• tervezés

Lakás felújítása, megváltoztatása – Tervezés

Aki eldöntötte, mit akar megváltoztatni a lakásban, általában óriási kísértést érez, hogy azonnal belevágjon a munkába.

Mégsem kell rohanni

A felújítás, átala­kítás jóleső munka, hasznos idő- és pénz­befektetés, de költséges rémálom is lehet, amely elrabol a szakmánktól, tönkreteszi a családi életünket, talán még az egészsé­günket is.

Az építkezéshez gondos tervezés és fel­ügyelet szükséges: a ház nemcsak téglából és fából áll, hanem a fűtéscsövek, gáz-, víz- és elektromos vezetékek bonyolult há­lózatából is. Ezeket a rendszereket – és az embereket, akik a vizet; a gázt és az áramot használják – még a kis változtatások is megzavarhatják.

A gondos tervezés azért sem mellőzhe­tő, mert gyakran sokkal nehezebb, és ezért drágább az épületek átalakítása, mint ami­lyennek első látásra ígérkezik. Talán éssze­rűnek látszik a fürdőszoba áthelyezése, de – ha utánajárunk – kiderülhet, hogy sza­bálytalan, nem praktikus vagy elképesz­tően drága.

A kínaiak nagyon bölcs építkezők: mi­előtt hozzányúlnának a téglákhoz, kikérik egy feng sui szakértő – amolyan tervező­filozófus – véleményét, aki nemcsak azt mondja meg, milyen legyen a szoba, merre nézzen, hanem azt is, hogy mikor, hol és mit kell csinálni. A feng sui szerint az ala­pokból kell kiindulni – ez pedig minden jó tervezéshez elengedhetetlen.

A tervezés folyamata

Építési ügyekben furcsa volna filozófus­hoz fordulni, ám a tervezés lényege a gon­dolkodás: meg kell fontolni, mire van szükségünk, milyen állapotban van az in­gatlan, mivé alakítható át, milyen tervezési megoldások jöhetnek szóba.

A tervezés egzakt, de rugalmas folya­mat; nem kell föltétlenül minden egyes részletről tervrajzot készíteni. Ez lehetetlen és értelmetlen is volna: az olyan terv, amely kezdettől fogva mindent mereven rögzít, nélkülözi az emberi melegséget. A terv ele­inte legyen képlékeny, aztán menet közben finomítsuk, dolgozzuk ki részleteseb­ben, tegyük teljesebbé.

Azt is össze kell írnunk, hogy milyen javítá­sokat kell elvégeznünk a házon. Ezek a munkaterv minimális követelmé­nyei; minden változtatás kiindulópontjai.

A lehetőségek feltárása

Most már a kezünkben van a lakás alapraj­zának vázlata. Másoljuk le több példány­ban, hogy be tudjuk rajzolni a szóba jövő változtatásokat.

Az egyik példányon jelöljük meg az összes szükséges javítást és feladatot, például a falak megerősítését, a vízvezeték-szere­lést, hogy ezeknek a munkáknak az árát külön meg tudjuk állapítani. Igyekezzünk többféle lehetőséget szám­ba venni! Mindig jól jön, ha van néhány ötlet a tarsolyunkban, mert lehet, hogy az első változat nem válik be.

„Megvalósíthatósági tanulmány”

Meg kell állapítanunk, hogy a rendelke­zésre álló lehetőségek közül mi jöhet szó­ba gyakorlati szempontból. Ennek az a leg­egyszerűbb módja, ha minden terv eseté­ben feltesszük magunknak a következő kérdéseket.

Van-e rá pénzünk? Nemcsak azt kell el­döntenünk, tudunk-e elég pénzt áldozni a munkára, hanem azt is, hogy van-e értel­me: a módosítások esetleg nem növelik túlzottan az ingatlan értékét, s talán jobban járunk, ha kevesebbet költünk a lakás­ra, és félreteszünk egy kis pénzt nyaralásra vagy szórakozásra.

Van-e elég időnk, vállaljuk-e a nehézsége­ket? Nagyon óvatosnak kell lennünk, ami­kor eldöntjük, hogy mit akarunk saját ke­zűleg csinálni. Az is könnyen előfordulhat, hogy a kívánságlistán egy-két dolog túl drágának bizonyul. Jobb ezzel most szem­benézni, mint másfél év múlva – amikor a fürdőszoba szerelvényeivel bajlódunk, vagy a konyhai szekrénysort akarjuk rögzí­teni – búsan felfedezni, hogy a baráti tár­saságunk elmaradt mellőlünk.

Lehet, hogy egy építési vállalkozó vagy egy építész megbízása szükségtelen fény­űzésnek tűnik, de ne felejtsük el: ha rájuk bízzuk a munkát, a napi intéznivalók és adminisztráció jó részétől (bár nem az egésztől) is megmenekülünk.

Gyakorlati szempontból megfelelő? Kivi­telezhető? Alapos vizsgálat után minden, látszólag értelmes módosításról kiderül­het, hogy műszakilag megvalósíthatatlan. Ha bármilyen kétségünk van, kérjük ki szak­ember véleményét!

Annak is nézzünk utána, hogy a tervezett munka nem szabálysértő-e: a nagy átalakítá­soknak, például a ház bővítésének vagy a tetőtér beépítésének rendszerint számos sta­tikai, tervezési és városépítészeti követel­ményt is ki kell elégítenie, de néha az apró változtatások sem felelnek meg valamely szabálynak. A műemlék épület kapujának átfestését például megtilthatják.

Az elképzelt és a megvalósítható változ­tatások nem mindig egyeznek, de az ellentmondások megszüntetése nem föltét­lenül bonyolult. Ha például az az elsődle­ges szempont, hogy három hálószobánk legyen, de emiatt nem marad dolgozószo­bánk, akkor a kevéssé kihasznált ebédlő kettős funkciót is betölthet.

Tervezés rajz alapján