcsoport adja meg. Ez az érték oszlopról oszlopra változik. A bal oldali tengelytől kiindulva jobbra, a színtest palástjának irányába fokozatosan növekszik. A színatlaszban 1688 szín beazonosítható.