Építés fával
A fa, mint építőanyag
Az építőanyagként használt fa évszázadok óta bevált, környezetbarát és többféleképpen alkalmazható, mint az összes többi építőanyag. A fa tartóssága pedig – az anyag sajátos tulajdonságait figyelembe vevő feldolgozást feltételezve – rendkívül nagy.
Az építőanyagként használt fa előnyei:
- A fa épületelemek előállításának energiaigénye viszonylag kicsi.
- A fa szinte mindenhol a helyszínen rendelkezésre áll, többször felhasználható és a természet háztartásába nehézségek nélkül visszajuttatható vagy tüzelőanyagként hasznosítható.
- A belső klíma szempontjából a fának kiváló tulajdonsága van. Hőszigetelő képessége kedvező, jó „szorpciós képessége” van, ez viszont csak akkor marad meg, ha a párazáró festékbevonatot mellőzzük.
- A fa teherbírása nagy. Nyomószilárdsága megegyezik a vasbetonéval, hajlítószilárdsága az saját tömegre vonatkoztatva kétszer olyan nagy, mint az acélé.
- A fagerenda-szerkezeteknek jó tűzállóságuk van. Külön burkolás vagy bevonat nélkül is tűzgátlóvá tehetők, ami acélszerkezeteknél nem lehetséges. A keményfa lépcsőknek nagyobb tűzállóságuk van, mint az acél lépcsőknek. A fát könnyű megmunkálni, ezért házilagos kivitelezésre különösen alkalmas. A régi faszerkezeten előforduló károsodások többnyire a nedvesség elleni védelem elégtelenségével magyarázhatók. A fa épületelemek létrehozásának és javításának sikere azon múlik, hogy ismerjük-e és figyelembe vesszük-e a fának, mint építőanyagnak néhány különleges tulajdonságát.
- A nedvesség hatásának tartósan kitett fát a gombák tönkreteszik. Az a fa viszont, amelyet csak ritkán ér a nedvesség, nem korhad el. Az egyik fontos szabály tehát így szól: A fát úgy építsük be, hogy nedvesség tartós hatásának ne legyen kitéve, a behatoló nedvesség pedig gyorsan ki tudjon száradni. Az épületfa korhadás elleni vegyi kezelése beltéri alkalmazás esetén nem célszerű.
- A fa „dolgozik”, kiszáradáskor összezsugorodik, nedvesség felvétele esetén megduzzad. Az új faelemeket lehetőleg szárazon építsük be. A kültéri alkalmazásra szánt mérettartó fa alkatrészeket (pl. ablakokat) ezenkívül víztaszító festékbevonattal is védeni kell.
- A fában elszaporodhatnak a farontó rovarok. A teherhordó vagy nem hozzáférhető részek megelőző védelmére kémiai szereket lehet használni, ezek lehetőleg ne legyenek mérgezők.
- A fa hőszigetelő képességét gyakran túlbecsülik. Az ugyan hétszer jobb, mint a tömör tégláé, egy szigetelőanyag (pl. cellulózrostok) hatása viszont a fáénál háromszor jobb.
A hazai fák az építészetben előforduló szinte minden feladatra alkalmasak. A puha, gyorsan növő tűlevelű fákat főleg teherviselő épületelemek, falburkolatok, padlók, ajtók és ablakok számára használjuk, a kemény, lassabban növő és értékesebb lombos fákból elsősorban lépcsők és padlók készülnek. Épületfa céljára általában derékszögű vagy négyzetes keresztmetszetű fűrészárut (gerendát) használunk.
Építészeti fűrészáru: Elnevezések és járatos méretek
- Parketta a fürdőszobában? Ismerd meg hogyan!
- Előzze meg a fa károsodását!
- A 12 leggyakoribb festékhiba oka és megoldása
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A ragasztott tartók alkalmazása teherviselő elemeknél célszerű, ha a keresztmetszetet minimálisra kívánjuk csökkenteni, vagy különösen nagy tartókeresztmetszetre van szükség. A fűrészáru megrendelésénél a fafajta és a méretek mellett a minőségi osztály, a fűrészelési osztály és a nedvességtartalom megadása is fontos.
A keresztmetszettől függően különbséget teszünk a lécek, deszkák, pallók, épületfák és gerendák között. A különböző alakú gyalult deszkák és pallók raktárról kaphatók. A minőségi osztályt lényegében a csomók száma határozza meg. Teherhordó faelemek céljára általában II. minőségi osztályú fűrészárut használunk, ha a teherbíró-képességgel szemben támasztott követelmények nagyok, akkor I. osztályút. Deszkák és pallók általában I., II., III., IV. minőségi osztályú fából készülnek. Az I. minőségi osztályba tartozó deszkákban kevesebb csomó van, a III. minőségi osztályú deszkák kieső csomókat is tartalmazhatnak és kifejezetten csavart növésűek lehetnek.
Fa nedvességtartalma
A fa nedvességtartalma annak megítélése szempontjából fontos, hogy milyen mértékben kell a későbbi zsugorodás következtében fellépő repedésekre, hézagokra, elcsavarodásra számítanunk. Egy gyakran figyelmen kívül hagyott szabály szerint „a fát azzal a nedvességtartalommal kell beépíteni, amekkora a későbbi használat során átlagosan várható” egyensúlyi nedvesség.
Másrészt viszont bizonyos épületfákat, pl. tetőgerendákat akár max. 30 % nedvességtartalommal is be szabad építeni, ha azok gyorsan ki tudnak száradni és a soron következő szakmák munkáját nem befolyásolják. A tél folyamán kivágott és ezért kevesebb nedvet tartalmazó fa már néhány hetes levegőn való szárítással (a keresztmetszettől, időjárástól és a tárolási feltételektől függően) eléri a kb. 20 % nedvességtartalmat. Ennél kisebb nedvességtartalmat általában csak mesterséges szárítással vagy fűtött helyiségben való tárolással lehet elérni. Ha az épületfák és gerendák nedvességtartalmát elektromos készülékkel mérjük, fontos, hogy a mérést ne a felszínen, hanem a keresztmetszet belsejében végezzük.
Rétegelt lemezek
A sokféle ragasztott falapot gyűjtőnévvel feldolgozott faanyagnak nevezzük. Ide tartozik pl. a rétegelt lemez, a forgácslap, a bútorlap és a kemény farostlemez. A régi házak felújítása szempontjából különösen jelentősek a forgácslapok, melyeket különböző minőségű kivitelben padlókhoz és falszerkezetekhez alkalmazunk. A műgyantával ragasztott forgácslapokból (a ragasztó aránya 8-10 %) az egészségre ártalmas gőzök távoznak, elsősorban formaldehid, ezeket ezért ne használjuk.
Az egészségre kevésbé ártalmasak, egyben a nedvességre is kevésbé érzékenyek a cementkötésű forgácslapok. Ezek nehezen gyulladok vagy akár éghetetlenek és további adalékok nélkül is ellenállnak a gombásodásnak. Nagyobb sűrűségük miatt a léghanggátlásuk kedvezőbb. Ugyanakkor azonban lényegesen drágábbak, mint a műgyantával ragasztott forgácslapok, sűrűségük és keménységük miatt pedig megmunkálásuk nehezebb.
Rétegelt falemez
A rétegelt falemezre az MSZ 49:84 szabvány vonatkozik. Előállításához felhasználható minden furnértermelésre alkalmas fafaj. A táblák szélességi mérete 1000 mm vagy 1250 mm, hosszúsága 2000 mm vagy 2250 mm.
Vastagságuk:
- 3 réteg esetén 3 vagy 4 mm,
- 4-5 réteg esetén 5 vagy 6 mm,
- 5 réteg felett 8-10-12-15-18 mm.
A minőségi osztályba sorolás a szabvány szerint a rétegelt lemez külső borító furnérrétegének elsősorban esztétikai jellemzői alapján történik, tehát nem „szerkezeti anyagként” kezelve. Ennek megfelelően lehet „E” minőségi osztályú (egy darabból készült furnérfelülettel), „I” minőségi osztályú (illesztett darabokból összerakott furnérfelülettel) és „CS” minőségi osztályú (több darabból, eltérő anyagból, foltozottan is összerakható felülettel).
Az ácsmunkák során a rétegelt ragasztott lemezzel a korszerű szarufedelek erőközvetítő csomólemezeként, illetve deszkázat kiváltására a nagy tetőfelületek borításaként találkozhatunk.
Ezért az esztétikai jellemzőkön alapuló minőségi besorolás helyett a számukra sokkal lényegesebb minőségi szempont a következő, ragasztástól függő osztályozás:
- „N” – normál ragasztású lemez,
- „V” – vízálló ragasztású lemez,
- „M” – melegvíz-álló ragasztású lemez,
- „F” – főzésálló ragasztású lemez.
Szerkezeti célokra általában ez utóbbi lemezeket javasolják. A lemez megrendeléséhez meg kell adnunk a termék nevét, a falemez méreteit, a borítóréteg fafajtáját, a falemez rétegszámát, a ragasztás jelét, a minőségi osztály vagy csoport jelét és a szabvány azonosító jelzését.
Szélezett fenyő fűrészáru névleges szélességi és vastagsági méretei:
Fenyő fűrészáruk
A fenyő fűrészárú bármely hazai és külföldi fafaj-tából előállítható. Névleges méreteit az MSZ ISO 3179-1991. szabvány, általános minőségi előírásait pedig az MSZ 17300/2-1988. tartalmazza.
A fűrészáruk szélezve vagy szélezetlenül kerülnek forgalomba. A termék „széle” alatt a keskeny hosszoldalát értjük. Ennek megdolgozásától függ tehát az áru megnevezése.
Szélezetlen a fűrészáru akkor, ha csak a két szélesebbik lapja és a bütüfelülete lett fűrésszel kialakítva. A két lap egymással párhuzamos, a bütüfelületek merőlegesek a hossztengelyre.
Szélezett a fűrészáru akkor, ha minden felületét fűrésszel munkálták meg. A széles lapjai egymással párhuzamosak, oldalainak síkja a lapok síkjára merőleges, bütüi a hossztengelyre merőlegesek. Lehet a termék kúposán vagy párhuzamosan szélezett. Párhuzamos szélezés esetén a fűrészáru lapjainak szélessége állandó.
Deszka és pallótermék esetén az áru szélessége nagyobb, mint a vastagsági méret kétszerese. 50 mm vastagság alatt általában deszkáról, felette pallóról beszélünk.
Léc, zárléc és gerenda esetén az áru szélességi mérete nem haladja meg a vastagsági méret kétszeresét. A terméket 45 mm vastagság alatt lécnek, 100 m vastagság alatt zárlécnek, felette gerendának nevezzük.
A névleges hosszúságok 1,5 m és 6,3 m között, 30 cm-es lépcsőkben választhatók. (Néha találkozhatunk 25 cm-es hosszlépcső fokozatokkal is!) A fenyő fűrészárut minőségi osztályba sorolva árusítják. Lécek esetén a minőséget nem jelzik. Zárléc és gerenda esetén a szabvány I., II., III. minőségi osztályt különböztet meg, míg deszka és palló esetén „K” (kiváló), I., II., III., IV. minőségi osztály létezik. A minősítés szempontjait a 6. táblázat ismerteti.
Lomblevelű fűrészáruk
A választék méreteit és általános előírásait az MSZ 17301/1-1982. és a 17301/2-1988. szabványok határozzák meg.
A jellemző méretválaszték:
- deszka 19-40 mm (vastagság);
- palló 45-98 mm (vastagság);
- léc 19-40 mm (vastagság);
- bútorléc 19-50 mm (vastagság);
- zárléc 48-98 mm (vastagság);
- gerenda 100-300 mm (vastagság).
A termékválaszték hossza deszka, palló, léc és zárléc esetén 50 cm és 6,0 m között változhat, 10 cm-es vagy 25 cm-es lépcsőkben. A gerendák 2,5 m hossztól kaphatók, 10 cm-es lépcsőkben növekedve.
A lombos fűrészáruk besorolására a feltalálható hibák jellegétől és nagyságától függően három minőségi osztályt vezettek be. Az azonosító minőségi jelet a termék egyik bütüjén, idő- és vízálló festékkel, vagy az egyik lapján zsírkrétával kell feltüntetni, legalább 5 cm magas számjeggyel, vagy 1 cm átmérőjű színjellel.
A szabványos jelölésmód a következő:
- minőség – vörös festékport vagy I számjegy,
- minőség – kék festékpont vagy II. számjegy,
III. minőség – sárga festékpont vagy III. számjegy.
A lombos fűrészáru megrendelésekor meg kell adnunk: a fafaj megnevezését, a fűrészáru vastagsági méretét, a termék nevét, szélezett vagy szélezetlen voltát, a minőségi osztályát és a szabvány azonosító jelzését.