• fűtőtest
• radiátor

Egyéb fűtőtestek és radiátorok

A régebben használatos fűtőkígyó vagy regiszter elnevezésű csöves fűtőtesteket ma már ritkán alkalmazzák lakóhelyiségekben. Az 50, 76 vagy 89 mm átmérőjű vízzel teli csövek nehezek, és a nagy mennyiségű víz felmelegítése gazdaságtalan.

Követelmények: minél kevesebb víz, minél nagyobb hőátadó felület és minél nagyobb hőátadás. A cső anyaga réz vagy alumínium, amely – tekintettel az árára – a legjobb hővezető. Alumínium-lamellákat sajtoltak a 12-20 mm átmérőjű csövek­re, így növelve a fűtőfelületet. A csövek belső felülete sima, és a víz (hidraulikus) áramlása közben fel­lépő nyomásveszteség nem olyan nagy, mint az acélcsöveknél, amelyeknek sokkal durvább a belső csőfal felülete.

A radiátorokra külön tartozékként hajlított törülközőtartó elemek szerel­hetők, festett, krómozott vagy aranyozott kivitelben. A lekerekített élek sérülést nem okozhatnak, a speciális festési eljárás és rögzítési mód miatt a radiátor és a mögötte lévő falfelület könnyen tisztítható, fertőtleníthető.

A radiátorok háromféle üzemeltetési módra alkalmasak:

• a központi fűtési rendszerhez csatlakoztatható meleg vizes fűtőtest­ként;
• elektromos fűtőbetéttel szerelve, önálló „villanyradiátorként”;
• a kettő kombinációjával úgy, hogy a téli időszakban központi fűtési rendszerről, az átmeneti időszakban a beépített villamos fűtőbetéttel önállóan üzemeltethető.

41. ábra. a) létra alakú radiátor; b) csőradiátor

Divatos újdonságok az ún. fürdőszobai radiátorok, a csöves fűtőtestek, és a fürdőszobai létra alakú radiátorok. Egy sor összeforrasztott csőről van szó, amelyek igen tetszetős alakúak. A fürdőszobai radiátorok nemcsak fűtik a fürdőt vagy a szárítóhelyiség légterét, de a törülközők, törlőkendők, alsóneműk szárítására is alkal­masak, lévén csatlakoztathatók a központi fűtés csőrendszeréhez.

Szegélyfűtőtestek

A szegélyfűtőtest folyamatosan adja le a meleget a külső falnál. A felmelegített falfelület is meleget sugároz, ez kellemes klímát, egyenletes hőmérsékletet eredményez a helyiségben. A külső és belső falak felületének hőmérséklete sem tér el jelentős mértékben.

52. ábra. A szegélyfűtőtest elhelyezése
a) a vakolaton; b) a vakolatban; c) az ablak előtt; d) beépített szekrényben

Padlócsatorna fűtési rendszerek

Bizonyára már találkozott azzal a prob­lémával, hogy nagy üvegfelületeknél nincs lehetőség és mód fűtőtesteket elhelyezni úgy, hogy az szép és esztétikus is legyen. Valójában a nagy üveg­felületeknél van szükség a hő utánpótlására, mivel a levegő hőmérséklete a nyílászáró környezetében hűl le, azok párásodását okozva. Erre nyúj­tanak megoldást a padlócsatorna rendszerek.

Az ablakfelület előtti aljzat­betonba megfelelő helyet kell biztosítani, és ebbe kerül elhelyezésre a kompakt kivitelű fűtőtest lemezházzal, melyet esztétikus rácsozat takar. A hideg levegő a fajlagos tömeg különbsége következtében a padlócsa­tornában lévő fűtőregiszter alá kerül, ahol konvektív módon felmelegszik.

A meleg levegő felszáll a rácson, ahol egyenletesen meleg hőfüggöny keletkezik, megakadályozva az ablakok párásodását is. Létezik a fűtőtest­nek olyan változata, ahol a levegő áramlását ventilátor beépítésével növe­lik, ebben az esetben a hőleadása számottevően megnő. Fontos szempont a tervezésnél, hogy a teljes csatorna hossza mintegy 300 mm-rel több, mint a fűtőregiszter hossza a csatlakozások miatt. A ventilátoros változatnál plusz 300 mm szükséges.

Márvány és kerámia fűtőlap újdonság a fűtőtestek választékában mert:

• egyesíti a központi fűtés előnyeit a cserépkályha hőkomfortjával;
• szép, mert hőleadó felülete kerámia vagy természetes kő;
• alkalmas az egyéni ízlés kifejezésére, az egyedi enteriőr megvalósítá­sára, művészi és egyedi értéket testesít meg;
• korlátlan élettartamú, karbantartást nem igényel;
• utólag is beépíthető, a radiátorokkal vegyesen is, bármilyen szivattyús fűtési rendszerbe;
• jól szabályozható, nem foglal el értékes alapterületet, min. 10 % ener­gia takarítható meg vele;
• kizárólag környezetbarát anyagokat tartalmaz.

Fűtőtestek (radiátorok) kiválasztása

A fűtőtestek (a napfény és tűz hatásához hasonlóan) a hőenergia zömét (kb. 70 %-át) sugárzás formájában adják le a környezetnek. Alkalmaz­hatók családi házakban, nappalik, étkezők, fürdőszobák, házi uszodák, előterek hőleadóiként, ill. középületekben időszakosan használt nagyobb terek fűtésének exkluzív megvalósítására.

A fűtőtestek nagysága feleljen meg a helyiségre vonatkozó pontos hőszükséglet-számításnak. A helyiségek légköbmétere alapján (W/m³) tapasztalati értékek szerint kiosztott fűtőtestek esetében előfordulhat, hogy az egyes helyiségek belső hőmérsékletei egymástól igen eltérőek lesznek, pl. a megkívánt 20 °C helyett 18-24 °C között szórnak. Ezért attól függően, hogy a szobatermosztátot melyik helyiségbe tettük, az egész lakás alul- vagy túlfűtött lesz.

Hogy ezt elkerüljük,

• lehetőleg csak azonos anyagú fűtőtesteket válasszunk, pl. nem kever­hető az alumínium- az acéllemez radiátorral;
• a fűtőtesteket ne takarjuk el nehéz, földig érő függönyökkel, ne tegyük azokat burkolat alá, mert rontjuk a hőleadásukat. Amennyiben ez vala­kinek mégis igénye, arról feltétlen tájékoztassa tervezőjét. A fűtőtestek eltakarása, burkolása többlet radiátorfelületeket igényel – drágul a fűtőberendezés;
• minden esetben be kell tartani a fűtőtestgyártók előírásait a fűtővíz nyomására, hőmérsékletére, vízminőségére, az alkalmazható fűtési csőanyagra is.