Gipszkarton

Hátsó szellőztetés vagy a szarufák közének kitöltése szigetelőanyaggal

A hőszigetelés kétféleképpen oldható meg: A hagyományos, házilag is alkalmazható eljárás során a szigetelőréteg és a tető alá kifeszített fólia között 4 cm vastag légrést kell hagyni, és ezáltal a kiszellőzést lehetővé tenni. A légrésen át a tetőszerkezetből és az épület belsejéből származó pára egyaránt távozhat. A szigetelőlapok belső oldalára párafékként működő polietilén fóliát (PE fóliát) kell kifeszíteni. Ez a módszer azonban adott szarufaméret esetén korlátozza a szarufák közötti hőszigetelés vastagságát.

Párafékező fólia

Párafékező fólia

Kétoldalt öntapadó ragasztószalag

Kétoldalt öntapadó ragasztószalag

Csakhogy a szálas hőszigetelő ásványi anyagok szokásos hővezetési tényezőjét és a szarufák szokásos 15 cm magasságát figyelembe véve legfeljebb 10 cm vastag szigetelés helyezhető el, holott a hatályos előírások szerint 12-14 cm lenne szükséges (passzívházaknál ugyanakkor 20-30 cm hőszigetelés alkalmazása sem ritkaság!). Megoldásként a szarufákat megkétszerezhetjük, hogy közéjük kellően vastag szigetelőréteg elférjen, vagy a szarufák alatti belső burkolat vázszerkezete közé helyezhetünk kiegészítő szigetelést.

Alufóliával kasírozott szigetelőtekercs

Alufóliával kasírozott szigetelőtekercs

 

Szarufák közének teljes kitöltése hőszigeteléssel. A hátsó szellőzés alternatívája a szarufák közének teljes szigetelése. Ezzel lemondunk a hátsó szellőzésről, és a szarufák teljes mélységét hőszigetelés elhelyezésére használjuk ki. Ennek az eljárásnak az az előfeltétele, hogy különleges anyagokat alkalmazunk és azokat nagyon gondosan dolgozzuk be, ezért jobb, ha tervezését, méretezését és kivitelezését szakemberre bízzuk.

Ék alakú kőzetgyapot szigetelőanyag

Ék alakú kőzetgyapot szigetelőanyag

A szarufák közének szigetelése

A szarufák közének szigetelése

A páralecsapódás okozta problémák megelőzésére a tetőfedés alatti biztonsági alátét szigetelő tetőfóliának páradiffúzióra nyitottnak (kis páradiffúziós ellenállásúnak, páraáteresztőnek), ugyanakkor vízhatlannak kell lennie (ún. féligáteresztő fóliák). Hőszigetelő anyagként különleges, erre az alkalmazásra szigetelőékeket kell alkalmazni. A hőszigetelés belső oldalán nagy páradiffúziós ellenállású párafékező vagy párazáró fóliát kell elhelyezni. A hőszigetelés csatlakozását a környező épületelemek felé butilkaucsukból készült, kétoldalt öntapadó ragasztószalaggal, rácsavarozott leszorító lécekkel vagy rugalmas hézagtömítő szalaggal szorosan le kell zárni.

Glettelő- és hézagoló- (fugázó-) anyagok

Ha a fából vagy fémből készült tartóvázakat gipszkarton lapokkal burkoljuk, a lekerekített éleket, a hosszanti hézagokat éppúgy, mint a bedolgozáskor letört élű (V alakú hornyú, fózolt), keresztirányú hézagokat és természetesen a csavarlyukakat is tömíteni, vagyis glettelni kell. A gipszkarton lapokat a fugáknál és a laptoldásoknál hézagerősítő üvegszövet csíkok felragasztásával és gletteléssel hézagoljuk.

Glettelni kell a hosszanti fugákat, a felerősítési pontokat (csavarlyukakat), a külső és belső sarkokat. A glettelés feladata tehát az, hogy a hézagtöltést követően eltakarjuk vele a hézag-erősítő csíkokat és csavarfejeket, és a felületet előkészítsük a festésre, ül. tapétázásra.

A lapok közötti hézagokhoz használt hézagolóanyagok

Hézagolásra rendszerint por alakban kapható különleges hézagológipszet használunk, amelyet az előírt keverési arányban csapvízzel kell kikeverni. Rövid pihenési idő után a masszát vakolókanállal vagy keverővel csomómentesre átdolgozzuk, és máris felhasználásra kész. A masszát széles nyeles spaklival (spatula) a hézagokba tömjük és elsimítjuk. A gipszkarton lapok hossz- és keresztirányú toldásánál mindig használjunk hézagerősítő csíkot! Alapos száradás után a tömített részeket csiszoljuk, után gletteljük és újracsiszoljuk. Ezt az eljárást rendszerint még egyszer meg kell ismételni, mivel a massza száradáskor kissé összezsugorodik.

Csatlakozási hézagok

Ahol száraz építési móddal készített falak tömör falazatokkal érintkeznek, ott feszültségek keletkeznek, mint mindenütt, ahol eltérő anyagok találkoznak. A feszültségeket egy rugalmatlan fugaanyaggal mereven kitöltött hézag nem képes kiegyenlíteni, és a fuga megrepedezik. Ennek elkerülésére különleges tömítő technikákat és tömítő masszákat alkalmazhatunk.

A gipszkarton lapokat nem szabad szorosan illeszteni a tömör falakhoz, hanem 5-10 mm hézagot kell hagyni. A csatlakozási hézag tartósan rugalmas, festhető szilikonkittel való tömítése előtt a tömör falra és a gipszkarton lap szélére egy-egy csík üvegszövetet kell felragasztani. A tömör falra és a gipszkartonra felragasztott csíkok között a tartósan rugalmas, festhető szilikonkitt tömítésnek látszania kell!

Repedések elkerülése

Ezzel a technikával a különféle anyagokat távol tartjuk egymástól, megakadályozva, hogy a csatlakozási hézagban később látható repedések keletkezzenek. Az esetleges kisebb mozgásokat a tartósan rugalmas szilikonkitt látható repedések nélkül hidalja át. Tömítéskor ügyeljünk arra, hogy a tömítő massza ne tapadjon a hézag mögötti szerkezetre, mert úgy nem fejthetné ki teljes rugalmasságát. Ezért a gipszkarton lap felcsavarozása előtt ragasszunk a tartóvázra egy szilikonos szivacscsíkot; erre a tömítő nem tapad rá, mivel szilikonos a felülete.