Színek a környezetünkben

A színek és elemek (színkörök)

Hindu Upanisádok

A színek közötti kapcsolat megfigyelése, a legrégebbi leírások egyike a hindu Upanisádokban található, a Kr. e. 7-8. század tá­járól. Ezekben minden színt a vörösből, a fehérből és a feketéből származtattak mint a tűz, a víz és a föld elemek keverékét.Nepál színszimbolikája

Ősi tibeti színalkalmazás

A tibeti lámák legkiválóbbikjai a környezet színeiről meditáltak. Az ég kékjéről, a föld barna színéről, a sziklák zöldesszürkéjéről.

Ősi tibeti színkör

Belső szemlélődésük során öt ősszínt állapítottak meg, amit az öt őselemmel hoztak összefüggésbe: föld, víz, tűz, levegő és az üres tér. Az öt alapszínhez öt égtájat rendeltek, (észak, dél, kelet, nyugat, közép) és az öt tökéletes Buddhát.

Ősi japán színalkalmazás

A klasszikus japán színrendszer öt ősszínből áll.

Ősi japán színkör

Az öt alapszín: a piros,a sárga, a kék, a fekete, a fehér, amelyekből kikeverve kaphatók a másodlagos színek, amelyek a zöld, a sötétzöld és az égszínkék, a sötétkék, a narancs, a barna és a szürke. A másodlagos színeket ritkán használják együtt.

Ősi egyiptomi színek

Ősi egyiptomi színkőr

Ősi egyiptomi balzsamozásnál alkalmazott színrendszer a hozzájuk tartozó égtájakkal, és belső szervekkel.

Négy őselem

4 elem színkörbenArisztotelész (Kr. e. 384-322) színrendszere a négy őselemhez a négy ősszínt és a hozzájuk tartozó érzetet kapcsolta. Arisztotelész a De Coloribus című munkájában a színek keletkezésével foglalkozott: „Ahol a sötétség és a fény találkozik, keletkeznek a színek”. A négy őselemhez, a tűzhöz, a levegőhöz, a vízhez és a földhöz a négy ősszínt, a vöröset, a sárgát, a zöldet és a kéket rendelte. Ezekhez a meleg-, a száraz-, a hideg- és a nedvesérzet kombinációit társította. A színek a világ jelenségeihez kötődnek, az ókori világképekre jellemző ez a fajta analógiákon alapuló gondolkodásmód. Az analitikus, vagyis részekre bontó szemlélet csak a reneszánsz idején kezdődik