• ereszcsatorna
• tető

Ereszek és oromzatok

Az előző évezred utolsó évtizedei­ben a házak külső karakterében, tö­megformálásában, ezen belül is a tetőzeten, vagyis a „kalapon” jelen­tős változások történtek. Ma egy 100 m² alapterületű ház vetülete a látszó ereszekkel és oromtúlnyúlásokkal együtt a 130-150 m²-t is el­éri. A képlet egyszerű: egy 10×10 m-es épület kerületén körbefutó 1 m-es túlnyúlás 12 x 12 méteresre módosítja a komplex vetületet, ez pedig 144 m². E 44%-os többlet to­vábbi elemzése odavezet, hogy az ereszek hajlásszögéből adódó mé­retnövekmény és a dobozteríték együttesen már akár 70-100 m²-es látszó fa- és ereszalj felületet ered­ményezhet. Erre a kivitelezők, illet­ve a szakmai bázis nincs kellően fel­készülve, amit az is alátámaszt, hogy a hazánkban épülő házak túlnyomó részénél csaknem biztosan felfedez­hető valamilyen hiányosság.

Leggyakrabban „erőtani” hibák­kal találkozhatunk, pl. a szeleme­nek illetve a szaruzat már említett alulméretezésével. A továbbiakban ezek helyes megoldására mutatunk be példákat. A látszó szelemeneknél a kereszt­metszet-növelésen túl a kapcsolt vagy kettőzött alkalmazás jöhet szó­ba. Szokás azokat ferde, kültéri, ún. karpánttal megtámasztani, ám ez nem túl szerencsés. Ha már táma­szokat teszünk be, jobb, ha a ház külsőjéhez igazodva úgymond be­komponáljuk azokat az architektonikus képbe.

Oromzatkialakítások a látszótól a rejtett szelemenezésig; végnézet és csomóponti metszetek a) látszó szelemennel és szaruzattal; b) mint az előző, de süllyesztett bélésdesz­kázattal; c) látszó szelemennel; d) rejtett szelemennel és szaruzat­tal; 1 cserépfedés; 2 szegőcserép; 3 szegezés; 4 tetőlécezés; 5 lég­rés; 6 tetőfólia; 7 ellenléc; 8 szaruzatra szegezett deszkázat; 9 szaruzat közötti deszkázat; 10 sarokléc; 11 homlokdeszkázat; 12 szarufa; 13 süvegfa; 14 fogasfa; 15 papucsfa; 16 alsó heveder; 17 alsó deszkázat; 18 légtér; 19 talpszelemen; 20 acélgerenda konzol; 21 átkötő-csavarozás.

Az oromzati szerkezetek túlnyúlása olykor akár a 2,0 m-t is elérheti, ilyen esetekben azonban a látvány­érték megteremtésén túl biztosan valamilyen funkcionális igény is fel­merült, tehát a rendhagyó mérete­zés pl. a bejárat, esetleg az erkély vagy a terasz stb. kialakításához volt szükséges.

Az oromzati tetők peremszerke­zetének kialakítása általában a tető­lemez 30-50 cm széles sávját teszi láthatóvá. Mivel a réteg- és szerke­zeti elemek sokszor ennek a felében is elférnének, nyilvánvaló, hogy e konstrukciók öltöztetése elsősorban homlokzatképzési célokat szolgál. Az alsó ereszeknél az oromzati karakter folytatása a döntő, mert enélkül értelmetlenné válhat az egyik vagy mindkettő. Az előbbiekben említetteknél lé­nyeges még, hogy az alulról felfelé számozott orom- és ereszhomlok deszkák, valamint a falsík közötti alsó, ún. dobozkialakítás jól illesz­kedjen az épület karakteréhez.

A rejtettcsatornás megoldások legfontosabb szakmai követelmé­nyei a következők:

• A csatorna „F” keresztmetszete min. 100 cm²
• A csatorna teljes „F” keresztmet­szetének meghatározásakor: a) északi tájolású homlokzat ese­tén 1,5 cm²; b) keleti és nyugati tájolású hom­lokzat esetén 1,3 cm²; C) déli tájolású homlokzat esetén 1,1 cm² keresztmetszetet kell biztosítani minden m²-nyi tetőfelülethez.
• A csatorna hossza a lefolyóig A) az északi oldalon 8 m (két irányból 16 m); B) a keleti és nyugati oldalon 10 m; C) a déli oldalon 15 m lehet.
• A csatornához lefolyót: A) az északi oldalon 80 m²-nyi te­tőfelület; B) a keleti és nyugati oldalon 110 m²-nyi tetőfelület; C) a déli oldalon 150 m²-nyi tető­felület esetén kell kapcsolni.
• A csatornafenék járható legyen (legalább 10 cm széles fenékkel készüljön).
• A csatorna bádogelemeit a deszkateknőhöz szegezni tilos, rögzí­tésük csak ún. csúszóperemes férc- vagy kapocsszalaggal végez­hető.
• A csatornát 8 m-enként dilatációs elemmel kell ellátni.
• A lemez csatornavégek és a deszkateknő között (szintén a dilatáci­ós mozgás lehetővé tétele érdekében) legalább 15 mm-es rést kell hagyni.
• Fekvő csatorna negatív vagy külső sarkának „L” tagjánál mindkét irányban 15-15 mm-es dilatációs mozgásteret kell kialakítani ugyanúgy, mint a végeknél. A fenéklejtés: A) az északi oldalon 10 ezrelék; B)a keleti és nyugati oldalon 7-8 ezrelék; C) a déli oldalon 4-5 ezrelék kell legyen.
• A fenéklejtést az alatta lévő (leg­alább 50 cm²-es) teherhordó talp­ra helyezve képezzük ki.
• A homlokdeszka hevedereit tartó konzolvasakat reisercsavarral kap­csoljuk a hevederfához és a tető­höz egyaránt.
• A csatorna méretének megfelelő­en leszabott szalagdarabokat ké­toldalt lágyforrasztással kell rögzí­teni a csatornaelemekhez.
• A szalag bármely lejtési ponton el­helyezhető (forrasztás előtt sze­gezni szintén tilos).

Kettőzött felső szelemenes kiválta­sd oromzatkialakítás két szarufakö­zös látszó szerkezeti rendszerben.

A padlásterek keresztirányú szellőz­tetése nyáron nagymértékben csök­kenti a tetőfödémek hőterhelését.

A szarufa, valamint a tetőlécezés kapcsolata keskeny ellenlécezés­sel a) felülnézet; b) metszet; 1 szarufa; 2 ellenléc; 3 tetőléc; 4 tetőfó­lia – kevésbé javasolt megoldás.

Szarufa és tetőlécezés kapcsolata széles ellenléccel a) felülnézet; b) metszet; 1 szarufa; 2 ellenléc;
3 tetőléc; 4 tetőfólia.

Mai épületek oromzati szellőzői a) réshézagos; b) madárhálós; c) ún. törökrácsos rendszerekkel.

Együtt dolgozó tetőlécezés és sza­rufák kapcsolata a) a lécezés szere­pe fontos a szaruzatot érő összes terhelőerő (hasznos és meteoroló­giai terhek) elviselésében (A, B, C: állandó); b) toldás nélküli lécezési állapot; c) egy vonalba eső toldá­sok esetén; d) rövid léceknél szaru­fánként toldásnál (a behajlás iránya szaggatott); 1 tetőléc; 2 szarufa; 3 ellenléc.

Tető, vagyis padlástér szellőzteté­sére szolgáló – fedésbe épített – ablak a) nézet; b) metszet; c) geo­metriai szerkesztés vonalas rajza.